Amit a minimálbér emeléséről mindenkinek tudnia kell

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben továbbra is emelt minimálbér (garantált bérminimum) fizetendő. Ennek mértéke teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forint lesz. Ez az összeg 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint lesz.

Az alapbérnek és nem a munkabérnek kell a minimálbér szintjét elérni

Gyakori probléma, hogy a munkáltatók összekeverik az alapbér és a munkabér fogalmát annak ellenére, hogy két különböző tartalmú fogalmakról van szó. Az alapbér az a bérelem (időbér), amit a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell, és amely nem tartalmaz olyan járulékos elemeket, mint például a bérpótlék vagy a cafetéria. Amennyiben a vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak- vagy éjszakai pótlékot alapbéresítettük, abban az esetben az természetesen az alapbér részének tekintendő. Ezzel szemben a munkabér a munkáért kapott valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatás összessége, melyet már nem feltétlenül szükséges munkaszerződésben rögzíteni, sőt az írásbeliség sem érvényességi követelmény. Nos ennek az alapszintű és a munkaszerződésben rögzített alapbérnek kell a kötelező legkisebb alapbér mértékét elérnie.

Nekik kell garantált bérminimumot fizetni

Sok esetben problémát jelent annak megállapítása, hogy a munkavállaló minimálbérre vagy pedig garantált bérminimumra jogosult. Tekintettel arra, hogy utóbbi összege jelentősen emelkedik, célszerű a minősítési feltételeket áttekinteni. Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős együttes feltétel érvényesül. Egyrészt a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel, másrészt pedig ez a végzettség, szakképzettség a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen. Amennyiben ugyanis nem rendelkezik a dolgozó a képzettséggel, végzettséggel, de emelt szintű bért kap, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérül. Ekkor a munkavállaló ugyanis magasabb bért kap, mint amiért „megdolgozott”.

Elsőnek tehát a képesítési követelményt kell megállapítani. Előírhat képzettségi szintet jogszabály (21/2010. NFGM rendelet, valamint az 5/1997. IKIM rendelet), kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is. A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. A szintet magát pedig az országos képzési jegyzékből tudjuk megállapítani. A mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el az összesítés.

Ez a következménye, ha rosszul sorolom be a munkavállalót

A garantált bérminimum ugyanolyan kötelező díjazás mérték, mint a minimálbér. Abban az esetben tehát, amennyiben a munkaszerződés ennél alacsonyabb alapbért állapít meg, a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és helyette a garantált bérminimum összege lép az érvénytelen kikötés helyébe. Amennyiben a munkavállaló ezt a minimális, de emelt mértéket nem kapja meg, munkaügyi perben az általános elévülési időn belül érvényesítheti igényét. Ezen túlmenően a munkaügyi felügyelet is vizsgálja a munka díjazására vonatkozó rendelkezések betartását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felügyelet ilyen esetekben kötelezően bírságot szab ki.

Csak ideiglenes „megoldás” lehet a részmunkaidő

A hazai munkavállalók többsége KKV-nél kerül foglalkoztatásra, mely munkáltatók a minimálbér emelését a versenyképességük csökkenése nélkül nehezen tudják csak kigazdálkodni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerő-hiány miatt az elbocsátások nem kivitelezhetőek, a munkaerő költségét azonban csökkenteni kell, várhatóan nőni fog a színlelt részmunkaidős foglalkoztatások aránya. Addig, amíg a felek között béke és nyugalom van, addig ez nem is szokott problémát jelenteni. Ez a béke azonban sokszor törékeny természetű, ilyenkor pedig rendszerint a felügyelet, bíróság, NAV is megkeresésre kerülnek.

Érdemesebb tehát a kormányzatnál kilincselni támogatásért. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint valamilyen formában ugyanis kompenzáció lesz igényelhető, melynek a részletei még nem ismertek.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, a HR Portal munkajogásza