Czomba: közelebb kell vinni a szakképzést a munkaerőpiachoz
A szakképző iskolákat a hiányszakmák felé kell orientálni – mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szekszárdon.
A szakképzés munkaerőpiachoz közelítéséről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Szekszárdon, a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának pályaválasztási kiállításán.
A cél az, hogy közelebb kerüljön a munkaerőpiachoz a szakképzés, ezért a szakképző iskolákat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslata alapján a hiányszakmák felé orientálnák - mondta Czomba Sándor a szakképzés aktuális kérdéseiről tartott előadásában, hozzátéve: ezt forrásokkal is segíteni kell.
Hangsúlyozta, a tanulószerződések számát úgy tudják növelni, ha abban anyagilag is érdekeltté teszik a vállalkozásokat. "A nagyvállalatok mellett szeretnénk a 4-5 főt foglalkoztató kis cégeket is arra ösztönözni, hogy egy-két szakiskolai tanulót oktassanak" - mondta.
Az államtitkár felidézte, hogy 2011-től jelentős változásokon ment át a szakképzés, amely öt helyett ismét hároméves lett, 18 évről 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát, a 2012-ben bevezetett új Országos Képzési Jegyzékben a szakmák számát kevesebb mint felére, 1303-ról 632-re csökkentették. Jelezte: 2014-ben mindenütt kötelezően be kell vezetni a hároméves képzést.
Beszélt arról, hogy a jövőben szükség lesz a szakközépiskolai és gimnáziumi oktatást végző intézmények profiltisztítására. Ebben vita van a kormányon belül is - mondta, hozzátéve, hogy véleménye szerint a szakközépiskola és szakiskola alkot egységet.
Czomba Sándor azt is dilemmának nevezte, hogy a szakképzést végző iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozzanak. Közölte: az idei tanévben ebben nem lesz változás, azaz a szakképző intézmények maradnak a KLIK fenntartásában, később azonban el kell dönteni, hogy szükség van-e új intézményi struktúrára.
Az államtitkár úgy vélte, hogy stagnáló gazdaságban nem könnyű megmondani négy-öt évre előre azt, hogy melyek a hiányszakmák. Általánosságban azonban a hagyományos fémipari és az informatikai szakmákban hiány van - tette hozzá.
Leszögezte: a nemzetgazdasági tárca intenzíven szeretné segíteni a hiányszakmákban tanuló fiatalokat. Közlése szerint ma egy hátrányos helyzetű, hiányszakmát elsajátító diák jó tanulmányi eredménnyel havonta 45-60 ezer forint juttatást kaphat.
A cél az, hogy közelebb kerüljön a munkaerőpiachoz a szakképzés, ezért a szakképző iskolákat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslata alapján a hiányszakmák felé orientálnák - mondta Czomba Sándor a szakképzés aktuális kérdéseiről tartott előadásában, hozzátéve: ezt forrásokkal is segíteni kell.
Hangsúlyozta, a tanulószerződések számát úgy tudják növelni, ha abban anyagilag is érdekeltté teszik a vállalkozásokat. "A nagyvállalatok mellett szeretnénk a 4-5 főt foglalkoztató kis cégeket is arra ösztönözni, hogy egy-két szakiskolai tanulót oktassanak" - mondta.
Az államtitkár felidézte, hogy 2011-től jelentős változásokon ment át a szakképzés, amely öt helyett ismét hároméves lett, 18 évről 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát, a 2012-ben bevezetett új Országos Képzési Jegyzékben a szakmák számát kevesebb mint felére, 1303-ról 632-re csökkentették. Jelezte: 2014-ben mindenütt kötelezően be kell vezetni a hároméves képzést.
Beszélt arról, hogy a jövőben szükség lesz a szakközépiskolai és gimnáziumi oktatást végző intézmények profiltisztítására. Ebben vita van a kormányon belül is - mondta, hozzátéve, hogy véleménye szerint a szakközépiskola és szakiskola alkot egységet.
Czomba Sándor azt is dilemmának nevezte, hogy a szakképzést végző iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozzanak. Közölte: az idei tanévben ebben nem lesz változás, azaz a szakképző intézmények maradnak a KLIK fenntartásában, később azonban el kell dönteni, hogy szükség van-e új intézményi struktúrára.
Az államtitkár úgy vélte, hogy stagnáló gazdaságban nem könnyű megmondani négy-öt évre előre azt, hogy melyek a hiányszakmák. Általánosságban azonban a hagyományos fémipari és az informatikai szakmákban hiány van - tette hozzá.
Leszögezte: a nemzetgazdasági tárca intenzíven szeretné segíteni a hiányszakmákban tanuló fiatalokat. Közlése szerint ma egy hátrányos helyzetű, hiányszakmát elsajátító diák jó tanulmányi eredménnyel havonta 45-60 ezer forint juttatást kaphat.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról