Andor: Szociális robbanás fenyeget

Nem lehet előre biztosra venni az EU 2020 stratégia sikerét, melynek célja tíz év alatt 75 százalékos foglalkoztatási szint elérése az unióban, miközben a tagállamok egy részében a 25 év alattiak több mint egyharmada nem tanul és nem dolgozik - mondta el Andor László foglalkoztatási EU biztos. 2009 a gazdasági növekedés, 2010 a katasztrófa éve volt a foglalkoztatásban, 2011 a szociális robbanásveszély éve lehet Európában, mert lassan nő a foglalkoztatás, és a megszorítások miatt visszavonhatják a szociális szolgáltatásokat - e nem könnyed felvetéssel indította a szakember a Joint Venture Szövetség konferenciáját.

Az általa sokszor említett EU 2020 stratégia keretében tíz év alatt 75 százalékos foglalkoztatási szintet szeretnének elérni a jelenlegi 69 százalék helyett, ezért meg kell kezdeni a reformokat. Ami indokolt, mert 4-5 millió betöltetlen álláshely van az EU-ban, de vagy nem tudnak ezekről, nem mobilak vagy nem elég képzettek az álláskeresők. A válság alatt 7 millió munkahely szűnt meg Európában, jelenleg 10 százalékos a munkanélküliség.

Az ifjúsági munkanélküliség 2008-tól drasztikusan nő, 2010-ben 27 százalékos volt, míg a válság előtt 15 százalék. A mostanában sokat kritizált EU 2020 programban a "Mozgásban az ifjúság" fejezet foglalkozik a témával. A kritikai hangok között magyar is akadt. Gurmai Zita, az MSZP Európai Parlamenti delegációja képviselője szerint az EU 2020 Stratégia óriási jelentőségű projekt, amely sikerére azonban nincsen garancia. Lapunk kérdésére Andor László elmondta, hogy a képviselő nincs egyedül ezzel a felvetésével, mivel a program elődje, a Lisszaboni Stratégia (lásd keretes írásunkat) megbukott a válság miatt, egy másik észrevétel a fiatal tagállamok köréből, a volt szocialista országoktól érkezett: azt a visszajelzést kapták, hogy az egy évtizedre kifutó elképzelés az ötéves tervek időszakára emlékeztet.

A gazdasági válságra egységes megoldás nincs, hiszen különbözőek az országok problémái. Megdöbbentő, hogy Szlovákiában, Írországban és a balti államokban a 25 év alattiak több mint egyharmada se nem tanul, se nem dolgozik. Az ellenkező pólus Ausztria és Hollandia, mert pl. ha egy osztrák fiatal nem kap munkahelyet, visszatérhet a felsőoktatásba. Általában a megoldás kulcsa az, ha jó az oktatási és a munkaügyi tárca együttműködése - foglalta össze Andor László, és ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy miért stabil a német és többek között miért állatorvosi ló a spanyol gazdaság ma. Hozzátette, hogy 2012-re 9,1 százalék az uniós munkanélküli előrejelzés.

A szociális hálónak nagy szerepe volt a válságban, de ha megkezdődik a fellendülés, a tagállamok megnyirbálhatják azt. Andor szerint indokolt, hogy egyes országok felülvizsgálják a rokkantnyugdíjazás, nyugdíjazás helyzetét a munkanélküliek visszavezetése céljából. Támogatja a magyar kormány tervezett lépését a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatára, és lapunk kérdésére elmondta, hogy az állam feladata biztosítani visszakerülésüket a munkába. E felől kétségeink vannak, mert ez lehetetlen elvárás egyik pillanatról a másikra, azok esetében, akik évek-évtizedek óta nem dolgoztak, és minden jel arra mutat, hogy rehabilitációjukra, visszailleszkedésük támogatására nem lesz pénz.

A HR Portal felvetésére, hogy pár napja 40 milliárd forintot zároltak a nemzeti erőforrás tárcánál és 16-ot a Munkaerő-piaci Alapból a 250 milliárdos stabilitási tartalék számára, és félő, hogy egy olyan távol-keleti modell épül, ahol az alsó, nyomorgó réteg ellátás és segély nélkül marad, míg vele szemben-fölött egy preferált pénzes vállalkozói, állami klientúra alakul ki, Andor elismerte ennek veszélyét, és arra hivatkozott, hogy munkahelyeket kell teremteni. (Hozzátehetjük, hogy erre a válság előtt sem futotta az állam erejéből, és úgy tűnik, az a megváltozott munkaképességű, aki dolgozni akar, ezután a rehabilitációra sem számíthat.)

Jó hír viszont, hogy elkezdődött a fellendülés, ugyanis a munkaerő-kölcsönzés statisztikái erre utalnak. A szektorban történt leépítések előre jelezték a válságot, most pedig itt van a legtöbb létrejövő munkahely, ami azt jelzi, újra növekszik az igény a munkaerőre az unióban. Andor fejtegetéséből egy hallgató véleménye szerint az is következhet, hogy a munkáltatók még nem biztosak a válság végében, azért inkább kölcsönöznek.

Andor újságírói kérdésre elmondta - apró gondolkodási szünettel -, hogy az EU-nak van terve egy esetleges szociális válságra, ilyen a roma stratégia. Az EU biztos helyzete sajátos a tekintetben, hogy Magyarország foglalkoztatási adatai szerint az utolsó a tagállamok között, de Andor pozíciójánál fogva nem karolhat fel kizárólag magyar ügyeket. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy Magyarország nem úgy áll hozzá a társadalom ügyeinek tervezéshez, mint más EU tagállamok, erre példa a magánynyugdíj-pénztárak államosítása és az adórendszer átalakítása is, ami belügy marad, ahogy az lenni szokott hasonló esetekben is, mert a tagállamok ellenállása miatt nem reagálhat érdemben az unió.