Az emberi tőke és a szervezeti tudástőke értelmezése
A különböző tőkejavak olyan, a termelési folyamatban inputként alkalmazott befektetések, amelyek a kívánt output eléréséhez feltétlenül szükségesek. A gyakorlatban egyetlen termelési folyamatot sem ismerünk, amely munkaerő nélkül működne, bármilyen mértékű is az elvégzendő munkában az élőmunka és a gépi munka hányada.
Miből fakad a probléma?
A számviteli rendszert a tőketulajdonosok és az adóelvonásokban érdekelt állam úgy alakították ki, hogy egyrészt nyomon követhető és menedzselhető legyen a befektetett tőkék profitrátájának alakulása, másrészt gazdálkodni lehessen a termelési folyamatban felhasznált erőforrásokkal (energiákkal) és rezsianyagokkal. Amíg az élőmunkához szükséges energiát a társadalom által felkínált emberi erőforrások szolgáltatják, addig ez a rendszer hibátlanul működik. Rendszerelméleti alapját az a hagyományos közgazdasági megközelítés képviseli - mely Theodore Schultz elméletének ismerete és annak Nobel díjjal történt elismerése óta tarthatatlan -, amely a termelési folyamatban csupán az anyagi tőke oldalt képes, eszköz és tulajdonlás szempontjából egyaránt, tőkeként kezelni. Ez a számviteli rendszer tehát korszerűtlen, elavult, és fogalmi rendszere miatt a modernizálásra alkalmatlan.
Ugyanebben a csapdában vannak a munkaerő-piaci tevékenységgel foglalkozó szakemberek is, hiszen ha ott az emberi erőforrás kereslet-kínálat találkozása és ármeghatározása történik, akkor ez emberpiac, ahol a modernkor rabszolgái, a bérmunkások kínálják fel munkaerejüket, termelési energiájukat. A munkaerőpiac szabályozása - a munkaadók jól felfogható érdekei miatt - ma ennek a felfogásnak felel meg. Ha az a munka-piaca lenne, akkor azon a munka elvégzéséhez szükséges tőkével rendelkező tőketulajdonosok találkoznának és kínálnának fel tőke-javaikat.
Ha a megoldást keressük, akkor vissza kell térnünk a Theodore Schultz által kidolgozott alapvetésig, mely szerint az emberi tőke az egyén és a társadalom emberi tőkebefektetéseinek eredménye, s mint ilyen, többleteredmény (profit) létrehozására képes. Ez számviteli szempontból értelmezve azt jelenti, hogy tulajdonosi oldalról az egyén a birtokosa, eszköz oldalról pedig a termelési folyamat egyik fontos inputja, a befektetett szellemi és fizikai tőkejavak szempontjából egyaránt. A munka-piacot pedig célszerűbb lenne, a pénz- vagy tőkepiac szinonimájaként, emberitőke piacnak nevezni, és ennek megfelelően kezelni.
Fenti eszmefuttatás elfogadása esetében, ha az embernél elfogadtuk a szellemi és fizikai képességeket tőkejavaknak, akkor a következetesség megkívánja, hogy terjesszük ki a fogalom használatát a termelési- és azt támogató szervezeti folyamatok immateriális eszközeire is. A nem anyagi tőkejavakat összefoglaló fogalom a szervezeti tudástőke, mely az anyagi tőkéhez hasonlóan eszköz és forrásoldalról egyaránt elemezhető és definiálható. A tudástőkében tulajdonosi szempontból, vagyis forrásoldalról nézve, az emberi tőke idegen tőke, amellyel szemben a szervezet részéről - a bérleti szerződés szerint - rövidebb vagy hosszabb lejáratú kötelezettségek állnak. Az emberi tőke eszközoldalán a szellemi-, a fizikai- és a kapcsolati (bizalmi) tőkejavak állnak, melyek értékesíthető (pénzre váltható) kompetencia struktúrákat alkotnak. A tudástőke forrásoldalán jelenik meg a részvényesek saját tőkéje is, amely eszközoldalon az immateriális eszközöket, a vevői (partneri)kapcsolati tőkét és a működési folyamatokba befektetett szervezeti tudást tartalmazza.
Mindez számviteli és munkaerő-piaci szempontból egyaránt, egy új, a tudástőke sajátosságaira épülő rendszer kialakítását teszi szükségessé. Egy rendszert csak tiszta fogalmakra lehet építeni, ezért szükséges a közhasználatban elterjedt és részigazságokat tartalmazó elnevezéseket, meghatározásokat megvizsgálni.
A fogalomzavar egyik oka az, hogy gyakran használjuk ugyanannak a fogalomnak a magyar és az idegen nyelvű meghatározását. Erre példa a tudástőke, melynek szinonimája az intellektuális tőke (latin). A másik ok, egyes fogalmak rugalmas, emiatt következetlen használata. Ilyen fogalom az immateriális eszközök, mely egyrészt a tudástőke tárgyiasult elemeinek gyűjtőfogalma, pl. know-how, mely mint gyártási eljárás a tudástőke terméke, leltárba vehető, tehát a látható tőkeelemek közé kerül, és mint adás-vételt képező árú, más szervezeteknek is a birtokába kerülhet. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk az immateriális eszközök fogalmát helytelenül kiterjeszteni minden nem materiális, tehát a tudástőkéhez tartozó más elemre is.
A harmadik ok a BSC tervezési módszerének alkalmazásával tárható fel legvilágosabban, mert az ok-okozati összefüggést keres a teljesítményt okozó és a teljesítmény eredmény mutatói között. A goodwill ilyen eredménymutató, amelynek teljesítményokozói a tudástőke különböző - jól menedzselt -tőkejavai, eszközei. A goodwill kialakulása ok-okozati szempontból jól nyomonkövethető a négy nézőpont kölcsönhatásai alapján, amíg - mint a szervezet eszmei értéke - eléri a negyedik nézőpontban a pénzreválthatóságot, vagyis a tőzsdei értéknövekedést.
A társadalmi tőke értelmezésére - mint gazdaságszociológiai fogalomra - nem térek ki, mert annak igen széles szakirodalmi háttere van, ezért a szervezetre gyakorolt hatáselemzése sokrétű és bonyolult. Mikroökonomiai szempontból csupán annyit rögzítenék, hogy az emberi erőforrások társadalmi kategória, a szervezetek által bérbevett emberi tőke annak csak a pénzre váltható tőkejavait tartalmazza, valamint a szervezet immateriális eszközei sok vonatkozásban a társadalmi tőke tárgyiasult elemei (Pierre Bourdieu).
Végezetül fontosnak tartom, hogy kezeljük tisztán a kontrolling szempontjából alapvető fogalmakat, melyek egy új számviteli rendszer alapját képezhetik, és ne keverjük abba azokat a menedzsment eljárásokat és fogalmakat, amelyek a tudásszervezet, tanulószervezet, stratégiai emberi erőforrás menedzsment szakirodalmában - gyakran egyoldalú megközelítéssel vagy definiálatlanul - előfordulnak, és sajnos elterjednek.
Dr. Szeicz János szociológus
Budapesti Corvinus Egyetem
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Szeptemberről októberre egy munkaerő-kölcsönző cég, a HR Direkt Kft. 70 százalékkal, 1400 fővel növelte alkalmazotti létszámát. Hosszú idő... Teljes cikk
A munkaviszony során a munkavállaló több esetben kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor a munkaviszony meglétét, jövedelmét valamilyen hatóság,... Teljes cikk
- KOMPENZÁCIÓ: Mérési módszerek 2 éve
- HR kontrolling 2 éve
- Adatalapú döntések - mit mér a HR gyári környezetben? 3 éve
- Hamburgersütő robot állt munkába Kaliforniában 6 éve
- Aki kérdez: Hámori Judit 6 éve
- A munkavállalói készségek miatt aggódnak a vezérigazgatók 7 éve
- Nettó 300 ezerért maradnának az építőipar szakemberei 7 éve