Alig nőtt a foglalkoztatottság hazánkban

A ráta azt fejezi ki, hogy a 15-64 éves munkaképes korú népesség milyen aránya foglalkoztatott. Az Európai Unió célkitűzése, hogy a ráta közösségi átlagban 2010-re érje el a 70 százalékot. Ehhez több tagállamnak 70 százalék feletti foglalkoztatást kell produkálnia, hogy ellensúlyozzák a 70 százalék alattiak teljesítményét. Dánia már 2005-ben csaknem 76 százalékos foglalkoztatást ért el, Hollandia, Svédország, valamint az Egyesült Királyság teljesítménye is 70 százalék feletti volt.

Az új tagállamok közül Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia rátája volt 2002-ben és 2005-ben is 60 százalék alatti. Magyarországon a 56,2 százalékos ráta 56,9 százalékra javult, Málta rátája 54,4 százalékról 53,9 százalékra gyengült. Lengyelországban az 51,5 százalékos mutató 52,8 százalékra javult, Szlovákia rátája 56,8 százalékról 57,7 százalékra.

A többi új tagállamban már 2002-ben 60 százalék feletti volt a foglalkoztatás. Cipruson például 68,6 százalék, Csehországban 65,4 százalék. Görögország rátája például 57,5 százalék volt, Olaszországé 55,5 százalék, Spanyolországé 58,5 százalék. Görögországban és Spanyolországban 2005-ben már több mint 60, illetve több mint 63 százalékos volt a ráta, Olaszországban viszont 60 százalék alatt, 57,6 százalék maradt - olvasható a tanulmánykötetben.

A magyar munkavállalási korú népesség kiábrándító mértékű aktivitása gyakorlatilag kizárólag az alacsony iskolázottságú réteg munkaerőpiaci viszonyaira vezethető vissza. A közép- (EU: 67-79%, Magyarország: 72%) és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsági aránya (EU: 74-90%, Magyarország: 83%) nem tér el az unióban tapasztalható arányoktól, ám az alacsony végzettségűeké mélyen az EU-tartomány (EU: 49-65%, Magyarország: 37%) alatt van - olvasható a Világgazdaság oldalán.