Amikor a munkavállalók trükköznek

Nagyvonalúan kezelt munkaidő-nyilvántartások

Ez a fajta munkavállalói trükközés nem a multiknál vagy a nagyvállalatoknál dolgozók sajátja: inkább a kisebb cégeknél dolgozók eszköztárába tartozik. Ilyenkor a munkavállaló a nem éppen professzionálisan kivitelezett munkaidő-nyilvántartási rendszerek gyengeségeivel visszaélve, egyszerűen a valósnál több munkaidőt és túlórát regisztrál magának a nyilvántartásokba. A módszer leginkább a késések, lógások elkendőzésére szolgál.

Kétszer felvett fizetéssel verték át a rutintalan könyvelőt

Bár nem túl gyakori eset, de a munka világában már arra is akadt példa, hogy egy-egy rafinált munkavállaló verte át a munkajogban kevésbé jártas, jobbára pályakezdő könyvelőt. A trükköző munkavállaló távollétében, valamilyen kifogással élve egy rokonát küldte be a könyvelésre, felvenni saját maga helyett a munkabérét. Ám az írásbeli meghatalmazás - amelyben nem csak a bér átvételével megbízott személyt kellett volna nevesíteni, hanem azt is, mely hónap mekkora összegű munkabérét kell felvennie a munkavállaló helyett - már elmaradt.

Csakhogy a nem kellően körültekintő könyvelő írásos meghatalmazás hiányában is kiadta a hozzátartozónak a kért összeget - amit a munkavállaló később egész egyszerűen letagadott. Így végül a cégnek kétszer kellett kifizetnie a munkavállaló részére ugyanazt a munkabért. Ebben az esetben a munkavállaló ugyan nem járt el etikusan - ám a meghatalmazás nélküli bérkiadással jogilag mégis a könyvelő hibázott...

A cég szerint rosszhiszeműen taktikázva perelt az elbocsátott eladó

Nem jelent meg a munkahelyén, anélkül, hogy erről a vezetőt tájékoztatta volna - mégis 8 hónapnyi távolléti díjat nyert munkaügyi perrel egy elbocsátott alkalmazott. Az eladó azért fordult a bírósághoz, mert bár értesítés nélkül nem jelent meg a munkahelyén, a cég - ahelyett, hogy előzőleg írásban, dokumentumokkal is igazolható módon - felszólította volna erre, jogellenesen mondott fel neki. Az eladó végül 8 havi, a járandóságával azonos összegű távolléti díjat nyert a perben. Az eladó viselkedése mégsem volt teljesen korrekt: a cég ugyanis szóban, telefonon is felszólította, hogy vegye fel a munkát. Ám ezt többszöri felszólításra sem tette meg - a cég ezért értékeli utólag úgy, hogy egykori alkalmazottja direkt rá is játszott a helyzetre. Tanulság: akár etikus volt a munkavállaló, akár nem, megnyerte a pert. A felmondás ugyanis csak írásban érvényes.

Rokonok pizzáztatása és autóik feltankolása a céges keretből

Ám vannak sokkal kevésbé trükkös - de még ma is gyakran jellemző munkavállalói visszaélések. Nemrégiben például egy házhozszállítással is foglalkozó vendéglő és gyorsétterem tulajdonosa volt kénytelen megválni egyik alkalmazottjától. Ő elég sajátosan értelmezte a munkavállalóknak járó, kedvezményes ételfogyasztási keretet - olyannyira, hogy napi szinten küldette a futárral a pizzát a rokonainak. Ingyen...

Egy másik esetben már az szúrt szemet a cégnek, hogy egyik alkalmazottja indokolatlanul sokat tankol a céges autóba. Miután a cég kicsit jobban utánanézett az esetnek, hamar fény derült a turpisságra. Munkavállalójuk ugyanis rendre teletankolta a rokonok autóit is üzemanyaggal.