Csökkent az alapfokú végzettségű foglalkoztatottak aránya
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz utóbbi években egyre inkább csökkent a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya a foglalkoztatottak között, 1999-ben még 0,9 százalékot tett ki ez az arány, 2005-ben pedig 0,3 százalékot - állapítja meg az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadásában megjelent tanulmánykötet.
Ugyancsak csökkent azok aránya a munkavállalók között, akik csak nyolc általános iskolával rendelkeznek. Az 1999-es esztendőben még 18 százalék volt arányuk, de 2005-ben már csak 14 százalék.
A szakmunkások aránya lényegében ugyanaz maradt. A két időpontban 32 illetve 31 százalék volt részesedésük a foglalkoztatottak létszámából. Ugyanez mondható el a gimnáziumi és szakközépiskolai végzettségűekről is. A gimnáziummal rendelkezők aránya 8 százalékról csak 9 százalékra változott, a szakközépiskolában bizonyítványt szerzőké pedig nem változott, a két időpontban egyaránt 25 százalék volt.
A nyolc általánossal sem rendelkezők, illetve a legfeljebb csak ilyen iskolai bizonyítványt szerzők arányának csökkenését a főiskolai és egyetemi végzettségűek arányának bővülése ellensúlyozta a foglalkoztatási szerkezetben. Az ilyen iskolai végzettségű munkavállalók aránya mintegy 17 százalékról csaknem 22 százalékra bővült ebben az időszakban.
A képzettséggel arányosan nő az elhelyezkedési lehetőség. A tanulmány szerint 2005-ben az alapfokú végzettségű munkaképes korú népesség 21 százaléka volt foglalkoztatott, a középfokú végzettségűek körében viszont már 68 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében 77 százalék volt ez az arány.
A szakmunkások aránya lényegében ugyanaz maradt. A két időpontban 32 illetve 31 százalék volt részesedésük a foglalkoztatottak létszámából. Ugyanez mondható el a gimnáziumi és szakközépiskolai végzettségűekről is. A gimnáziummal rendelkezők aránya 8 százalékról csak 9 százalékra változott, a szakközépiskolában bizonyítványt szerzőké pedig nem változott, a két időpontban egyaránt 25 százalék volt.
A nyolc általánossal sem rendelkezők, illetve a legfeljebb csak ilyen iskolai bizonyítványt szerzők arányának csökkenését a főiskolai és egyetemi végzettségűek arányának bővülése ellensúlyozta a foglalkoztatási szerkezetben. Az ilyen iskolai végzettségű munkavállalók aránya mintegy 17 százalékról csaknem 22 százalékra bővült ebben az időszakban.
A képzettséggel arányosan nő az elhelyezkedési lehetőség. A tanulmány szerint 2005-ben az alapfokú végzettségű munkaképes korú népesség 21 százaléka volt foglalkoztatott, a középfokú végzettségűek körében viszont már 68 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében 77 százalék volt ez az arány.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?