Assessment Center - egy "vegyes" szűrési módszer

Az értékelő központot szokták még a munkaerő-kiválasztási eszközök királynőjének is nevezni, hiszen több szempontból, több oldalról, több módszerrel vizsgálja a személyt. Ennek az a lényege, hogy a vizsgálati módszerek több, jobb és átfogóbb képet, információt adhatnak a jelöltről.

Az értékelő központ az 1930-as években jelent meg először, a német hadseregnél, ahol pszichológusok segítették a kiválasztást, tréningek bevezetését. Főleg a légierőnél és a hadiflottánál szolgáló tisztek kiválogatására kezdték alkalmazni. Az értékelő központ kialakításakor a holisztikus szemléletet és természetes megközelítéseket vettek figyelembe. A számukra legfontosabb személyiség jellemzők vizsgálatára különböző értékelő technikákat fejlesztettek ki. Ezekhez teljesítményteszteket és reakcióvizsgáló módszereket alkalmaztak, majd ezután mélyinterjú következett, vizsgálták a kézírásukat, arckifejezésüket. Ekkor az értékelő központ 2-3 napig is tarthatott.

1956-tól az ATT Amerikai Távközlési Vállalat alkalmazta az értékelő központot. Vezetőkiválasztás és tehetségkutatás volt a céljuk és főleg fiatal diplomásokat vizsgáltak. A négy évig tartó vizsgálatokban több mint 400-an vettek részt. A megkapott adatok és tapasztalatok alapján, számos vizsgálati módszert dolgoztak ki. Ez a fajta AC két órát vett igénybe és ők alkalmazták először az úgynevezett irattárca-gyakorlatokat, ami a vezetői munkakör adminisztrációs vonatkozásait vizsgálta.

Kiegészítésként használtak személyiségteszteket és képességfelmérő teszteket is. Az értékelők a vállalat vezetői és speciális tudással rendelkező pszichológusok voltak, akik minden résztvevőről részletes értékelést készítettek, amit a későbbiekben figyelembe vettek a kiválasztásnál.

Az AC előnyei közé tartozik, hogy objektív értékelést tud nyújtani a jelöltekről, a döntésekhez több információ áll rendelkezésre, mint például egy általános interjú alkalmával. Könnyű a jelöltek összehasonlítása, mert mindenkinek hasonló feladatokat kell teljesíteni. A szakmai ismereteken túl az assessment centerben elsősorban a csoportos együttműködés (team-munka) olyan összetevőit kísérlik meg azonosítani, amivel előre tudják jelezni a későbbi beválást. Ilyen például az empátiás képesség, a konfliktusmegoldó képesség, a stressztűrő képesség illetve a vezetők számára szükséges irányítókészség.

Az assessment center vagy "értékelő központ" keretében olyan feladatokat alkalmaznak, amelyek speciális szaktudás hiányában, stratégiai gondolkodás segítségével jól megoldhatóak különösen akkor, ha a csoporttagokat jól be tudja vonni a jelentkező a feladatmegoldás menetébe. Ennek megfelelően a közös feladatmegoldás, döntés és eredmények prezentációja mind olyan feladatot jelentenek, ahol a humán beállítódás, kommunikácós készség és széles látókör nagyon fontos.

A jelöltek oldaláról nézve is van pozitív tulajdonsága ennek a módszernek, hiszen egy nap alatt túl lehetnek a felvételin, és az esetleges hibáikat is megismerhetik. Hátránya, hogy költségigényes, hiszen a szakmai vezetőknek is részt kell venniük az AC-én, és az is előfordulhat, hogy külső szakértőt hívnak, akinek szintén fizetni kell a munkáját.

Összefoglalva az értékelő központnak sokkal több előnye van, mint hátránya, hiszen ezzel a módszerrel feltárhatók a pályázók rejtett, felszín alatti képességei.

A cikk a TESK magazin 20. számában olvasható.

Mányik Csilla