Bérgarancia Alap: védelem fizetésképtelenség idején

A magyar bérgarancia rendszer jogi alapját a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (röviden: Btv.), annak módosításai, valamint a kapcsolódó kormányrendeletek és egyéb vonatkozó jogszabályok – például a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, illetve a Munka Törvénykönyve – alkotják.

Az elmúlt évtizedekben a jogszabályi környezet többször módosult, hogy reagálni tudjon a gazdasági változásokra, valamint megfeleljen az európai uniós jogharmonizáció követelményeinek. Különösen fontos szerepet játszott ebben a munkavállalók védelméről szóló 2008/94/EK irányelv, amely előírja, hogy a tagállamok biztosítsák a munkabérek kifizetését a munkáltató fizetésképtelensége esetén.

A Bérgarancia Alap szerepe

A bérgarancia rendszer középpontjában a Bérgarancia Alap áll, amely egy elkülönített állami pénzalapként működik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) keretében. Fő célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkabérét vagy más, munkaviszonyból eredő járandóságát fizetésképtelenné vált munkáltatójuk nem tudja rendezni.

A Bérgarancia Alapból történő kifizetés lehetővé teszi a munkabérkövetelések részleges vagy teljes megtérítését abban az esetben, ha a munkáltató vagyona már nem fedezi ezeket az összegeket.

A támogatás igénybevételének feltételei

A támogatás elsősorban azon gazdálkodó szervezetek számára érhető el, amelyek felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állnak. Ezt a jogosultságot a Btv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szabályozza.

A jogosultak köre rendkívül széles, többek között ide tartoznak:

• gazdasági társaságok (a Polgári Törvénykönyv 3:89. §-a alapján),
• közhasznú társaságok,
• ügyvédi irodák,
• közjegyzői irodák,
• szabadalmi ügyvivői irodák,
• végrehajtói irodák,
• európai részvénytársaságok,
• szövetkezetek, lakásszövetkezetek, európai szövetkezetek,
• vízgazdálkodási társulatok (kivéve vízközmű-társulat),
• erdőbirtokossági társulatok,
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
• magánnyugdíjpénztárak,
• egyéni cégek,
• egyesülések (beleértve az európai gazdasági egyesülést),
• európai területi együttműködési csoportosulások,
• egyesületek, alapítványok,
• továbbá minden olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek központja az Európai Unió területén található, illetve EGT-állam joga szerint jött létre.

Fontos kiemelni, hogy a kényszertörlés alatt álló cégek esetében is lehetőség nyílik a támogatás igénybevételére, amennyiben a munkavállalói igénybejelentés alapján a cégbíróság bérgarancia biztost jelöl ki a folyamat lebonyolítására.

2022 július 1-jétől újabb lehetőség nyílt: az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozók – mint munkáltatók – is igényelhetnek bérgarancia támogatást munkavállalóik bértartozásainak megelőlegezésére.

Ezen kívül bővült a támogatás azokkal az esetekkel is, amikor a munkavállaló munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet vagy kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében dolgozik. Ilyen esetekben a kölcsönbeadó vagy szövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj törvény által meghatározott része megelőlegezhető, annak érdekében, hogy az így foglalkoztatott dolgozók munkabére biztosított legyen.

A Bérgarancia Alapból igényelhető kifizetések

A bérgarancia támogatás segítségével az alábbi elmaradt kifizetések előlegezhetők meg:

a) Olyan gazdálkodó szervezet munkabértartozása, amely felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll, és nem tudja kiegyenlíteni azt a munkavállaló felé.
b) A felszámolás alatt lévő kölcsönvevő által a kölcsönbeadó felé meg nem fizetett díj, amely a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódik.
c) A felszámolás alatt álló szervezet által az iskolaszövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete vagy a nyugdíjas szövetkezet felé meg nem fizetett szolgáltatási díj.
d) Egyéni vállalkozók – akik természetes személyként adósságrendezési eljárás alatt állnak – munkabértartozása a foglalkoztatottak felé.

Ezeket az összegeket a törvény által meghatározott mértékben lehet megelőlegezni a Bérgarancia Alapból.

A Bérgarancia Alap támogatásának mértéke és feltételei

A Bérgarancia Alapból nyújtott támogatás mértéke jogszabályban maximalizált, és általában a munkavállaló bruttó átlagkeresetének egy meghatározott hányadában, illetve bizonyos időtartamra vonatkozóan (pl. három hónapra) állapítható meg. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe veszik az adott évi minimálbérhez képest a bruttó átlagkeresetet.

Az igénylés általános feltételei:

• A munkáltató ellen felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult.
• A bérkövetelések a munkáltató vagyonából nem fedezhetők.
• A támogatási kérelem benyújtása a jogszabályban előírt határidőn belül történik.
• A felszámoló igazolja a bértartozás fennállását és összegét.

A bérgarancia támogatás összege nem önkényesen kerül megállapításra – azt jogszabály határozza meg, mégpedig a munkáltató által forráshiány miatt ki nem fizetett, esedékes munkabér alapján.

Alapesetben a bérgarancia támogatás mértéke nem haladhatja meg jogosultanként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét.

Ez az összeg képezi a támogatás felső határát – függetlenül attól, hogy a tartozás mekkora. Ha több részletben történik a támogatás igénylése egy adott felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, és ezek különböző naptári évekre esnek, akkor a későbbi évben érvényes, magasabb átlagkereseti érték az irányadó a jogosultság kiszámításakor.

A ténylegesen megítélhető összeg nem az egész bértartozás, hanem annak az a része, amelyre a munkáltatónak nincs fedezete. Tehát a gazdálkodó szervezet saját forrásait először figyelembe kell venni, és csak a fennmaradó részre lehet támogatást igényelni a Bérgarancia Alapból.

A Bérgarancia Alapról szóló törvény (Btv.) lehetőséget biztosít arra, hogy külön elbírálás alapján akár további két havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás is megállapítható legyen, amennyiben a törvényben előírt feltételek teljesülnek. Ez a lehetőség azonban nem mindenkire vonatkozik.

A Bérgarancia Alapból való igénylés menete

A bérgarancia támogatás iránti kérelmet a felszámoló (vagy a bérgarancia biztos) nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A folyamat általában elektronikus úton zajlik, az erre a célra rendszeresített informatikai rendszeren keresztül. Az elbírálás során a hatóság vizsgálja a feltételek fennállását, és dönt a támogatás megállapításáról.  Ha a kérelem megfelel a feltételeknek, a támogatást tíz napon belül, határozattal állapítják meg. A döntés után öt naptári napon belül intézkednek az összeg átutalásáról. Fontos: a hiánypótlás ideje nem számít bele ebbe a határidőbe.

A jóváhagyott támogatást a Kormányhivatal közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki, és gondoskodik a közterhek, valamint a munkabért terhelő levonások átutalásáról az illetékes hatóságok és jogosultak részére. Ha a rögzített összegek magasabbak a megigényelhetőnél, a támogatást az érintett munkavállaló esetében elutasítják, és a döntésben meghatározzák a támogatható összeget, melyre új kérelem nyújtható be.

A felszámoló/bérgarancia biztos/adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó felelőssége, ha a munkavállaló banki adatai vagy postai címe hibásan kerül megadásra, ami az utalás elmaradását, késedelmét vagy hibás teljesítését okozza. Ha a munkavállaló vagy a letiltás kedvezményezettje nem veszi át a kifizetett támogatást, arra új kérelem nem nyújtható be, és a felelősség szintén a felszámolót/bérgarancia biztost/egyéni vállalkozót terheli.

A kifizetés módjának változása (közvetlen kifizetés a munkavállalónak) nem érinti a foglalkoztató (felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet/adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó) és a felszámoló/bérgarancia biztos/egyéni vállalkozó társadalombiztosítási és adózási kötelezettségeit.

Kölcsönbeadó, iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthonlevők szövetkezete és nyugdíjas szövetkezet esetében a támogatás továbbra is a pénzforgalmi számlájukra kerül átutalásra.