Cél a munkaerőpiaci igények kielégítése - Nagyító alatt a szakképzési reform

- Mi a véleménye a módosuló szak- és felnőttképzési törvényről? Indokoltnak tartja a változtatásokat?

- Az utóbbi időben a szak- és felnőttképzési törvényt, illetve a kapcsolódó jogszabályokat többször is módosították elsősorban abból a célból, hogy a szakképzés jobban igazodjon a munkaerőpiac elvárásaihoz, javuljon a képzés minősége, erősödjön a fogyasztóvédelem. Ezekkel a célokkal, egy képző intézmény vezetőjeként is és a Felnőttképzők Szövetsége elnökeként is alapvetően egyetértek. Némi fenntartással szemlélem azonban ezeket a változtatásokat, a szakképzés, a felnőttképzés ugyanis nem csupán korszerűsítést, hanem konszolidált keretfeltételeket is igényel. A követhetetlen jogszabály-dömping okozta folyamatos változások céljukkal ellentétben, akadályozzák az átgondolt, kipróbált szakmai fejlesztéseket, a minőségi képzést.

Nem vitatható, hogy mind a tanulni vágyónak, mind a képzőnek, mind pedig a munkaadóknak érdeke a szakképzési szerkezet jobb alkalmazkodása a munkaerő-piaci igényekhez. Az utóbbi fetisizálása azonban, veszélyekkel jár, mivel óhatatlanul korlátozza az egyén önmegvalósításának lehetőségeit. Ráadásul elméletileg sem tisztázott még, hogy mit tekintünk munkaerő-piaci igénynek: egy multinacionális vállalat esetleg csupán egy-két évre vonatkozó szakmunka iránti igényét, vagy az előre jelezhető hosszú távú trendeket. De felvetődik az a kérdés is, hogy érdemes-e tömegeket képezni olyan úgynevezett hiányszakmákra, amelyek például azért váltak azzá, mert rosszul fizetettek, s ezért aztán a frissen kiképzett az első adandó alkalommal más területen, vagy éppen külföldön keresi majd boldogulását.

- Mennyiben nehezíti meg a munkájukat a szakképzési reform?

- Az új Országos Képzési Jegyzék szerinti, modulrendszerű, kompetenciaalapú képzésre történő áttérés a szakképző iskoláktól és felnőttképzőktől egyaránt óriási erőfeszítést igényel: a képzési programok, tananyagok, képzési módszerek átalakítása, valamint az új vizsgarendszerre történő felkészülés. Mindezt azonban egy jó cél érdekében tesszük.

- Véleménye szerint javítani fog a törvény a fizikai szakmák megítélésén?

- Úgy gondolom, a fizikai szakmák megítélésén nem fog változtatni.

- Mi az oka annak, hogy évről évre kevesebb diák jelentkezik azokra a képzésekre, amely területeken egyébként szakemberhiány van?

- A szakemberhiányt egyes területeken az alacsony munkabér, vagy éppen a nehéz munkakörülmények, s részben ezek következtében az adott szakma alacsony presztízse okozzák. Ezeknél talán még fontosabb, hogy egyre kevesebben akarnak szakképesítést szerezni. Véleményem szerint ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy egyszerre akartunk két összeegyeztethetetlen célt megvalósítani: a diplomások arányának növelését és megfelelő mennyiségű szakképzett munkaerő biztosítását. Ráadásul az utóbbit olyan körülmények között, hogy már nem lehet 4 év alatt érettségivel együtt szakmát szerezni egy szakközépiskolában, hanem csak az érettségi utáni egy, két, vagy három szakképző évfolyam elvégzésével.

- Hogyan valósítható meg az a célkitűzés, hogy az ismeretalapú oktatást a gyakorlat váltsa fel? Tudnak ehhez elegendő gyakorlóhelyet biztosítani?

-Az új OKJ szerinti képzéseknek az a lényege, hogy ne csak elméletben ismerjen meg valaki egy munkafolyamatot, hanem végre is tudja azt hajtani. Ez nem csupán gyakorlóhely, hanem oktatási módszer kérdése is. Természetesen a saját, a több képző által, vagy a munkaadókkal közösen fenntartott gyakorlóhely biztosítása nem lesz könnyű feladat. Az ilyen irányú fejlesztéseket azonban az állam is támogatni fogja.

- Milyen változást hoz Önöknél a TISZK létrejötte?

- A felnőttképzési intézményeket közvetlenül nem érinti a TISZK-rendszer fejlesztése. Kétségtelen azonban, hogy ha e központok valóban mind jobban bekapcsolódnak majd a felnőttképzésbe, újabb versenytársakká válhatnak.

- Az idei évtől minden szakképző intézményben kötelező lesz a pályakövetési vizsgálatok elvégzése. Mit jelent a gyakorlatban a pályakövetési rendszer?

-Ahhoz, hogy meg lehessen ismerni, milyen mértékben hasznosul a szakképzésben eltöltött idő, szükséges néhány évig nyomon követni a szakképzettséget szerzett életútját. Erről a jövőben a képzőnek, illetve a munkáltatónak adatokat kell szolgáltatnia.

- Kik döntik el milyen képzések indulhatnak ma Magyarországon?

-A jelenleg ismert elképzelések szerint a TISZK-ekbe tömörült szakképző iskolák képzési kínálatát alapvetően a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák meg, amelyekben meghatározó szerepük lesz a munkaadói, munkavállalói szervezeteknek. A felnőttképző intézmények pedig, mint ahogy eddig is, maguk határozzák meg kínálatukat, saját jól felfogott érdekükben a kereslet alapján, amely nem feltétlenül azonos az úgynevezett munkaerő-piaci kereslettel. A támogatott képzések esetében természetesen a pályázatot kiíró szabja meg, milyen képzést támogat.

- Mivel magyarázza az olyan képzések jelenlétét a piacon, amelyek elvavultak munkaerő-piaci szempontból, ráadásul uniós támogatást is kaptak (dajka, ingatlanközvetítő, láb- és műkörömépítő, szociális gondozó és ápoló)?

- Az uniós támogatás odaítélői valószínűleg szintén abból indultak ki, amely az én véleményem is, hogy az említett szakképzettségek nem elavultak, hiszen többségük birtokában sikeres vállalkozás indítható.

- Mi az oka annak, hogy a szakképzési rendszer nem tudta követni a gazdasági változásokat?

- Az iskolarendszerű képzésben ez elsősorban a korábbi állami, önkormányzati irányítási rendszerre, illetve az OKJ szakmai követelményrendszerére vezethető vissza. A felnőttképzésben kissé bonyolultabb a helyzet. A felnőttképzők döntő többsége a piacból él, vagyis a kereslethez alkalmazkodik, amely három részből tevődik össze: a magánszemély, a munkaadó és az állam keresletéből, ám ezek távolról sem azonosak. Az állam által elismert szakképesítés esetén természetesen a felnőttképző is csak a mindenkori központi szakmai és vizsgakövetelmények alapján képezhet.

- Milyen sikerrel zárultak a munkaügyi központ, valamint az unió által támogatott képzések?

- A KOTK támogatott képzései közül a legsikeresebbnek a nyelvi képzések, valamint a nyelvigényes szakmai képzések, mint például az irodavezető bizonyultak. Ráadásul az utóbbi képzettségűek magas arányban helyezkednek el.

- Milyen képzéseket indítanak a TÁMOP keretében?

- A Lépj egyet előre II. továbbra is elsősorban az alacsony iskolázottságú rétegeknek kíván lehetőséget teremteni. A KOTK képzési profilja az érettségire épülő szakképesítésekből tevődik össze, így csupán a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a szállítmányozási ügyintéző és egyes kereskedelmi képzésekhez tudunk támogatást igényelni. Most elsősorban pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésre várunk jelentkezőket.

Gyimóthy Éva, HR Portal