Beépülnének a kölcsönzőkhöz a szakszervezetek

A Vasas szakszervezet igyekszik rajta tartani a szemét a munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatottak ügyein, ennek érdekében keresi a kapcsolatot a cégekkel, vezetői ezért hívták meg vitafórumukra az egyik magyar tulajdonú cég vezetőjét. A Munka Törvénykönyvének kölcsönzőket érintő változásairól nem voltak képben az érdekvédők, ami elsősorban nem rajtuk múlott.

Júniusban fogadta el a parlament, hogy a munkaerő-kölcsönző cégekre nem vonatkoznak a csoportos létszámleépítés szabályai - ami Látrányi Bea, a Job and Career Kft. vezetője szerint örvendetes. A kölcsönzés lényegét, a rugalmasságot és a költséghatékonyságot veszélyeztette volna, ha a jogszabály eredeti formájában lép életbe. A tervezet szerint a kölcsönzők a csoportos létszámleépítés ideje alatt nem helyezhették volna át másik munkahelyre a dolgozókat, akik így nagy eséllyel az utcára kerülnek. Ezzel a kölcsönzők egyik legfontosabb szerepét csorbította volna a jogszabály. A szakértő elmondta, hogy maradhat az 5 napos dolgozói elszámolás kilépéskor, ami tartható határidő, így a kölcsönvevők is megoldhatják az adatszolgáltatást. A tervezetben a dolgozói elszámolás csökkentését tervezték. Információink szerint a végkielégítés a legutolsó kölcsönvevőnél történő 3 évet meghaladó foglalkoztatás esetén jár majd a dolgozónak, tehát nem a kölcsönbeadónál lévő munkaviszony lesz a számítási alapja.

Úgy értesültünk, hogy az előzetes változtatási szándékkal ellentétben a kölcsönvevők továbbra sem lehetnek tulajdonosi kapcsolatban kölcsönbeadó céggel, ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségből (az EU 27 tagországa, Izland, Liechtenstein és Norvégia) érkező kölcsönbeadókat senki nem tartja nyilván, és bejelentkezési kötelezettségük sincs, ez viszont árt a piac tisztulási folyamatainak, visszaélésre ad lehetőséget Látrányi Bea szerint. Tarsoly Imréné, a Vasas szakértője erre reagálva elmondta, támogatják, hogy bejelentés, nyilvántartásba vétel nélkül ne dolgozhassanak külföldi kölcsönző cégek Magyarországon.

Be velük a szakszervezetbe

A szakszervezetek dolgoznak azon, hogyan lehetne megszervezni a munkaerő-kölcsönzésben dolgozó százezer fő körüli tömeget azért, hogy érdekvédelmük legyen. Sárosi Péter, az MSZOSZ munkatársa problémának tartja, hogy a munkaerő-kölcsönzésben dolgozók saját munkahelyükön nem hoznak létre érdekvédelmet. Szerinte a munkáltatónál, vagyis a kölcsönző cégnél kellene működnie a szakszervezetnek, ott lehetne kollektív szerződést kötni. Tehát a szakszervezetek célja, hogy megerősítsék pozícióikat a kölcsönző cégeknél.

Úgy látja, a segédmunkások, betanított munkások képtelenek az érdekvédelmükre, mert nincs információjuk a saját jogaikról. Látrányi Bea erre reagálva elmondta, fontos a kontroll, de ez nemcsak a kölcsönzésre, hanem minden ágazatra igaz. A kölcsönzés piaci szolgáltatásra épül, ezért segítik a munkavállalót, aki azért megy a kölcsönző céghez, mert máshol nem kap munkát, és ha elhelyezik, ezzel érvényesül a munkához való joga is. Vitás helyzetekben - ha pl. nem jön ki a műszakvezetővel a dolgozó - a partnercég HR osztályával kezelik a helyzetet, ami a Job and Careerhez negyedévente érkező visszajelzések szerint mérsékli a fluktuációt. Sárosi Péter ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a dolgozók érdekvédelmét nem lehet a munkáltatóikra bízni, az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás a szakszervezetek dolga.

Spieglné Balogh Lívia szerint vannak előnyei is a kölcsönzésnek: - Ez generációs kérdés, úgy látjuk, sok fiatal keresi, ezért nem akarunk tiltakozni ellene, hiszen az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás mellett. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, tesznek azért, hogy a bérezésbeli különbségek megszűnjenek. Látrányi Bea szerint nem szerencsés általánosítani. Nagyon sok munkaerő-kölcsönző cég az első naptól ugyanazt a bért adja minden munkavállalójának, köztük a saját cége is, de a törvény a határozatlan szerződéses dolgozóknál 183 napban eltérést engedélyez a bérek tekintetében, amit sok cég kihasznál.


Látrányi szerint a kölcsönzésben dolgozók létszáma és így a foglalkoztatás is növekszik, ami gazdasági érdek. Spieglné elmondta, hogy együttműködnek a munkaerő-kölcsönzőkkel, igyekeznek megszólítani őket a jelenlegi nehéz helyzetben is. Kiemelte, hogy az országos érdekegyeztetés fóruma eltűnt. Nincs, ami pótolja, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács felhígult, a foglalkoztatás kérdéséről nem tudnak egyeztetni. Marad a munkahelyi szint, ahol partnerek lehetnek a munkáltatókkal és lefolytathatják a béralkukat.

Az ágazati párbeszédre az állam szűk működési támogatást ad, de nem ez az oka, amiért nem lehet megállapodást kötni: a szakszervezetek képviselői ott ülnek, viszont a munkáltatói szövetségek hiányosak, tagvállalataik nem képviseltetik magukat. Ezen a szinten pl. Németországban és Ausztriában jól működik az egyeztetés. - A kormány idén nehéz helyzet elé állította a munkáltatókat, akiket nem sajnálok, de a minimálbér-emelés nagy tehervállalás és az adórendszer is hihetetlenül bonyolult. Kormányzati nyomásra a 300 ezer forint alatt elvárt béremelés meghatározta a Vasas szakszervezet bérajánlásait: itt össze kellett borulni a munkáltatókkal, hogy ne legyen bércsökkenés az alacsony keresetűeknél - fejtette ki az alelnök.