Kompetenciafejlesztés: eljött a tudásmunkások kora

Jóllehet még mindig nagy a szakadék a magyar szakképzés a munkaerő-piaci igények között, a szakemberek abban többé-kevésbé egyetértenek, hogy az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) már a piaci igényeket szolgálja - legalábbis ez derült ki azon a regionális konferencián, amely a szakképzés-felnőttképzés és a munkaerőpiac viszonyának kérdéseit járta körül. Dr. Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke előadásában arra figyelmeztetett, hogy nem szabad a munkaerő-piaci keresletet az igényekkel azonosítani, szerinte ez utóbbit bizonyos esetben maguk a képzők generálják. A szakember úgy látja, komolyabban kellene kutatni, hogy egy szakma miért válik keresetté, valójában mit is nevezhetünk hiányszakmának és miért. Dr. Lakos István fontosnak nevezte, hogy a szakképzésnek vissza kell kapnia presztízsét. Az új OKJ pozitívumairól szólva kiemelte, hogy az munkakörelemzés alapján készült, feladatorientált, kompetencialapú, modulszerű illetve már nagyobb hangsúlyt fektet a vizsgákra.

A siker titka a szakképzett alkalmazott

Elismerően szólt a jegyzékről Sum István, a Magyar Posta oktatási központjának vezetője is, aki szerint már megjelentek a rugalmas oktatási módszerek és javult a képzések közötti átláthatóság is. A szakember örvendetesnek nevezte, hogy folyamatosan terjednek a kompetencia alapú bizonyítványok, amelyek nemcsak nemzetközi viszonylatban jelentősek, hanem a felvételi elbeszélgetéseken is, hiszen a kulcskompetenciák előtérbe kerültek, ma már a munkaerő kiválasztás során egy HR-vezető leginkább arra kíváncsi, hogy milyen konkrét feladatokat tud elvégezni a leendő dolgozó.

Miközben a vállalatok számára az 50-es években még a termelés, majd később a marketing, a stratégiai tervezés, a minőség, a vevőközpontúság volt az elsődleges stratégiai sikertényező, az ezredfordulóra felértékelődött az emberi tudás, így ma már a képzés beintegrálódik a munkafolyamatokba, a munkahely egyben tanulóhellyé is válik - fogalmazott az előadó. Ma már egyre több cég költ dolgozói képzésére, a Magyar Posta például évente egymilliárd forintot fordít ilyen célra. A humánpolitika fő feladata, hogy az üzleti stratégia megvalósítása érdekében a megfelelő számú, összetételű és képzettségű munkaerőt biztosítsa, ami nem könnyű, hiszen a most képzett embereknek már a jövő elvárásainak is meg kell felelniük - jegyezte meg Sum István.

A szakképzettség hiánya a Közép-magyarországi régióban sem ismeretlen

A humánerő fejlesztése az egyik legfontosabb célkitűzése a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központnak is. Bár országos viszonylatban ebben a régióban a legmagasabb a foglalkoztatási ( 63,5 százalék) és aktivitási (66 százalék) ráta, a regisztrált álláskeresők 43 százaléka nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel. Ez pedig jelentősen befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket - fogalmazott Cseppentő László, a központ szakmai főigazgató-helyettese.

Tájékoztatása szerint a térségben a pályakezdők négy százalékának nincs, hat százalékának pedig csak általános iskolai végzettsége van. A fiatalok számára az egyetlen kiutat a szakképzés jelentheti - szögezte le a szakember. Ezt támasztják alá az adatok is: a 2006/2007-es tanévben a régióban munkaerő-piaci képzés keretében 170-en fejezték be az általános iskolát és több mint 3000-en szerezték meg első szakképesítésüket, és közel 70 százalékuknak sikerült visszakerülni a munka világába.

Kihalnak a hagyományos magyar szakmák

A konferencián szó esett még a kamarák valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek szerepéről is. Szabó Bálint, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében úgy vélte, újra át kellene dolgozni az OKJ-t, mert nem tudunk versenyképes munkaerőt képezni, miközben a hagyományos magyar szakmák kihalnak, a népszerű szakmákban tevékenykedők pedig inkább külföldön próbálnak szerencsét. A kamara egyik legfontosabb feladata, hogy a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét növelje a gyakorlati képzésekben.

Nem kedvez a szakképzés jövőjének a kisadók összevonása

Sepsi Zsigmond, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége képviseletében azt hangsúlyozta, hogy a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó, keresetvezérelt szakképzést kell kialakítani, és alulról építkező térségi integrált szakképző központoknak kell létrejönniük. Problémának nevezte ugyanakkor, hogy az iskolarendszerű képzést eddig nem sikerült összehangolni a felnőttképzéssel, amin változtatni kell. A szakember arra is rámutatott, hogy a kis és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak kétharmadát, ám az itt dolgozók szakképzettségi szintje alacsonyabb, mint a multinacionális vállalatoknál alkalmazásban állóknál. Figyelembe kellene venni ezért a szervezetek méretét, és a tevékenységükhöz igazítva kellene képzési támogatást nyújtani számukra - hangsúlyozta Sepsi Zsigmond, aki szólt a kisadók összevonásáról is, véleménye szerint a módosítás megszüntetné a vállalatok, vállalkozások közvetlen ráhatását a szakképzésre.

Szilágyi Katalin, HR Portal