Cafeteria - olcsóbb a bérnél

A számok azonban azt mutatják, hogy a kkv-k ritkán élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével, feltehetően inkább a szürkegazdaság felé terelik a munkavállalóikat. Pedig 2011-től a korábban 25 százalékos adómérték alá tartozó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadókulcs és az újonnan bevezetett adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökkent.

Ez motiválhatja a munkáltatók egy részét, hogy bérfejlesztés helyett a kedvezményesen adózó és járulékmentes béren kívüli juttatás formájában kompenzálják az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséből származó jövedelemkiesést az érintetteknél, vagy "kártalanítsák" azokat, akiknek a jövőre tervezett adójóváírás-csökkentés miatt lehet kevesebb a nettó bérük. A kellő hatékonysággal működtetett cafeteriarendszer lehetőséget ad az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálása mellett a dolgozók lojalitásának fokozására is.

A cafeteriarendszer előnyei

A munkavállalónál:

a szabad választás önállósága,

egyéni igények kielégítése,

magasabb jövedelemszint,

rugalmasság.

A munkáltatónál:

a munkaerő megtartása, ösztönzése,

tervezhető költségek,

az adóterhelés optimalizálása,

költséghatékonyság.

Az állam által támogatott megoldásokra épülő rendszer megvalósítja a munkavállalók és a cégek számára is a maximális adóelőnyt, hiszen a legkisebb közteherrel a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat. Ez a megoldás versenyelőnyt jelent a munkáltatóknak mind a versenytársakkal szemben, mind a munkaerőpiacon - magyarázza Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, aki szerint, ha a cég gazdasági helyzete ezt megkívánja, arra is van lehetőség, hogy a munkáltató az adókötelezettséget részben vagy egészben a dolgozók cafeteriakeretére terhelje.

Természetesen az egyes cégek adottságaihoz igazodva számos megoldási lehetőség elképzelhető, mindig a legcélszerűbbet kell kiválasztani. Ha egy vállalat 50 millió forintot tud bérfejlesztésre szánni, a közterhek kifizetését követően körülbelül nettó 24 millió 200 ezer forint marad, amit szétoszthat a dolgozók között. Háromszáz alkalmazottat feltételezve ez személyenként havonta nettó 6720 forintos fizetésemelést jelent. Ha ugyanezt az összeget a cafeteriarendszer keretében osztja szét, a nettó jövedelem minimum 42 millió forint, azaz dolgozónként 11 670 forintos többlet keletkezik.

Adómentes lakástámogatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent Otthonteremtési stratégiában szó van egy új, adómentesen adható cafeteriaelemről, amellyel a munkáltató a munkavállaló lakbérköltségeihez járulna hozzá. A stratégia szerint a bérlakásprogram részeként bevezethető új béren kívüli juttatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat segélyezés helyett adópolitikai eszközzel támogassa a lakhatást. A vitairat készítői úgy látják, a javaslat hozzájárulna a "vállalati bérlakás"-jellegű megoldások elterjedéséhez és a hazai mobilitás erősödéséhez. Az elképzelés szerint a béren kívüli juttatást havi 20 ezer forintig adómentesen adhatná a munkáltató, amennyiben a dolgozó bejelentett bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét. A keret duplázódik, ha az állam által felügyelt "közhasznú bérlakás-építési programban" elkészült bérlakás bérleti díjához jelent hozzájárulást.