kapubanner for mobile
Megjelent: 13 éve

Csökken a feketemunka - szabálykövetőbbek a cégek

Az OMMF 2010-ben is elsősorban a munkahelyi súlyos baleseteket, foglalkozási megbetegedéseket előidéző veszélyforrások és egészségkárosító hatások feltárására, megelőzésére, illetve ezek elleni intézkedések megtételére helyezte a hangsúlyt. Az adatokból kitűnik: munkavédelem terén van még mit fejlődniük a cégeknek, a munkaügyi jogsértések száma viszont csökkent.

Az OMMF célkitűzéseinek megfelelően a munkavédelmi felügyelők kiemelt hangsúlyt fordítottak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek, a különböző munkahelyi expozíciók hatásának kitett munkavállalók munkakörülményeinek, a munkáltatók expozícióbecslésének és megfelelő értékelési kötelezettségeinek ellenőrzésére.

2010-ben három nagy országos célellenőrzésre (Tavaszi-, Téli célvizsgálat, karbantartáshoz kapcsolódó tevékenységek vizsgálata), illetve ezek mellett több, kiemelt terület (pl. bányászati munkahelyek, augusztus 20-i ünnepségek közelében lévő építés-kivitelezési munkaterületek, veszélyes anyagokat felhasználó a fa- és bútoripari üzemek) cél-, illetve akcióellenőrzésére is sor került. Az OMMF munkavédelmi hatósága ellenőrzéseket végzett a nagy nyári rendezvényeken is (pl. Sziget Fesztivál, Forma 1).

Munkavédelmi ellenőrzések

A munkavédelmi ellenőrzések tavaly 22 169 munkáltatóra terjedtek ki, amelynek során a munkavédelmi felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását. Az építőipari ágazatban 6997, a feldolgozó- és gépiparban 6746, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazatban 5081, a mezőgazdaságban 995, az egészségügyi, szociális ellátás területén 274, a bányászati ágazatban összesen 71 munkáltatót ellenőriztek a felügyelők.

Munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrzött munkáltatók 83,6 százalékánál tapasztaltak, ami az ellenőrzött munkavállalók 55,7 százalékát érintette. A súlyos szabálytalansággal érintett létszám 97 412 fő volt, amely a szabálytalansággal érintett munkavállalók 32,6 százaléka.

Az ellenőrzések eredményeként összesen 37 045 munkavédelmi határozatot hoztak (közigazgatási -és szabálysértési határozatok együtt). 33 711 közigazgatási határozatban összesen 127 254 intézkedést hozott a munkavédelmi hatóság. A kiadmányozott határozatok közül az azonnali intézkedéseket foganatosító és a hiányosságok megszüntetésére kötelező határozatok száma a meghatározó. Az azonnali intézkedést foganatosító 15 825 határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró 16 585 határozathoz képest 1106 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot.

A munkavédelmi felügyelők 2010-ben a kiemelt veszélyességű ágazatok közül legnagyobb számban az építőiparban tartottak ellenőrzéseket. A fokozott ellenőrzések ellenére magas volt azon munkáltatók száma, ahol az eljáró felügyelők szabálytalanságot tártak fel.

A legveszélyesebb terület az építőipar

Az építőiparban 6997 munkáltató ellenőrzése során 3031 hiányosság megszüntetését előíró határozatot, valamint 6341 azonnali intézkedést foganatosító határozat hoztak a felügyelők. A felügyelőségek 643 esetben összesen 187 370 000 forint munkavédelmi bírságot, illetve 323 esetben összesen 12 630 000 forint szabálysértési bírságot szabtak ki. Az eljáró munkavédelmi felügyelők 1366 esetben éltek a helyszíni bírság kiszabásának lehetőségével, összesen 14 679 000 forint összegben.

Az építőipar kiemelt veszélyességű ágazat, amit a 2010-ben tartott ellenőrzések tapasztalatai is bizonyítanak. A le- és beesés elleni védelem hiánya, valamint a nem megfelelő egyéni védőeszköz juttatás/használat volt leggyakoribb a feltárt hiányosságok között.

A le- és beesés elleni védelmet sem, mint kollektív, sem mint, egyéni védelmet nem biztosították az előírásoknak megfelelően a munkáltatók. A kollektív védelem esetén a kialakításra, leesés elleni egyéni védőeszközök esetén azok meghatározására, használatának megkövetelésére nem fordítottak kellő figyelmet. Az egyéni védőeszközökkel (kivéve a leesés elleni egyéni védőeszközök) kapcsolatosan gyakran tapasztalt hiányosság volt, hogy a munkáltatók - ellenőrzési kötelességeiket elmulasztva - nem követelték meg azok használatát.

Az ellenőrzések során a felügyelők többször találtak elhasználódott, védelmi képességüket vesztett egyéni védőeszközöket. Pozitívumként kell azonban megemlíteni, hogy egyes munkáltatók legalább a védősisakot biztosították és használatát is megkövetelték.

Az építési munkaterületeken a munkavédelmi felügyelők továbbra is azt tapasztalták, hogy a munkáltatói intézkedési körön szinte teljes mértékben kívül esik a munkavállalók zaj-, rezgés-, porok-, vegyi anyagok stb. elleni védelme. Az ellenőrzött munkáltatóknál többnyire hiányzott a teljes körű, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi veszélyeket egyaránt feltáró kockázatértékelés; a hosszú távú, például a vegyi anyagok, zaj, rezgés stb. által előidézett egészségkárosító hatásokat általában figyelmen kívül hagyták. A munkavállalók egészségvédelmének háttérbe szorulását jelzi az is, hogy az egészségvédelmi tervből a munkaegészségügyet érintő részek többnyire hiányoztak, holott az előbbiekben felsorolt többirányú expozíció lehetősége fokozott odafigyelést indokolna.

Pozitív változás, hogy egyre több munkahelyen a fővállalkozók a kivitelezés megkezdése előtt bekérték az alvállalkozóktól a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzését igazoló dokumentumokat, így azok érvényességről a munkavédelmi felügyelők a helyszínen meg tudtak győződni.

Az ellenőrzött munkáltatóknál a felhasznált veszélyes minősítésű vegyi anyagok és keverékek (pl. festékek, ragasztók, oldószerek) egészségkárosító kockázatainak értékelése és a kémiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkavédelmi oktatás rendre elmaradt. A munkavállalók ezért nem voltak tisztában azzal, hogy milyen egészségkárosodás érheti őket a megfelelő megelőzés és az elvárható munkahelyi magatartás hiányában. A munkavállalókat érő egészségkárosodás lehetősége rejtve maradt, így a megfelelő, hatásos védelem (pl. egyéni védőeszközök megválasztása és biztosítása) sem történhetett meg.

A felhasznált veszélyes minősítésű keverékek (pl. a korrózióvédelmi tevékenység során alkalmazott felületkezelő anyagok) egészségkárosító hatásának kivédésére az ellenőrzött munkáltatók sok esetben mechanikai sérülés ellen védő kesztyűt vagy cérnakesztyűt biztosítottak a munkavállalók számára, melyek a vegyi ártalmak ellen nem nyújtottak megfelelő bőrvédelmet.

A 2010-ben ellenőrzött munkáltatóknál a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai kedvezőbbek a kedvezőtlen klímakörnyezetben történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása tekintetében a korábbi évekhez képest.

A nyári melegben, hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban a munkáltatók a szabadban végzett munkáknál a dolgozókat érő szélsőséges klimatikus hatások megelőzése érdekében pihenőhelyet, napárnyékot, hűsülésre alkalmas helyet általában kialakítottak, vagy ezeken a napokon a szabadtéri munkavégzést szüneteltették. Egyre több helyen volt biztosítva olyan pihenő konténer is, amely légkondicionáló berendezéssel is rendelkezett. A 10 főnél kevesebb munkavállalóval végzett, kisebb építőipari tevékenységek során (elsősorban a kisebb családi építkezéseknél) a munkáltatók azonban gyakran megsértették a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló, a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeiket (pl. védőital, pihenőidő és megfelelő pihenő-, melegedőhely biztosítása).

Súlyos munkavédelmi jogsértések

2010-ben is a súlyos jogsértéseket a kiemelt ágazatok közül elsősorban az építőiparban folytatott ellenőrzések során tapasztalták, de a feldolgozóipari tevékenységet végző munkáltatók ellenőrzése kapcsán is előfordult a munkavállalók egészségének és/vagy testi épségének súlyos veszélyeztetése.

A feldolgozó- és gépipar területén alkalmazott gépek esetén gyakran fordult elő, hogy a forgó-mozgó géprészek érinthetőek voltak, mivel a védőburkolatokat eltávolították, vagy karbantartás után nem helyezték vissza.

Az ellenőrzött munkáltatók jelentős része nem tisztázta megfelelően az alkalmazott technológiából, illetve tevékenységből származó expozíciós körülményeket. A 10 fő alatti vállalkozások munkavállalói különösen veszélyeztetettek, hiszen jobbára nem rendelkeznek a munkáltatók megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel, illetve szolgáltatóval, akik közreműködnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakításában, az egészségkárosodások, munkabalesetek megelőzésében.

A munkavállalók védőeszközzel történő ellátása gyakran nem volt megfelelő, amely növelte a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az ellenőrzött karbantartó munkahelyeken gyakran használnak kézi-, illetve asztali köszörűgépet. Ezen eszközök használata során a hallás- és szemvédő egyéni védőeszközök viselését a munkavállalók gyakran mellőzték, a szakaszos és rövid munkavégzésre hivatkozva. Hasonló volt a helyzet a légzésvédő eszközök viselése tekintetében is. A hegesztőpajzsok és a védőszemüvegek több esetben sérültek voltak, de cseréjükre új eszköz általában rendelkezésre állt. Az építőipar területén a védősisak kivételével további egyéni védőeszközöket (például védőcipő, védőkesztyű) a munkáltatók nagy többsége nem biztosított.

Az ellenőrzött munkáltatók között előfordult, hogy a rákkeltő hatású komponenseket is tartalmazó veszélyes keverékre (készítményre) vonatkozóan nem készítettek kockázatbecslést, az egészségkárosodás kockázatának megítéléséhez szükséges munkahigiénés méréseket (pl. a veszélyes anyagok, zajterhelés tekintetében) nem végezték el. A kémiai kockázatbecslés elmaradása, vagy hiányos dokumentálása következtében több munkáltató nem gondoskodott a szerves oldószerekkel tevékenységet végző munkavállalók esetében az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat keretében szükséges biológiai monitorozásról, mindezen hiányosságok következtében nem lehetett kizárni, hogy a munkavállalókat a jogszabály által tiltott, határérték feletti expozícióban foglalkoztatják, ami maradandó egészségkárosodáshoz vezethet.

Utóellenőrzések

Az azonnali intézkedések meghozatalát és kihirdetését követően, valamint a hiányosságok megszüntetésére előíró határozatokat a munkáltatók többsége komolyan vette és az abban foglaltakat végrehajtotta, több esetben írásos visszajelzést is küldtek a munkáltatók a teljesítésről. Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók nagyobb része jogkövető magatartást tanúsít, az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére törekednek a nem telepített munkahelyeken is. A kötelezések végrehajtásának elmulasztása a kisvállalkozásoknál gyakoribb.

Főmunkaidőn kívül végzett ellenőrzések

Az általános munkarendtől eltérő időben történő ellenőrzések végzésére általában súlyos munkabalesetek, közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálása kapcsán, valamint építőipari cégek vizsgálatával kapcsolatban került sor.

A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai szerint a főmunkaidőn kívüli időben a munkáltatók belső ellenőrzése kevésbé rendszeres, ezért ekkor a munkafegyelem és a munkavédelmi szabályok betartása kissé lazul a munkavállalók részéről, mely különösen igaz az egyéni védőeszköz használata terén.

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

Az OMMF által vezetett munkabaleseti nyilvántartás 2010. évi adatai alapján, 2010. február 1-jétől 2010. december 31-ig 17 658 munkabaleset bekövetkezését jelentették a munkáltatók. A bejelentett események közül súlyos kimenetelű 150 baleset volt, ebből 83 halálos, 33 súlyos csonkulásos.

2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig a munkavédelmi hatóság összesen 454 bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanúját és 156 fokozott expozíciós esetet vizsgált ki, majd ezt követően továbbította a bejelentést a vizsgálati dokumentációkkal együtt az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) részére a bejelentés teljes körűségének és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából.

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

2010-ben a munkaügyi hatóság 25 056 munkáltatót ellenőrzött. A vizsgálatok a munkáltatók 57 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont munkavállalók (246 463 fő) 50 százalékát érintették. E jogsértési arányok kedvező változást mutatnak a tavalyi évhez képest, figyelemmel arra, hogy 2009-ben a jogsértési arány 65 százalék, illetve 63 százalék volt. Ezek a - jogkövetési magatartás javulását is mutató - eredmények többek közt a munkaügyi hatóság súlyos jogsértésekre fókuszáló és az alapvető munkavállalói jogok érvényre juttatását célzó tevékenységének, illetve a következetes ellenőrzések visszatartó erejének is köszönhetőek.

A munkaügyi hatóság kiemelt feladata volt a foglalkoztatók által elkövetett súlyos jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzések visszatartó erejének növelése, a foglalkoztatás biztonságának nagyobb mértékű elősegítése. Mindemellett megfigyelhető a munkáltatók körében a foglalkoztatási kultúra javulása és a jogszabályi rendelkezések alaposabb ismerete.

Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás: az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés (29 869 főt érintően).

Idén a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 6 százalékponttal kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a 2009. évhez képest 2010-ben kissé átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása.
Idén a feketemunkások 26 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések legnagyobb része, közel 24 százaléka az építőiparban volt. Ez 2009. évhez mérve kis mértékű csökkenésnek felel meg, feltehetően a gazdasági válság hatásaként is értékelhető.

Az építőipari vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatához képest romlott a feldolgozóipari munkáltatók "bejelentési kedve". 2009-ben a feketefoglalkoztatás 4 százaléka erre az ágazatra esett, míg idén ez az arány 6 százalék. Az ellenőrzési arány a 2009. évhez képest csekély mértékben nőtt.

A nyomozás, biztonsági tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest emelkedett (11 százalék), összefüggésben azzal a ténnyel, hogy a jogkövető foglalkoztatási gyakorlat - a tavalyi évhez hasonlóan - e munkáltatói körben mutatta a legkedvezőtlenebb képet. Ez az ágazat foglalkoztatta a vizsgálat időszakban a feketemunkások közel harmadát (30 százalék), ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt ölti a legnagyobb méreteket (megelőzve az építőipart).

Az előző ágazat munkáltatóival ellentétben a kereskedelmi vállalkozások esetében kedvező változás tapasztalható a bejelentés nélküli munkavállalók száma tekintetében. A tavalyi évben ez az ágazat termelte ki a harmadik legtöbb feketemunkást (10 százalék), míg az idén ez az arány 5 százalék, holott majdnem minden negyedik vizsgálatot (23 százalék) a kereskedelmi ágazatban folytatták le.

A feketegazdaság, illetve ezen belül a feketefoglalkoztatás felszámolása kapcsán szembetűnő, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény jelentősen növelte a szabályszerű foglalkoztatás körét.

A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy - a korábbi évekhez képest - jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. A visszaesésnek főleg az az oka, hogy 2009. január 1-jétől már nem kell munkavállalási engedély a (korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett) román állampolgárságú munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez.

A munkaidővel, pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok száma nem változott számottevően, a rendkívüli munkavégzéssel összefüggő szabályszegések azonban az idei évben a tavalyihoz képest jelentős csökkenést mutatnak (2009: 5 141 fő; 2010: 3 758 fő). Fenti szabálytalanságok közel felét a gépiparban, illetve feldolgozóiparban dolgozó munkavállalók sérelmére követték el. A tavalyi évhez képest enyhén csökkent a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók köre (2009: 11 748 fő; 2010: 10 839 fő).

A munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését is - elsősorban a fenti iparágakban - gyakorta próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni (19 562 főt érintően).

A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka, de az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott 12 százalékát. E szabálytalanság közel kétharmadát még mindig a feldolgozóipari és gépipari munkavállalók sérelmére követték el az idei évben.

A 2010. évben feltárt jogsértéseket elkövető 14 302 munkáltató közül 11 075 vállalkozással szemben alkalmazott az OMMF munkaügyi bírságot, összesen 3 232 901 000 forint összegben. A munkaügyi bírsághatározatok kiugró aránya egyértelműen a 2009. évi törvénymódosítással magyarázható, amely - a döntéshozó mérlegelési jogkörét leszűkítve - kötelező bírságalkalmazást ír elő a legsúlyosabb szabálytalanságok jogkövetkezményeként.

Forrás: OMMF
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Új kihívások előtt a munkavédelem 2024-ben - támogatási programot is indítanak

A kormány elköteleztetett a foglalkoztatás bővítése mellett, hogy minél több munkavállaló dolgozhasson, de csak egészséget nem veszélyeztető,... Teljes cikk

Komáromi akkumulátorgyár: nem volt veszélyes anyag, nem tudják, miért fájt a fejük a kórházba került dolgozóknak

Nem volt veszélyes anyag a levegőben a komáromi akkumulátorgyár területén. Március 31-én fejfájásos panaszok miatt nyolc alkalmazottat kórházba... Teljes cikk

Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa

Új struktúrával, modernebb megjelenéssel érhető el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi... Teljes cikk