Az üzemorvos nem csak pecsétel

Az üzemorvossal minden munkavállaló találkozik: belépéskor, a munkaviszony ideje alatt legalább évente egyszer és sok esetben kilépéskor is. Az üzemorvos dönti el, hogy valaki alkalmas-e a munkaköre ellátására vagy sem. A munkafolyamat keretrendszerét jogszabályok határozzák meg. Egy gondoskodó munkáltató azonban ennél jóval többet is biztosíthat a kollégáknak, ami a jelen egészségügyi helyzetben komoly munkavállalói élmény- és lojalitásnövelő eszköz lehet.

Az üzemorvoslás ma már része a komplexebb foglalkozás-egészségügyi ellátásnak, tisztázza a fogalmakat a HR Portalnak Dr. Tordai Bertalan, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. Az üzemorvos egyik legfontosabb feladata, hogy a munkavállalót biztonságos munkakörülmények közé segítsen beilleszteni, ezért része a munkahelyre való belépésnek a munkaköri alkalmassági vizsgálat. Ilyenkor az üzemorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, amit szükség szerint neurológiai vizsgálattal is kiegészít, valamint a munkakörhöz kapcsolódó előírt vizsgálatokkal, például laborvizsgálattal, szemészettel stb.

Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

A jogszabály előírja, hogy minden cégnek rendelkeznie kell foglalkozás-egészségügyi szerződéssel. Üzemorvosi vizsgálat történik:

belépéskor - ez a munkaalkalmassági vizsgálat,

időszakosan, attól függően, amit a munkakör megkíván (általában évente, bizonyos esetekben gyakrabban, például vegyi üzemben vagy kockázati tényezők esetén félévente),

lehet rendkívüli - soron kívüli alkalmassági vizsgálat, amikor valaki valamilyen oknál fogva (például baleset vagy betegség következtében) nem tudja ellátni a munkakörét

záró alkalmassági vizsgálat, ami kilépéskor méri fel a munkavállaló egészségi állapotát, ami különösen fontos olyan esetekben, ha valaki esetleg rákkeltő anyagokkal dolgozik vagy például krónikus zajterhelésnek van kitéve.

Ugyanakkor a foglalkozás-egészségügyi szerződés lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a jogszabályban meghatározottakon túl biztosítson – plusz juttatásért - további ellátást, gondozást a munkavállalónak, ami komoly hozzáadott érték lehet a cég és a munkavállaló számára egyaránt.

Tordai Bertalan hangsúlyozta, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok tevékenysége nagyon hasonló a háziorvosokéhoz, klinikailag ugyanúgy gondozást látnak el, azonban a súlypontok máshol vannak az ellátásban. Sőt gyakran a háziorvosokkal együttműködve dolgoznak, hiszen például egy a munkahelyen felfedezett magasvérnyomás betegségnek a gyógyszerelését sok esetben az üzemorvos tájékoztatását követően, a háziorvos állítja be. Tapasztalat, hogy az emberek sokszor könnyebben mennek el üzemorvoshoz, aki a cégnél ott van helyben, mint az alapellátó orvoshoz. Ez a lehetőség a munkavállalóknak biztonságot ad, és a helyzetüket is megkönnyíti, valamint a munkáltatónak is jó, hiszen nem hiányzik a dolgozó a munkából, nem kell esetleg hosszasan várakoznia a háziorvosnál.

Ráadásul a foglalkozás-egészségügyi szakorvos esetén nincs opció, hozzá mindenképpen el kell mennie a munkavállalónak legalább egy évben egyszer. Ő mindenképpen látja a pácienst, míg háziorvosi látogatás nélkül akár évek is eltelhetnek.

Adhat-e beutalót? Írhat-e gyógyszert az üzemorvos?

Az üzemorvos felírhatja a rendszeresen szedett gyógyszereket, illetve megbetegedés esetén is ugyanúgy írhat fel gyógyszert, mint a háziorvos.

Beutalót is adhat a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, azonban ilyen esetben a beutaló nem jogosít tb finanszírozott ellátásra. Tordai Bertalan hangsúlyozza, ez nem jelenti azt, hogy privát intézménybe kell menni az ilyen beutalóval a vizsgálatot elvégeztetni, ugyanis ezek ugyanúgy érvényesek az állami ellátásban. Viszont a társadalombiztosítás nem finanszírozza a vizsgálatot, hanem fizetni kell érte, a nem magán intézményben is.

Az üzemorvos nem veheti táppénzre a dolgozót, azt csak háziorvos teheti meg, akár az üzemorvos javaslatára.

Eltilthat a munkától az üzemorvos?

Jogszabály határozza meg a munkaköri alkalmasság maximális hosszát. Ez általában egyéves időszakot takar. Gyakrabban lehet vizsgálatot végeztetni, de ritkábban nem. Illetve vannak bizonyos munkakörök, amelyeknél fél év ez a maximális időszak, amennyi időre a munkaalkalmasság megadható.

Például a jogszabály meghatározza, hogy zajos munkakörbe milyen feltételekkel lehet valaki alkalmas. Ha van bizonyos halláskárosodása vagy bizonyos betegségei, akkor az adott munkakörbe nem lesz alkalmas, így abban nem dolgozhat. Ha egy munkavállaló irodai munkakörben dolgozik, legalább négy órát, akkor ő egy évre kaphat alkalmasságit, viszont ha az orvos úgy ítéli meg, hogy mondjuk a magas vérnyomását az illető nem állíttatta be és nem tartja karban, akkor lehet, hogy csak három hónapra adja meg az alkalmasságit, azzal a kitétellel, hogy a dolgozó menjen el a háziorvosához vagy szakorvoshoz, és foglalkozzon magával. Ugyanis az már munkahelyi kockázat lehet, hogyha a krónikus állapot miatt esetleg az irodában, munka közben lesz rosszul, hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakorvosa.

Az alkalmasság megítélése 4 plusz 1 féle lehet:

alkalmas, korlátozások nélkül

alkalmas, korlátokkal

ideiglenesen nem alkalmas

nem alkalmas

illetve bár a hivatalos listába nem tartozik bele, de a fenti példa a magasvérnyomással például a rövidített alkalmasság esete, amit a szakemberek többek közt arra is használhatnak, hogy „kikényszerítsék” a páciensből betegesége karbantartását.

Az üzemorvos eltilthatja a munkavégzéstől a munkavállalót, ha nem alkalmas a munkaköre ellátására. Ez leggyakrabban ideiglenesen szokott megtörténni, mondja Tordai Bertalan. Például kivesznek valakit egy olyan munkakörből, amit az egészségi állapota miatt átmenetileg nem láthat el. Erre az átmeneti időszakra nem foglalkoztatható eredeti munkakörében. Ilyen esetben gyakran előfordul, hogy a munkáltató erre az időszakra irodai munkát biztosít a munkavállalónak, az ő helyére pedig átforgat valakit. Ez több száz vagy ezer fő esetén könnyebben megoldható, kisebb cégeknél kevésbé. Ott a másik lehetőség az, hogy a foglalkozásegészségügyi szakember javaslatára a háziorvos erre az időre táppénzre veszi a munkavállalót.

Az, hogy valaki véglegesen nem alkalmas munkaköre ellátásra nagyon ritka. Azonban az ilyen alkalmatlanság járhat a munkahely elvesztésével. Ezekben az esetekben általában súlyos egészségkárosodás történik, amit leszázalékolás követhet. Ha például valaki elveszíti a végtagjait egy balesetben, akkor attól kezdve nem alkalmas operátori munkaköre ellátására, és ez az alkalmatlanság végleges. Ez járhat elbocsátással együtt, de mint a szakorvos hangsúlyozta ilyenkor mindig igyekeznek együttműködni a munkáltatóval, körbejárják a helyzetet, hogy az elbocsátáson kívül maradt-e esetleg más megoldási lehetőség.

Leszaladhatok az üzemorvoshoz, ha bajom van?

Dr. Tordai Bertalan kiemelte, hogy orvosi tevékenységet rendelőben lehet végezni, ezért a vállalatok, ha helyszíni foglalkozás-egészségügyi ellátást és gondozást szeretnének, akkor rendelőt kell kialakítaniuk. Ebben egyébként a foglalkozás-egészségügyi szerződött szolgáltató szakemberei segíthetnek. Vannak minimum feltételek, amiknek egy ilyen rendelőnek meg kell felelnie. Nagy cégeknek szokták javasolni a saját rendelő kialakítását, jelzi a Budai Egészségközpont szakorvosa, ugyanis ez praktikusabb és költséghatékonyabb a munkáltató számára. Itt adott – a szerződés szerinti megállapodás és a hatósági engedély alapján - rendelési időben kereshetik fel a dolgozók problémáikkal az üzemorvost. Érdemes a rendelési időt felosztani gondozási alkalmakra illetve az alkalmassági vizsgálatok lefolytatására, utóbbi időigénye leginkább a munkavállalók számától függ, és hogy milyen gyakran van szükség a felülvizsgálatukra.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási szerződésbe bármi beleférhet, amit a munkáltató szeretne. A minimumot a jogszabályok meghatározzák. A munkaköri alkalmasság a munkáltató érdeke, hiszen ez ad számára jogi védelmet, ha bármilyen probléma felmerül, hogy az illető alkalmas volt a feladata ellátására. Azonban, mint a szakember jelezte, náluk a Budai Egészségközpontban, a gondozás irányába mozdultak el a foglalkozásegészségügyi ellátásban, ezért például az irodai munkakör alkalmassági protokolljának is része lett a laborvizsgálat (ahol ez egyébként nem minimum feltétel, abban mindössze a szemészet van eredetileg benne, ha monitor előtt végzett tevékenységről van szó). Céljuk egyben, holisztikusan tekinteni a munkavállalóra, amelyért a munkáltató persze fizet, de az ő érdeke is a munkavállaló egészsége. Számos kutatás és vizsgálat bizonyította, hogy a dolgozók egészségébe való befektetés anyagilag is megéri a vállalatoknak, hiszen csökken a táppénzen töltött napok száma, és a munkavállaló is elkötelezettebb lesz, jobban szeret ott dolgozni, ahol törődnek vele. A szolgáltatásban akár komplett szűréscsomagok lehetnek vagy akár egy keretösszeg, amit a kolléga arra használ fel, amire szeretné.

Üzemorvosi vizsgálat ára

A munkakörök négy foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolhatók kockázat szerint: A – a legveszélyesebb foglalkozások, például kohászok, bányászok, sugárzó anyagokkal dolgozók. B- ide tartozik a vegyipari és a fizikai munkakörök többsége, C- irodai munkák, D- ahol semmilyen fizikai tevékenység nincs (ez a legritkább besorolás). Az üzemorvosi ellátás árát 1995-ben határozták meg ezekhez a kockázati kategóriákhoz, amelyekhez bár javasolt korrekciót minden évben kiadtak, azóta sem változtak.

A: 10 000 Ft/fő/év

B: 8400 Ft/fő/év

C: 6800 Ft/fő/év

D: 5000 Ft/fő/év

A további részleteket már az egyedi szerződések határozzák meg, ahol számos egyéb szolgáltatás szerepelhet.

Tartós COVID hatás a munkaegészségre

Elvileg a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak nagyon kevés dolga van a járvánnyal, mert a szabályozás nem ment utána a kialakult helyzetnek. Egyedül Covid kockázatbecslést kellett készíteni, ami a biológiai kockázatértékeléssel nagyjából azonos feladat, jelezte a szakember. Sok foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot felfüggesztettek a vészhelyzet idejére, és csak a legszükségesebbeket (belépő, záró, soron kívüli alkalmassági) végezték el. Az időszakos alkalmassági vizsgálatokat érvényességét pedig kitolták 90 nappal a vészhelyzet utánig.

Azonban a gyakorlatban rengeteg kérdés érkezett hozzájuk munkavállalóktól és cégektől egyaránt, ami jelezte a központi tájékoztatás elégtelenségét. Az alapellátás túlterheltsége miatt a háziorvosok sem tudták átvenni ezt a feladatot, így gyakran az üzemorvosok vezették végig a cégeket az egész Covid-szituáción, legyen szó akár tesztelésről, visszatérésről a betegség után a munkába vagy bármi egyéb másról a járvány kapcsán. Dr. Tordai Bertalan szerint a foglalkozás-egészségügyi szakemberek terhelése a jövőben sem fog csökkenni, ugyanis a gondozás a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap, ahogy az irodákba való visszatérés előtti kockázatbecslés is.

A legnagyobb kihívást, amiről ma még viszonylag kevés szó esik, a poszt-covid, long covid esetek fogják adni, ugyanis a tudomány mai állása szerint ez a betegségen átesettek jelentős része, egyes tanulmányok szerint akár 25%-át érinti, ami éppen ezért a munkáltatókra is hatással lesz. Hiszen már most látszik, hogy vannak olyanok, akik akár hónapokig nem tudnak visszatérni a munkakörükbe a betegség után. Mivel még rövid idő telt el, kevés a tapasztalat, hogy ezek a hatások rövid vagy hosszú távon is megmaradnak-e. Átmenetiek vagy véglegesek lesznek-e a munkavégzést gátló tényezők? Ebből a szempontból az utánkövetés is nagyon fontos lesz, ami két-három, sőt akár négyéves távlatot jelent.