Az emberek 35 százaléka szeretne több időt irodán kívül tölteni

Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. A Leitz felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65 százaléka nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35 százalék állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja”. Ehelyett úgynevezett „munka-pillanataik” vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax.

A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét.

Így aztán a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?

Máshol is lehet

Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, parkok, szállodák vagy akár az otthonunk. A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását.

Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni. Az a dolgozó, aki nincs bent az irodában, az nem "lóg".

És persze előnyökkel is jár a munkaadó számára a rugalmasan dolgozó munkavállaló: az így dolgozó munkaerő elkötelezettebb, kisebb a fluktuáció, kevesebb a hiányzás, hatékonyabb a munkaidő kihasználása, jobb munkaadói arculatot eredményez. Hátránya lehet a magasabb kommunikációs kiadások, bizonyos adatvédelmi és tisztázatlan munkajogi kérdések felmerülése.

Munkavállalói oldalon előny a közlekedésre fordított idő és pénz megspórolása, az ezzel járó stressz kiiktatása. A rugalmas munkabeosztás miatt jobban összeegyeztethető a családi élet és a munka, valamint nő az elégedettség és a munkamorál a kapott bizalom miatt. Hátránya lehet a munka és a magánélet határainak elmosódása, a gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok és a félelem, hogy lemaradunk egyes munkahelyi információkról.

Akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között.