Az IQ-n túl: van egy meghatározó tulajdonságuk a szuperintelligens embereknek

Folyton azt halljuk, hogy használjuk ki jobban az időnket, dolgozzunk keményebben, hagyjuk abba a halogatást. Mi van akkor azonban, ha ez a tanács mind téves, és valójában az agy pihentetése, valamint a gondolatok szabad áramlása javíthatna az életünkön?

"Idegtudósként végzett kutatásaim és a családom munkához fűződő, mérgező viszonya hatására kezdtem el mélyebben foglalkozni az egyedüllét és a pihenés idegtudományával és lenyűgöző dolgot fedeztem fel" - írja Joseph Jebelli idegtudós a cnbc.com oldalon megjelent cikkében.

Kognitív szempontból az egyedüllét növelheti a kreativitást, mivel teret ad az ötletek kibontakozásához. Legyen szó írásról, zongorázásról, festésről, kertészkedésről, imáról vagy meditációról – az agynak gyakran éppen az egyedüllétre van szüksége ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket jól tudjuk végezni.

Ilyen elszigetelt pillanatokban az agy úgynevezett „alapállapot-hálózata” (default mode network) aktívan dolgozik: új szinaptikus kapcsolatok jönnek létre, erősödnek a képességeink és a tanulási hajlandóságunk, miközben a kreativitásunk is hatékonyabban bontakozik ki.

Sok rendkívül intelligens ember élvezte az egyedüllétet

A világ legsikeresebb és legintelligensebb emberei közül sokan kifejezetten kedvelték a magányt. Ilyen például Bill Gates is, aki már a Microsoft korai éveiben évente kétszer elvonult egy erdei faházba – egy hétre, teljesen egyedül, csupán egy halom könyv társaságában.

Ezt az időszakot „Gondolkodós hétnek” nevezte – egyfajta rituálé volt számára, amely az elmélyülésről, tanulásról és a zavartalan gondolkodásról szólt. Ilyenkor sem család, sem kollégák nem látogathatták meg. A Wall Street Journal szerint egy ilyen hét alatt született meg az az ötlet, amely végül az Internet Explorer 1995-ös elindításához vezetett.

Az egyedüllét különösen hasznos lehet akkor is, amikor úgy érezzük, elakadtunk. Leonardo da Vinci például híres volt elmélkedő természetéről. A források szerint a festő híres volt arról, hogy nem sietett, hanem órákig vagy akár napokig is csak figyelte az addig elkészült részeket, ihletre várt, elgondolkodott az arckifejezéseken, testtartásokon, fényeken — majd amikor megszületett benne a megoldás, egyetlen gyors és biztos ecsetvonással dolgozott tovább. Utána gyakran ismét elsétált, hogy újra átgondolja a következő lépést.

Az egyedüllét és a türelmes, elmélyült szemlélődés a kreativitás egyik kulcsa lehet.

Hogyan használhatjuk az egyedüllétet az agyunk erősítésére?

Nincs pontos recept arra, hogy mennyi egyedüllét az ideális. De általánosságban elmondható: minél több időt tudunk egyedül tölteni – különösen, ha valóban igényeljük is –, annál kedvezőbb hatással lehet az agyunkra.

1. Egyszerűen csak elindulni

Egyedül elutazni vagy elvonulást tervezni elsőre ijesztőnek tűnhet. Sokakat aggaszt a magány vagy az unalom gondolata. Viszont az, hogy kiszakadunk a megszokott mindennapokból, és új környezetbe kerülünk, rendkívül felszabadító élmény lehet. Ráadásul arra késztet, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, váratlan módon élesíti az érzékeinket, és tökéletes hátteret teremt az elmélyüléshez és kreativitáshoz.

2. Érdemes kis lépésekben kezdeni

Már napi 10 perc egyedüllét is elegendő lehet kezdetnek. Fontos, hogy találjunk egy nyugodt helyet, ahol nem zavar senki, és egyszerűen csak üljünk csendben, figyeljünk a légzésünkre. Ez az apró lépés segíthet az agyat fokozatosan ellazult állapotba hozni, és megkezdődik az ún. alapállapot-hálózat (default network) aktiválása is.

3. Érdemes tudatosan megválasztani a társas kapcsolatokat

Amikor társaságban vagyunk, törekedjünk arra, hogy az minőségi, értékes időtöltés legyen. Gyakran előfordul, hogy olyan emberek között töltünk időt, akikkel nem lenne érdemes - legyen szó megbízhatatlan barátokról, versengő ismerősökről vagy mérgező családtagokról -, mégis megtesszük, mert úgy érezzük, hogy muszáj.

Ez azonban megemeli az agyban a kortizol nevű stresszhormon szintjét, ami hosszú távon károsíthatja az agy társas kapcsolatokért felelős területeit, és gyengítheti azokat a jó minőségű kapcsolatokat, amelyek valóban építőek lennének.

4. Hasznos időt szánni az önreflexióra

Az egyedüllét egy részét érdemes arra fordítani, hogy visszatekintsünk a tapasztalatainkra, érzéseinkre. Ez történhet akár gondolataink csendes átgondolásával, akár azzal, hogy leírjuk őket.

Az ilyen jellegű önreflexió segít feldolgozni az érzelmeket és gondolatokat, és mélyebb önismerethez vezethet.

5. Érdemes egyedül végezhető tevékenységekbe is belefogni

Olyan dolgok, amelyeket kifejezetten egyedül szokás végezni - például séta, naplóírás vagy jóga - nemcsak az egyedüllét jótékony hatásait nyújtják, hanem segítenek a jelen pillanatban maradni, tudatosabbá válni. Ezáltal tovább csökken a mentális feszültség, és az agy is nyugalmi állapotba kerülhet.

Így látja a jövőt Bill Gates

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik