Diplomások munkaerő-piaci helyzete a mai Magyarországon
A diplomások munkaerőpiacának feltérképezésére a kérdőíves módszert választottam. Célom az volt, hogy megvizsgáljam, vajon tényleg beszélhetünk-e esetükben a kedvezőbb munkaerő-piaci elhelyezkedésről, a birtokukban lévő diplomák értékességéről – ezzel hipotézisem beigazolódásáról, vagy éppen cáfolatáról -, ezért személyes kérdéseket, az egyetemi/főiskolai tanulmányokra vonatkozó kérdéseket, valamint a munkahellyel/álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket tettem fel, írja Tóth Dóra az SZTE Jogtudományi Karának hallgatója. A kérdőív nem tekinthető reprezentatívnak.
A legmagasabb iskolai végzettséget alapul véve jórészt alapszakos diplomával rendelkező egyének töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók egyharmada tanult tovább a BA diploma megszerzését követően és szerzett mesterszakos diplomát (38 százalék), míg egy fő doktori fokozattal is rendelkezik.
A válaszadók 42 százaléka a közszférában, míg 58 százaléka a versenyszférában tudott elhelyezkedni, vagyis megközelítőleg egyezik a diplomával történő elhelyezkedési esély a két nemzetgazdasági csoporton belül.
A személyes kérdések tekintetében rákérdeztem a havi bruttó átlagkereset mértékére is, természetesen intervallumokat megadva (1. ábra). A bruttó bérek alakulását vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: a válaszadók 28 százalékának bruttó munkabére a jelenlegi kötelező legkisebb bérminimum és 180. 000 Ft között mozog, 18 százaléknál viszont 300. 000 Ft feletti a havi bruttó jövedelem mértéke. Ami talán ennél meglepőbb, hogy a kitöltők 14 százaléka 105. 000 Ft alatti összeget jelölt meg.
A főiskolai/egyetemi tanulmányokra vonatkozó kérdések összeállításánál többek között arra voltam kíváncsi, hogy melyik évben, és milyen végzettséggel szerezték meg diplomájukat a kitöltők, valamint, hogy továbbtanultak-e ezt követően, és ha igen, mi volt ennek az oka. A válaszadók 82 százaléka 2000 és 2014 között szerezte meg a diplomáját, míg 2000 előtt mindössze 18 százalékuk. A legkorábbi évszám a diploma megszerzésének dátuma szempontjából 1980 volt.
A válaszadók 37 százaléka a közgazdaság területén szerezte meg diplomáját. Ugyancsak kiemelkedően magas volt a bölcsész diplomával rendelkezők aránya, valamint 16 százalékuk egyéb végzettséget jelölt meg válaszként.
Ha az elmúlt néhány évek tendenciáit vesszük alapul, láthatjuk, hogy a felvételi eljárás során e két terület a legnépszerűbbek közé tartozik a leendő egyetemistások/főiskolások körében, ezek közül is leginkább a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, a mérnökinformatikus, illetve a kereskedelem és marketing szak.
Kíváncsi voltam arra is, hogy a kérdőívet kitöltők közül ki az, aki tovább tanult az első diploma megszerzését követően, valamint arra, hogy milyen indíttatásból történt a tanulmányok folytatása (2. ábra). A válaszadók 67,7 százaléka felelt igennel a továbbtanulásra vonatkozó kérdésre.
Az utóbbi években számos tanulmány készült arra vonatkozóan, hogy mit várnak el a munkáltatók egy diplomás jelentkezőtől. A kutatások eredménye arra enged következtetni, hogy a munkáltatók számára nem a „papír” számít, sokkal inkább a jelentkező gyakorlati tudása, rátermettsége, motivációja. Ezt az eredményt a kapott válaszok is alátámasztják, hiszen a kitöltők több mint fele személyes indíttatásból választotta a tanulmányok folytatását, míg csupán 12 százalékuk nyilatkozta okként a munkáltatói elvárást. 70 százalék azok közül, akik a tanulmányok folytatása mellett döntöttek, meglévő szakmájukat képezték tovább, míg 30 százalékuk teljesen új szakmát választott.
A kutatás központi témáját képezte a nyelvtudás problémája, ugyanis a munkaadók ezt tartják az egyik leggyengébb pontnak a diplomások alkalmazását illetően. A kérdőívben feltételeztem, hogy aki diplomával rendelkezik, legalább egy idegen nyelvet beszél. A válaszolók 46 százaléka kettő vagy annál több idegen nyelvet beszél, a fennmaradó 54 százalék pedig legalább egy idegen nyelv ismeretével rendelkezik. Az idegen nyelvet beszélők közül 48 százalék nyilatkozta azt, hogy nyelvtudásának a munkahelyen is hasznát veszi, rendszeresen használja ezen kompetenciáját, míg 52 százalékuk mondta azt, hogy nincs szükségük idegen nyelvtudásukra jelenlegi munkájuk során.
Ebből az a következtetés szűrhető le, hogy a munkáltatók mindenképpen elvárják a nyelvismeret meglétét, még akkor is, ha egyébként az adott munkakör nem kívánná azt meg.
A kérdőív harmadik részében a munkahelyre vonatkozó kérdéseket tettem fel. Mivel szakdolgozatom témáját is leginkább ez a kör érinti, itt tudom legnagyobb eséllyel alátámasztani vagy megcáfolni hipotéziseimet.
A válaszadók 70 százaléka kettő vagy annál több munkahelyen volt már munkaviszonyban.
Első feltevésként azt fogalmaztam meg, hogy diplomával könnyebb és gyorsabb elhelyezkedni, mint egy alacsonyabb szintű végzettséggel. A kitöltők közel 80 százaléka munkaviszonyban állt a kitöltés idején. A fennmaradó 17 százalék közfoglalkoztatott vagy álláskeresőként volt regisztrálva, 3 százalék pedig nem állt munkaviszonyban, és álláskeresőként sem regisztráltatta magát.
Az adatok alapján valóban beszélhetünk a diplomával rendelkezők kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetéről. A válaszadók 65 százaléka a diploma megszerzését követő három hónapon belül el tudott helyezkedni valamilyen munkakörben. Ahol hat hónapon belül sem sikerült ez, ott 5 százalékuk a túlképzettséget, 3 százalékuk az alulképzettséget jelölte meg okként, a legtöbbjüknek (27 százalék) viszont a jelentkezést követően vissza sem jeleztek a munkáltatók.
Feltevésként fogalmaztam meg továbbá, hogy a diplomások előnyösebb elhelyezkedési lehetősége java részt annak következménye, hogy a diplomások kiszorítják az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket, ugyanis olyan munkakörökben helyezkednek el, amely egyébként meg sem kívánja a diploma meglétét. A kérdőívet kitöltők közül 53 százalék nyilatkozta azt, hogy munkakörének nem előfeltétele a diploma megléte, vagyis az úgynevezett kiszorító hatásról valóban beszélhetünk.
Kíváncsi voltam arra is, hogy a diplomás munkavállalók munkába állása miképpen zajlott, hogy sikerült a jelenlegi munkakörükben elhelyezkedni. Az interperszonális kapcsolatokon keresztül történő munkaviszony létesítése a diplomások esetében is ugyanúgy érvényesül, mint általánosságban véve a munkát keresőknél. A kitöltők 31 százaléka találta meg így jelenlegi állását, míg csupán 3 százalékuk a munkaügyi központok segítségével.
Összegzésképpen elmondható, hogy a szakirodalom segítségével összegyűjtött jelenségek a gyakorlatban is érvényesülnek. A kiszorító hatás egyértelmű jelei látszódnak, hiszen a legtöbb munkáltató két jelentkező közül értelemszerűen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőt fogja alkalmazni, mivel tőle magasabb színvonalon végzett munkára számít.
Az így betöltött munkakör pedig előbb-utóbb mindenkitől felsőfokú végzettséget fog elvárni, még annak ellenére is, hogy egyébként a megszerzett tudás csak egy része érvényesül a munkavégzés során.
A túlképzés/alulképzés kérdése mindig vita tárgyát képezi. Vannak, akik szerint felesleges ennyi diplomás, hiszen a piac telítődött, nincs szükség ennyi felsőfokú végzettségűre, vannak viszont, akik úgy vélik, hogy ez csak a munkáltatóknak jó indok arra, hogy ne alkalmazzák a jelentkezőt. A kérdőíves kutatás során válaszolók az utóbbi véleményen vannak. A téma szakértőinek véleménye igencsak megoszlik e kérdés kapcsán, legtöbbjük álláspontja azonban egyezik a kérdőívben válaszolókéval.
Tóth Dóra
SZTE Állam- és Jogtudományi Kar
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 1 hete
- Ennyi magyar munkaadó tervez létszámcsökkentést a második negyedévre 2 hete
- Munkaerőpiaci fordulatok: Innováció és alkalmazkodás a HR-ben 2 hete
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 2 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 3 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 4 hete
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 4 hete
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 1 hónapja
- Az álláskeresők támogatásának alakulása 2009 és 2023 között 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja