Ausztriából és Németországból utalják haza a legtöbb pénzt a külföldön dolgozó magyarok
A Hitelintézeti Szemle kutatásából kiderül: jelentős pénzeket kapnak a magyarok az átmenetileg, illetve tartósan külföldön élő munkavállalóktól. A legtöbb pénzt Németországból és Ausztriából utalják haza - írja a Világgazdaság.
A közép- és délkelet-európai, illetve balti államokban a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások GDP-arányos értéke 10 százalék alatti, ehhez viszonyítva Magyarország 3,3 százalékkal mérsékeltnek mondható, míg a szűken vett kelet-közép-európai régiót kismértékben meghaladja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai a lapnak elmondták, hogy a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét. A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. Utóbbi az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.
A lap szerint az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke a válság előtt 1,2-1,5 milliárd euró közelében alakult, majd 2009-ben érezhetően visszaesett. Ebben jelentős szerepe volt a válságnak, és az emelkedő munkanélküliség is súlyosabban érintette a külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor a külföldi tőke beáramlása nagyobb mértékben csökkent, vagyis a hazautalások stabilabb finanszírozást jelentenek a szerzők szerint.
A bővülés főként 2010-et követően indult meg, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, elsősorban Németországból.. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.
A tartós külföldi munkavállalás mellett megvalósuló átutalások értéke 2008-at megelőzően 100 millió euró alatt maradt. A válságot követően jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.
Fotó: Pixabay
Világgazdaság
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai a lapnak elmondták, hogy a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét. A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. Utóbbi az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.
A lap szerint az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke a válság előtt 1,2-1,5 milliárd euró közelében alakult, majd 2009-ben érezhetően visszaesett. Ebben jelentős szerepe volt a válságnak, és az emelkedő munkanélküliség is súlyosabban érintette a külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor a külföldi tőke beáramlása nagyobb mértékben csökkent, vagyis a hazautalások stabilabb finanszírozást jelentenek a szerzők szerint.
A bővülés főként 2010-et követően indult meg, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, elsősorban Németországból.. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.
A tartós külföldi munkavállalás mellett megvalósuló átutalások értéke 2008-at megelőzően 100 millió euró alatt maradt. A válságot követően jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.
Fotó: Pixabay
Világgazdaság
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Szárnyalni csak másokat emelve lehet - A hiteles vezetés útja