Beépülnének a kölcsönzőkhöz a szakszervezetek
A Vasas szakszervezet igyekszik rajta tartani a szemét a munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatottak ügyein, ennek érdekében keresi a kapcsolatot a cégekkel, vezetői ezért hívták meg vitafórumukra az egyik magyar tulajdonú cég vezetőjét. A Munka Törvénykönyvének kölcsönzőket érintő változásairól nem voltak képben az érdekvédők, ami elsősorban nem rajtuk múlott.
Júniusban fogadta el a parlament, hogy a munkaerő-kölcsönző cégekre nem vonatkoznak a csoportos létszámleépítés szabályai - ami Látrányi Bea, a Job and Career Kft. vezetője szerint örvendetes. A kölcsönzés lényegét, a rugalmasságot és a költséghatékonyságot veszélyeztette volna, ha a jogszabály eredeti formájában lép életbe. A tervezet szerint a kölcsönzők a csoportos létszámleépítés ideje alatt nem helyezhették volna át másik munkahelyre a dolgozókat, akik így nagy eséllyel az utcára kerülnek. Ezzel a kölcsönzők egyik legfontosabb szerepét csorbította volna a jogszabály. A szakértő elmondta, hogy maradhat az 5 napos dolgozói elszámolás kilépéskor, ami tartható határidő, így a kölcsönvevők is megoldhatják az adatszolgáltatást. A tervezetben a dolgozói elszámolás csökkentését tervezték. Információink szerint a végkielégítés a legutolsó kölcsönvevőnél történő 3 évet meghaladó foglalkoztatás esetén jár majd a dolgozónak, tehát nem a kölcsönbeadónál lévő munkaviszony lesz a számítási alapja.
Úgy értesültünk, hogy az előzetes változtatási szándékkal ellentétben a kölcsönvevők továbbra sem lehetnek tulajdonosi kapcsolatban kölcsönbeadó céggel, ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségből (az EU 27 tagországa, Izland, Liechtenstein és Norvégia) érkező kölcsönbeadókat senki nem tartja nyilván, és bejelentkezési kötelezettségük sincs, ez viszont árt a piac tisztulási folyamatainak, visszaélésre ad lehetőséget Látrányi Bea szerint. Tarsoly Imréné, a Vasas szakértője erre reagálva elmondta, támogatják, hogy bejelentés, nyilvántartásba vétel nélkül ne dolgozhassanak külföldi kölcsönző cégek Magyarországon.
Be velük a szakszervezetbe
A szakszervezetek dolgoznak azon, hogyan lehetne megszervezni a munkaerő-kölcsönzésben dolgozó százezer fő körüli tömeget azért, hogy érdekvédelmük legyen. Sárosi Péter, az MSZOSZ munkatársa problémának tartja, hogy a munkaerő-kölcsönzésben dolgozók saját munkahelyükön nem hoznak létre érdekvédelmet. Szerinte a munkáltatónál, vagyis a kölcsönző cégnél kellene működnie a szakszervezetnek, ott lehetne kollektív szerződést kötni. Tehát a szakszervezetek célja, hogy megerősítsék pozícióikat a kölcsönző cégeknél.
Úgy látja, a segédmunkások, betanított munkások képtelenek az érdekvédelmükre, mert nincs információjuk a saját jogaikról. Látrányi Bea erre reagálva elmondta, fontos a kontroll, de ez nemcsak a kölcsönzésre, hanem minden ágazatra igaz. A kölcsönzés piaci szolgáltatásra épül, ezért segítik a munkavállalót, aki azért megy a kölcsönző céghez, mert máshol nem kap munkát, és ha elhelyezik, ezzel érvényesül a munkához való joga is. Vitás helyzetekben - ha pl. nem jön ki a műszakvezetővel a dolgozó - a partnercég HR osztályával kezelik a helyzetet, ami a Job and Careerhez negyedévente érkező visszajelzések szerint mérsékli a fluktuációt. Sárosi Péter ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a dolgozók érdekvédelmét nem lehet a munkáltatóikra bízni, az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás a szakszervezetek dolga.
Spieglné Balogh Lívia szerint vannak előnyei is a kölcsönzésnek: - Ez generációs kérdés, úgy látjuk, sok fiatal keresi, ezért nem akarunk tiltakozni ellene, hiszen az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás mellett. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, tesznek azért, hogy a bérezésbeli különbségek megszűnjenek. Látrányi Bea szerint nem szerencsés általánosítani. Nagyon sok munkaerő-kölcsönző cég az első naptól ugyanazt a bért adja minden munkavállalójának, köztük a saját cége is, de a törvény a határozatlan szerződéses dolgozóknál 183 napban eltérést engedélyez a bérek tekintetében, amit sok cég kihasznál.
Látrányi szerint a kölcsönzésben dolgozók létszáma és így a foglalkoztatás is növekszik, ami gazdasági érdek. Spieglné elmondta, hogy együttműködnek a munkaerő-kölcsönzőkkel, igyekeznek megszólítani őket a jelenlegi nehéz helyzetben is. Kiemelte, hogy az országos érdekegyeztetés fóruma eltűnt. Nincs, ami pótolja, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács felhígult, a foglalkoztatás kérdéséről nem tudnak egyeztetni. Marad a munkahelyi szint, ahol partnerek lehetnek a munkáltatókkal és lefolytathatják a béralkukat.
Az ágazati párbeszédre az állam szűk működési támogatást ad, de nem ez az oka, amiért nem lehet megállapodást kötni: a szakszervezetek képviselői ott ülnek, viszont a munkáltatói szövetségek hiányosak, tagvállalataik nem képviseltetik magukat. Ezen a szinten pl. Németországban és Ausztriában jól működik az egyeztetés. - A kormány idén nehéz helyzet elé állította a munkáltatókat, akiket nem sajnálok, de a minimálbér-emelés nagy tehervállalás és az adórendszer is hihetetlenül bonyolult. Kormányzati nyomásra a 300 ezer forint alatt elvárt béremelés meghatározta a Vasas szakszervezet bérajánlásait: itt össze kellett borulni a munkáltatókkal, hogy ne legyen bércsökkenés az alacsony keresetűeknél - fejtette ki az alelnök.
Júniusban fogadta el a parlament, hogy a munkaerő-kölcsönző cégekre nem vonatkoznak a csoportos létszámleépítés szabályai - ami Látrányi Bea, a Job and Career Kft. vezetője szerint örvendetes. A kölcsönzés lényegét, a rugalmasságot és a költséghatékonyságot veszélyeztette volna, ha a jogszabály eredeti formájában lép életbe. A tervezet szerint a kölcsönzők a csoportos létszámleépítés ideje alatt nem helyezhették volna át másik munkahelyre a dolgozókat, akik így nagy eséllyel az utcára kerülnek. Ezzel a kölcsönzők egyik legfontosabb szerepét csorbította volna a jogszabály. A szakértő elmondta, hogy maradhat az 5 napos dolgozói elszámolás kilépéskor, ami tartható határidő, így a kölcsönvevők is megoldhatják az adatszolgáltatást. A tervezetben a dolgozói elszámolás csökkentését tervezték. Információink szerint a végkielégítés a legutolsó kölcsönvevőnél történő 3 évet meghaladó foglalkoztatás esetén jár majd a dolgozónak, tehát nem a kölcsönbeadónál lévő munkaviszony lesz a számítási alapja.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség a versenyszférában szervezkedik, 26 ezer tagja van főként a kohászat, öntészet, elektronikai, gépgyártás és az autóipar területén. Az érdekvédelmen túl szakmai szervezeteket működtet, képzéseket szervez. Az Európai Fémiparai Szövetség tagja.
Úgy értesültünk, hogy az előzetes változtatási szándékkal ellentétben a kölcsönvevők továbbra sem lehetnek tulajdonosi kapcsolatban kölcsönbeadó céggel, ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségből (az EU 27 tagországa, Izland, Liechtenstein és Norvégia) érkező kölcsönbeadókat senki nem tartja nyilván, és bejelentkezési kötelezettségük sincs, ez viszont árt a piac tisztulási folyamatainak, visszaélésre ad lehetőséget Látrányi Bea szerint. Tarsoly Imréné, a Vasas szakértője erre reagálva elmondta, támogatják, hogy bejelentés, nyilvántartásba vétel nélkül ne dolgozhassanak külföldi kölcsönző cégek Magyarországon.
Be velük a szakszervezetbe
A szakszervezetek dolgoznak azon, hogyan lehetne megszervezni a munkaerő-kölcsönzésben dolgozó százezer fő körüli tömeget azért, hogy érdekvédelmük legyen. Sárosi Péter, az MSZOSZ munkatársa problémának tartja, hogy a munkaerő-kölcsönzésben dolgozók saját munkahelyükön nem hoznak létre érdekvédelmet. Szerinte a munkáltatónál, vagyis a kölcsönző cégnél kellene működnie a szakszervezetnek, ott lehetne kollektív szerződést kötni. Tehát a szakszervezetek célja, hogy megerősítsék pozícióikat a kölcsönző cégeknél.
Gabi Berger, az osztrák PRO-GE üzemi tanácselnöke elmondta, hogy Ausztriában vitatott kérdés a kölcsönzés, a munkáskamara és a szakszervezetek a kölcsönmunka betiltását követelték a nyolcvanas évek végén. A kollektív szerződések minden ágazatra vonatkoznak, a munkaerő-kölcsönzésre is. Gabi Berger kiemelte, hogy a kölcsönzött munkavállalók képzése esetén a vállalkozó (vagyis a kölcsönző cég) és a foglalkoztatott pénzt utal egy alapítványnak, ezen keresztül finanszírozzák a tanulmányait. Magyarországon a munkavállalóknak nincs pénze erre, tudtuk meg Látrányi Beától, ha a munkaerő-kölcsönző cég rendelkezik felnőttképzésre vonatkozó jogosítvánnyal, akkor egy iskolával közösen indíthat képzést. A kölcsönbeadó cég szerződik a kölcsönvevővel, hogy foglalkoztatni fogja a munkavállalót, aki szerződésben fogadja el, hogy bizonyos ideig nem lép tovább másik munkahelyre. A költséget a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő állja, vagy megosztják azt.
Úgy látja, a segédmunkások, betanított munkások képtelenek az érdekvédelmükre, mert nincs információjuk a saját jogaikról. Látrányi Bea erre reagálva elmondta, fontos a kontroll, de ez nemcsak a kölcsönzésre, hanem minden ágazatra igaz. A kölcsönzés piaci szolgáltatásra épül, ezért segítik a munkavállalót, aki azért megy a kölcsönző céghez, mert máshol nem kap munkát, és ha elhelyezik, ezzel érvényesül a munkához való joga is. Vitás helyzetekben - ha pl. nem jön ki a műszakvezetővel a dolgozó - a partnercég HR osztályával kezelik a helyzetet, ami a Job and Careerhez negyedévente érkező visszajelzések szerint mérsékli a fluktuációt. Sárosi Péter ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a dolgozók érdekvédelmét nem lehet a munkáltatóikra bízni, az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás a szakszervezetek dolga.
Spieglné Balogh Lívia szerint vannak előnyei is a kölcsönzésnek: - Ez generációs kérdés, úgy látjuk, sok fiatal keresi, ezért nem akarunk tiltakozni ellene, hiszen az atipikus foglalkoztatás körébe tartozik a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás mellett. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, tesznek azért, hogy a bérezésbeli különbségek megszűnjenek. Látrányi Bea szerint nem szerencsés általánosítani. Nagyon sok munkaerő-kölcsönző cég az első naptól ugyanazt a bért adja minden munkavállalójának, köztük a saját cége is, de a törvény a határozatlan szerződéses dolgozóknál 183 napban eltérést engedélyez a bérek tekintetében, amit sok cég kihasznál.
Diana Janacskova, a Metalicy szakértője elmondta, hogy Bulgáriában sok munkaerő-kölcsönző cég feketén dolgozik. Elsődleges céljuk a megrendelői igények kiszolgálása. A dolgozókkal kötött megállapodást kereskedelmi szerződésnek tekintik, vagyis nem éreznek felelősséget a saját munkavállalójukért. A magyar helyzetet jónak tartja, mert a kölcsönző munka jellegű szerződésnek tekinti a megállapodást, a bérterheket befizeti a dolgozók után és stratégiájában van szakszervezeti vonás, ezen túl enyhíteni képes a munkanélküliséget és aktivizálja a piacot. Látrányi Bea szerint Bulgáriában is csak úgy léphetnének előre a feketemunka mérséklésében, ha megoldják a nyilvántartásba vételt, és a munkaadók elvárják a minőségi, tiszta foglalkoztatást. Amíg a kölcsönvevőket ez nem érdekli, nem fog tisztulni a piac.
Látrányi szerint a kölcsönzésben dolgozók létszáma és így a foglalkoztatás is növekszik, ami gazdasági érdek. Spieglné elmondta, hogy együttműködnek a munkaerő-kölcsönzőkkel, igyekeznek megszólítani őket a jelenlegi nehéz helyzetben is. Kiemelte, hogy az országos érdekegyeztetés fóruma eltűnt. Nincs, ami pótolja, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács felhígult, a foglalkoztatás kérdéséről nem tudnak egyeztetni. Marad a munkahelyi szint, ahol partnerek lehetnek a munkáltatókkal és lefolytathatják a béralkukat.
Az ágazati párbeszédre az állam szűk működési támogatást ad, de nem ez az oka, amiért nem lehet megállapodást kötni: a szakszervezetek képviselői ott ülnek, viszont a munkáltatói szövetségek hiányosak, tagvállalataik nem képviseltetik magukat. Ezen a szinten pl. Németországban és Ausztriában jól működik az egyeztetés. - A kormány idén nehéz helyzet elé állította a munkáltatókat, akiket nem sajnálok, de a minimálbér-emelés nagy tehervállalás és az adórendszer is hihetetlenül bonyolult. Kormányzati nyomásra a 300 ezer forint alatt elvárt béremelés meghatározta a Vasas szakszervezet bérajánlásait: itt össze kellett borulni a munkáltatókkal, hogy ne legyen bércsökkenés az alacsony keresetűeknél - fejtette ki az alelnök.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?