Az új valuta a home office, Magyarország vonzó BSC-célpont

Több mint húsz évvel ezelőtt települtek Magyarországra az első BSC-k. Jelenleg körülbelül 200 üzleti szolgáltatóközpont működik az országban, amelyek összesen közel 100 000 munkavállalót foglalkoztatnak, a szektor által előállított hozzáadott érték közel 6%. Az ABSL Hungary (Association of Business Service Leaders in Hungary - Üzleti szolgáltatóközpontok vezetőinek szövetsége Magyarországon) története 2005-ig nyúlik vissza. Ekkor jött létre az elődszervezet, a HOA (Hungarian Service and Outsourcing Association - Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség). Ahogyan bővült az iparág, úgy nőtt a HOA, amely 2019-re már 100 tagot számlált. A szervezet 2022-ben régiós szintre lépett: csatlakozott az ABSL hálózatához, a BSC-k kelet-közép-európai érdekvédelmi ernyőszervezetéhez. A HOA-ból így ABSL Hungary lett, az elnökké pedig Lenk Istvánt, az Eaton Hungary ügyvezetőjét választották.

"Magyarország az élen jár a kelet-közép-európai régióban"

Ugyan nehéz 2023-as éven van túl a BSC iparág Magyarországon - gazdasági recesszió, infláció, energiaválság, orosz-ukrán háború - Lenk István 2024-et tekintve optimista. A kelet-közép-európai régió, ezen belül Magyarország vonzó befektetési célpont. Ezt erősíti meg Prabal Datta (az alábbi fotón) az indiai hátterű Tata Consultancy Services ügyvezetője, az ABSL Hungary tagja.

“Ugyan a magyarországi munkaerő-költség növekszik, de ez csak egy szempont, az adózási környezetet, a munkaerő rendelkezésre állását, a hatékonyságot és a termelékenységet is figyelembe kell venni. Mindent összevetve Magyarország az élen jár a kelet-közép-európai régióban” - jegyezte meg az ügyvezető. Hozzátette, hogy az utóbbi 9 évben megduplázták létszámukat. Amikor Magyarország régiós versenytársairól kérdezzük, az ügyvezető elmondta, hogy a BSC-k legrégebb óta Lengyelországban vannak jelen. Ugyan itt már 450 ezren dolgoznak a szektorban, még van itt növekedési potenciál. A többi kelet-közép-európai ország közül Romániát emeli ki Prabal Datta. A Balkán déli részén pedig Albánia előrelépése várható, ahol az állam sokat invesztál az IT és technológiai képzésbe.

Már nem visz mindent az idegennyelv-tudás

Az ügyvezető elmondta, hogy a BSC-kben munkák tartalma változik, már messze nem igaz, hogy call centerek. Egyre inkább technológiai jellegű pozíciók érkeznek Magyarországra elsősorban Nyugat-Európából, azon belül is a DACH-ként hívott (Németország, Ausztria, Svájc) régióból. Míg régebben 20 százalékot tett ki az IT munkakörök aránya, most 50 százalékot.” Melyek a legkeresettebb nyelvek? Lenk István elmondta, hogy az angol alapnak számít, aztán német, francia, olasz a sorrend, a többi nyelv kisebb arányban képviselteti magát. Bencsik Edit, a Tata marketing és kormányzati kapcsolatok igazgatója hozzáteszi, hogy a fordítóprogramok ugyan szintet léptek, a chatbotoknál már minimális a nyelvektől való függőség, de az üzletben és a szolgáltatások nyújtásakor a nyelvi, valamint a kulturális közelség egyre inkább felértékelődik.

Honnan jönnek a munkavállalók? “Fontos forrást jelentenek az egyetemek. Az új pozíciókra azonban jelentős részt belülről toborzunk átképzéssel, továbbképzéssel. Már nincs olyan éles határvonal a munkakörök között, mint tíz évvel ezelőtt. Egy pénzügyesnek is valamilyen szinten értenie kell a technológiához” - fogalmaz Bencsik Edit. Lenk István hozzáteszi: “Hátránnyal indulunk a mindennapokban is látható kiskereskedelmi vagy autógyártó cégekkel szemben. Másképp kell vonzóvá tenni a BSC-t és a vállalatot, például karrierutak bemutatásával, közös iparági fellépéssel. Ebben az ABSL-nek is van házi feladata.”

Lenk István elmondta, hogy 25-30 százaléka a munkavállalóiknak nem magyar nemzetiségű. A külföldiek nagy része a felvétel előtt is Magyarországon élt egyetemistaként vagy más cégnél dolgozott, így számukra nem okozott gondot a beilleszkedés. Az Eaton-nél kisebb olasz kolónia dolgozik: ők frissdiplomás villamosmérnökként Dél-Olaszországból érkeztek Budapestre. Elégedettek, ajánlják a magyarországi lehetőséget ismerőseiknek, barátaiknak. 

Az új valuta a home office lett

A fluktuációról Lenk István elmondta, hogy tavaly az iparágban átlagosan 18-20 százalék közötti volt. A tranzakcionális munkaköröknél - például a németes könyvelőknél ez magasabb, míg nagyobb hozzáadott értékű mérnöki, informatikai területeken szinte a nullához közelített. 

Mennyire változtak a munkakörülmények? “Az új valuta a home office lett” - vágja rá mosolyogva Bencsik Edit (a fotón). A legtöbb cég heti 2-3 nap otthoni munkavégzési lehetőséget tesz alkalmazottainak. Persze ez függ az anyacég és az ügyfelek elvárásairól. Ahol biztonsági okokból nem engedélyezett az irodaépületen kívüli munkaállomás, ott nincs home office. Lenk István elmondta, ahol van hibrid munkavégzési lehetőség, az a cég vonzóbb az álláskeresőknek. Bencsik Edit óva int attól, hogy túlbecsüljük a home office erejét a toborzásban. A huszonéves korosztálynak, amelyet a szociológiai szaknyelvben Z generációként is neveznek más szempontok is fontosak a munkahely-választásnál. Egyebek mellett, mennyire fenntarthatóan működik a cég, mit tesz a klímaváltozás ellen, mekkora a széndioxid-kibocsátása, milyen közösségi aktivitásokat kínál munka után, milyen civil szervezeteket támogat. 

Van élet Budapesten kívül?

A magyar BSC-k 90 százaléka Budapesten működik, vidéki jelenlétre elenyésző példát látni, néhány egység telepedett meg Debrecenben, Szegeden, Pécsett. Ezzel szemben a régió több országában a főváros után kinőtt egy number two lokáció is: Lengyelországban Krakkó, Csehországban Brno, Romániában Kolozsvár. Prabal Datta és Lenk István egybehangzóan azt mondja, hogy ez nem lehetetlen Magyarországon. Az ABSL Hungary a HIPA kormányzati befektetésösztönzési ügynökséggel együttműködve évente egy-egy helyszínt átvilágít, felkészíti a helyi politikai, gazdasági és oktatási döntéshozókat arra, mi szükséges ahhoz, hogy a város potenciális BSC befektetési célpont legyen, hogyan lehet meggyőzni a cégeket, mely városok a versenytársak, melyek a magyar város erősségei és lehetőségei.

A nyitóképen Lenk István, az ABSL elnöke