Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 3 éve

Amit a minimálbér emeléséről mindenkinek tudnia kell

A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől, havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 733 forint lesz. A minimálbér mértéke 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint lesz.

images

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben továbbra is emelt minimálbér (garantált bérminimum) fizetendő. Ennek mértéke teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forint lesz. Ez az összeg 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint lesz.

Az alapbérnek és nem a munkabérnek kell a minimálbér szintjét elérni

Gyakori probléma, hogy a munkáltatók összekeverik az alapbér és a munkabér fogalmát annak ellenére, hogy két különböző tartalmú fogalmakról van szó. Az alapbér az a bérelem (időbér), amit a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell, és amely nem tartalmaz olyan járulékos elemeket, mint például a bérpótlék vagy a cafetéria. Amennyiben a vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak- vagy éjszakai pótlékot alapbéresítettük, abban az esetben az természetesen az alapbér részének tekintendő. Ezzel szemben a munkabér a munkáért kapott valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatás összessége, melyet már nem feltétlenül szükséges munkaszerződésben rögzíteni, sőt az írásbeliség sem érvényességi követelmény. Nos ennek az alapszintű és a munkaszerződésben rögzített alapbérnek kell a kötelező legkisebb alapbér mértékét elérnie.

Nekik kell garantált bérminimumot fizetni

Sok esetben problémát jelent annak megállapítása, hogy a munkavállaló minimálbérre vagy pedig garantált bérminimumra jogosult. Tekintettel arra, hogy utóbbi összege jelentősen emelkedik, célszerű a minősítési feltételeket áttekinteni. Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős együttes feltétel érvényesül. Egyrészt a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel, másrészt pedig ez a végzettség, szakképzettség a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen. Amennyiben ugyanis nem rendelkezik a dolgozó a képzettséggel, végzettséggel, de emelt szintű bért kap, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérül. Ekkor a munkavállaló ugyanis magasabb bért kap, mint amiért „megdolgozott”.

Elsőnek tehát a képesítési követelményt kell megállapítani. Előírhat képzettségi szintet jogszabály (21/2010. NFGM rendelet, valamint az 5/1997. IKIM rendelet), kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is. A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. A szintet magát pedig az országos képzési jegyzékből tudjuk megállapítani. A mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el az összesítés.

Ez a következménye, ha rosszul sorolom be a munkavállalót

A garantált bérminimum ugyanolyan kötelező díjazás mérték, mint a minimálbér. Abban az esetben tehát, amennyiben a munkaszerződés ennél alacsonyabb alapbért állapít meg, a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és helyette a garantált bérminimum összege lép az érvénytelen kikötés helyébe. Amennyiben a munkavállaló ezt a minimális, de emelt mértéket nem kapja meg, munkaügyi perben az általános elévülési időn belül érvényesítheti igényét. Ezen túlmenően a munkaügyi felügyelet is vizsgálja a munka díjazására vonatkozó rendelkezések betartását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felügyelet ilyen esetekben kötelezően bírságot szab ki.

Csak ideiglenes „megoldás” lehet a részmunkaidő

A hazai munkavállalók többsége KKV-nél kerül foglalkoztatásra, mely munkáltatók a minimálbér emelését a versenyképességük csökkenése nélkül nehezen tudják csak kigazdálkodni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerő-hiány miatt az elbocsátások nem kivitelezhetőek, a munkaerő költségét azonban csökkenteni kell, várhatóan nőni fog a színlelt részmunkaidős foglalkoztatások aránya. Addig, amíg a felek között béke és nyugalom van, addig ez nem is szokott problémát jelenteni. Ez a béke azonban sokszor törékeny természetű, ilyenkor pedig rendszerint a felügyelet, bíróság, NAV is megkeresésre kerülnek.

Érdemesebb tehát a kormányzatnál kilincselni támogatásért. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint valamilyen formában ugyanis kompenzáció lesz igényelhető, melynek a részletei még nem ismertek.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, a HR Portal munkajogásza
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter