Cafeteria - olcsóbb a bérnél

A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.

A számok azonban azt mutatják, hogy a kkv-k ritkán élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével, feltehetően inkább a szürkegazdaság felé terelik a munkavállalóikat. Pedig 2011-től a korábban 25 százalékos adómérték alá tartozó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadókulcs és az újonnan bevezetett adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökkent.

Ez motiválhatja a munkáltatók egy részét, hogy bérfejlesztés helyett a kedvezményesen adózó és járulékmentes béren kívüli juttatás formájában kompenzálják az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséből származó jövedelemkiesést az érintetteknél, vagy "kártalanítsák" azokat, akiknek a jövőre tervezett adójóváírás-csökkentés miatt lehet kevesebb a nettó bérük. A kellő hatékonysággal működtetett cafeteriarendszer lehetőséget ad az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálása mellett a dolgozók lojalitásának fokozására is.

A cafeteriarendszer előnyei

A munkavállalónál:

a szabad választás önállósága,

egyéni igények kielégítése,

magasabb jövedelemszint,

rugalmasság.

A munkáltatónál:

a munkaerő megtartása, ösztönzése,

tervezhető költségek,

az adóterhelés optimalizálása,

költséghatékonyság.

Az állam által támogatott megoldásokra épülő rendszer megvalósítja a munkavállalók és a cégek számára is a maximális adóelőnyt, hiszen a legkisebb közteherrel a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat. Ez a megoldás versenyelőnyt jelent a munkáltatóknak mind a versenytársakkal szemben, mind a munkaerőpiacon - magyarázza Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, aki szerint, ha a cég gazdasági helyzete ezt megkívánja, arra is van lehetőség, hogy a munkáltató az adókötelezettséget részben vagy egészben a dolgozók cafeteriakeretére terhelje.

Természetesen az egyes cégek adottságaihoz igazodva számos megoldási lehetőség elképzelhető, mindig a legcélszerűbbet kell kiválasztani. Ha egy vállalat 50 millió forintot tud bérfejlesztésre szánni, a közterhek kifizetését követően körülbelül nettó 24 millió 200 ezer forint marad, amit szétoszthat a dolgozók között. Háromszáz alkalmazottat feltételezve ez személyenként havonta nettó 6720 forintos fizetésemelést jelent. Ha ugyanezt az összeget a cafeteriarendszer keretében osztja szét, a nettó jövedelem minimum 42 millió forint, azaz dolgozónként 11 670 forintos többlet keletkezik.

Adómentes lakástámogatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent Otthonteremtési stratégiában szó van egy új, adómentesen adható cafeteriaelemről, amellyel a munkáltató a munkavállaló lakbérköltségeihez járulna hozzá. A stratégia szerint a bérlakásprogram részeként bevezethető új béren kívüli juttatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat segélyezés helyett adópolitikai eszközzel támogassa a lakhatást. A vitairat készítői úgy látják, a javaslat hozzájárulna a "vállalati bérlakás"-jellegű megoldások elterjedéséhez és a hazai mobilitás erősödéséhez. Az elképzelés szerint a béren kívüli juttatást havi 20 ezer forintig adómentesen adhatná a munkáltató, amennyiben a dolgozó bejelentett bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét. A keret duplázódik, ha az állam által felügyelt "közhasznú bérlakás-építési programban" elkészült bérlakás bérleti díjához jelent hozzájárulást.

Cafeteria - olcsóbb a bérnél

Cafeteria-kutatás: a dolgozók harmada már lakhatási támogatást kérne

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Tervez béremelést?

Tervez béremelést?

Cafeteria adózása

Béren kívüli juttatások szakértő

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló