Csendben ülni a bábeli zűrzavar közepén

Nyitott fülke hang nélkül

Egy éppen futó akusztikai projekt kapcsán, az egyik nagy irodateret fenntartó ügyfelükkel ültek le tárgyalni egy meglévő üvegfülkéjükbe, ami nagyon visszhangzott és nagyon rossz volt a beszédérthetőség – emlékszik vissza Bizsók Vajk, a Bizsók Hangsugárzó Manufaktúra vezető konstruktőre arra, hogy honnan jött a Silent-booth ötletBizsók Vajke. Hangszigetelt telefonfülkének és kétszemélyes meeting pointnak nevezték azt az üvegfülkét, ahol tárgyaltak, és ami nem szigetelt megfelelően. Arra gondolt a szakember, hogy akkor ők már ennél jobbat is tudnak készíteni.

A kollégáival együtt tervezték meg formailag és akusztikailag is. Célja a valóban intim akusztikai környezet megteremtése telefonbeszélgetésekhez és két fős, gyors megbeszélésekhez. A hangterjedés fizikájának maximális ismerete segítette a tervezést, hogy a belső és külső tér között nagy hanggátlást érjenek el; belül pedig úgynevezett akusztikai szabadteret hozzanak létre, ráadásul mindezt zárt ajtó nélkül.

A fülke az employer branding része: kellemes légkört teremt, növeli a munkavállalók hatékonyságát, kiemeli a dolgozót a zajos irodából. Nyugodt, zajmentes telefonálást tesz lehetővé. Egyterű, nagy irodákba tervezték a találmányt, ahol sok a megbeszélés, a conference call. Akkor is alkalmas, ha sok sales telefont kell intézni vagy a vállalat csak létre akar hozni privát telefonálási pontokat. Több, hatalmas irodaterülettel rendelkező céggel, illetve bútorgyártókkal, forgalmazó márkaképviselettel, ingatlanfejlesztőkkel folyik tárgyalás a gyártás, forgalmazás kapcsán. Nagy érdeklődésre tart számot a fülke a kiemelkedő hatásfoka és ehhez képest alacsony ára miatt. A szakember arra a kérdésre, hogy mi a legközelebbi tervük, azt válaszolta, hogy egy újabb alaprajzzal terveznek kialakítani telefonfülkét a megrendelői igényeket követve. Emellett más mobil akusztikai elemek tervezése is folyik.

Mintha a hármas metrón lennénk

Márkus Miklós, a FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft. vezető szakértője szerint a magyar cégek igényelnek ilyen fülkét, de ez nem függ attól, hogy milyen tulajdonú a cég. Alapvetően az, hogy alkalmazni tudnak-e egy ilyen eszközt, a cég méretétől és tevékenységétől függ. Egyébként Márkus Miklós úgy tudja, hogy ezt az eszközt használták a Prezinél és a T-Comnál is.

Egy ilyen helyiség eleve kettős funkcióval bír. Egyrészt zajos környezetben (pl. egy ipari üzemcsarnokban) teremt egy nyugodt „szigetet" a zajos helyiségen belül, ahol a fontos és személyes telefonbeszélgetések nyugodtan lefolytathatók. Tehát nem kell üvölteni a telefonba, és biztos lehet benne a használó, hogy meghallja a beszélgetőpartnerét. Zajos környezetben a hangelfedés jelensége – vagyis a zajnak beszédérthetőségre gyakorolt hatása – általában gátolja a kommunikációt. Ezt mindennap lehet tapasztalni, ha például valaki a hármas metrón utazik vagy a Hungária körút mellett szeretne valakivel szót váltani. Másrészt csendes környezetben (egy nagy egylégterű irodában) teszi lehetővé a találmány, hogy a kollégák zavarása nélkül lehessen intézni a magánjellegű telefonbeszélgetéseket. Így nem kell attól tartani, hogy a kollégák a személyes dolgokat (pl. banki vagy családi ügyek) hallgatják. Márkus MiklósTipikusan ilyen tér a manapság (bizonyos méretű vállalatoknál) egyre elterjedtebb open office. Ilyen formában tehát zajos környezetben a munkavállalót zavaró zajoktól védi, illetve csendes környezetben attól véd, hogy másokat zavarjon az illető.

Hátránya talán csak annyi, hogy teret foglal, tehát utólag csak bizonyos feltételekkel építhető be. A legelőnyösebb, ha az építész vagy belső tervező eleve figyelembe tudja venni és betervezni a fülkét. Olyan munkahelyeken, ahol cipőkanállal kell bepakolni a technológiát vagy az íróasztalokat, már utólag nem könnyen valósítható meg egy ilyen eszköz alkalmazása.

A nagyobb méretű, zajos üzemcsarnokokkal működő ipari létesítményeknél (ezek általában nagyobb gyártócégek) – ahol igény merül fel a csendes sziget kialakítására és nyitottak az újszerű megoldásokra is – ugyancsak lehet szükség a találmányra. Továbbá nagyméretű open office munkahelyi kialakítását a vállalati alapelv szintjén alkalmazó nagyobb cégeknél, ahol egy légtérben akár ötven-száz, sőt több száz irodai dolgozó végez együtt munkát (és próbál néha telefonálni). Saját tapasztalat, hogy egy multinacionális nagyvállalat közép-európai HelpDesk központjában egyszerre húsz különböző náció húsz különböző nyelven próbált együtt dolgozni, vagyis telefonálni. Nem igazán sikerült, hiszen eltérő nyelvet, eltérő habitust, eltérő hangerőt használtak a munkatársak. A munkatársaknak a nyugodt telefonálásban segíthet a fülke. Nem kell túrára indulni ahhoz, hogy találjon valaki a munkahelyén egy nyugodt helyet (ahol senki sem zavarja és ő senkit nem zavar) egy telefon elintézésére.

A terméknek még relatíve magas ára van, de ha azt nézzük, hogy egy-egy informatikai világcég (Google, Distinction, Prezi stb.) a hazai irodájában lakberendezési tárgyakra, olykor akár teljesen öncélú dolgokra milyen összegeket költ, akkor egy határozottan funkcionális és a munkahelyi környezetet számottevően javító megoldás nem is olyan költséges. Persze eleve kétségbe vonható, hogy a hazai mikro- és kisvállalatok lehetnek-e a célcsoport. Ilyenformán a befektetés akkor térül meg, ha a dolgozó annyit mond: „Kösz főnök, hogy vettetek egy ilyen fülkét! Majd megbolondultunk, hol lehetne nyugodtan telefonálni!” Abban a pillanatban megtérül, ha jelentősen javítunk a kollégák közérzetén, közvetlenül csökkentjük a magántelefonok intézése okozta munkahelyi stresszt, ezzel a pszichés terhelésüket. Apróságnak tűnhet, de ha hozzájárul ahhoz, hogy valaki szeressen a munkahelyén dolgozni, akkor a munkavállalókba befektetett éves költséghez képest elenyésző.

Így is lehet csökkenteni

Annak, hogy mi módon lehetne még a zajhatásokat csökkenteni, könyvtárnyi irodalma van. Attól függ, hogy hol és milyen zajhatást. A zajos munkahelyeken, üzemcsarnokokban évtizedek óta elterjedt megoldás a zajszigetelő fülkék alkalmazása. Ez is egy ilyen. Annyi az alapvető különbség, hogy ez nem egy ajtóval zárható külön konténer (tipikusan ilyenek a vezérlő-vezénylő helyiségek vagy a művezetői munkahelyek). A fülkék a hangterjedési úton avatkoznak be a zaj terjedésébe, azzal, hogy leszigetelik a külvilágtól a helyiséget és nem engedik a hangenergiát bejutni. De lehetőség van a zajforrásnál is beavatkozni, illetve közvetlenül a zaj forrását szigetelni. Üzemi környezetben ennek számos megoldása van (gépburkolatok, tokozások, hangtompítók).

Irodai környezetben a megfelelő teremakusztikai és belsőépítészeti tervezéssel oldható meg a zajcsökkentés. Ennek hiányában az egyterű irodákban jelentősen nőhet az egymás zavarásából keletkező munkahelyi zajprobléma. A teremakusztikai megoldások jelentős része utólag is megvalósítható (hangelnyelés növelése, paravánok, részleges térelhatárolás megvalósítása).

Magas vérnyomás, idegösszeroppanás

A nyitott iroda és az ezzel járó hanghatások magas vérnyomást és idegösszeroppanást is okozhatnak, így mindenképpen érdemes foglalkozni a zajcsökkentéssel, a munkavállalók védelmével.

A University College London kutatásai során megkérdezett húszezer munkavállaló ötvenhat százaléka panaszkodott a privátszféra, hatvan százalékuk a csendes helyek hiányára. Ezeket a felszínen tapasztalható problémákat a tudatalatti mélységeiben is vizsgálták. Egyes pszichózis-kutatások alapján kiderítették, hogy amikor koncentrálunk valamire, akkor a tudatalattink figyeli a mögöttünk zajló eseményeket, vagyis az agyunk éber. A szokatlan zajokra mindig ijedtséggel reagálunk, összerezzenünk, fészkelődünk. Ha ezek a reakciók akár több százszor is megismétlődnek, az végső esetben akár idegösszeroppanást is okozhat.

Susan Cain amerikai kutató „Csend, avagy introvertáltak a világban, ahol sohasem szűnik meg a beszéd” című kötetében azt írja: amíg az 1970-es években kb. 50 négyzetméter jutott egy dolgozóra – beleértve persze a közösségi helyiségeket is –, addig 2010 körül ez a szám visszaesett 20 négyzetméter/főre. Szerinte az egyterű irodákban csökken a produktivitás és romlik a memória, növekszik a szívrendellenességek száma, kevésbé védettek az emberek a vírusok ellen. Mindemellett tartózkodóbbak, könnyebben dühödnek be, agresszívebbek és kevésbé segítőkészek lesznek.