Egészségbiztosítási lehetőségek külföldiek számára

A külföldiek egészségbiztosítási jogosultságának kérdése csak látszólag bonyolult, tb-szempontból ugyanis minden külföldi, akinek regisztrált lakcíme - vagyis lakcímkártyája - van Magyarországon, belföldinek magánszemélynek minősül. Ugyanakkor végszükség (heveny megbetegedés és sürgős szükség) esetén néhány ország azon állampolgára is igénybe veheti, aki nem rendelkezik ilyennel, mivel államközi egyezmények biztosítják számára a feltétlenül szükséges ellátást.

Még egyszerűbb a helyzet, ha Magyarországon munkát vállaló külföldiről van szó, utána ugyanis a cég járulékot fizet, így tb-szempontból belföldinek minősül. Közeli hozzátartozóik viszont 2007. április 1-je óta csak az OEP-pel külön kötött megállapodás alapján részesülhetnek ellátásban. Kivételt képeznek ez alól a közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók (nemzetközi szerződés vagy ösztöndíj keretein belül), mivel ők alanyi jogon kaphatnak egészségügyi szolgáltatást. Aki ezen a körön kívül esik, csak az OEP-pel kötött megállapodás útján érheti el a szolgáltatásokat, nem számítva ide a diplomáciai kiküldetésben, kirendeléssel, munkaerő-kölcsönzéssel hazánkban dolgozó nem EU-s állampolgárok.

Megállapodás az OEP-pel

2007. áprilisától megszűnt az eltartotti státusz, így a külföldi munkavállalók közeli hozzátartozói sem részesülhetnek "ingyenes" szolgáltatásban - ezért külön megállapodást kell kötniük az OEP-pel. A szerződéskötés az első havi járulék helybeni befizetésével kezdőik, ezután pedig minden hónapban előre kell fizetniük a díjakat. Fontos megemlíteni, hogy a szerződés első félévében az egyezség csak korlátozott szolgáltatásokra szól, már ha az első hat havi járulékot egyben be nem fizetik. Nem feltétlenül kell azonban a szolgáltatást igénybevevőnek állnia, más (pl. a családfő) is átvállalhatja a költségeket.

TAJ kártya

A magyar állampolgárokon kívül minden EGT állampolgár TAJ kártyát kap (a nem EGT állampolgárok pedig egy kiskönyvet, amit minden hónapban érvényesíteni kell). Ennek feltétele az érvényes tartózkodási engedély és a lakcímkártya. Utóbbit díjmentesen lehet igényelni, érvényessége pedig az előbbi lejártáig szól. Érdekes módon a TAJ kártyát a külföldiek általában nem tartják fontosnak, mondván, az őket foglalkoztató cégük úgyis szerződésben áll valamelyik egészségügyi centrumban, ahol éjjel-nappali ügyelet van. Mindazonáltal nem árt tudni, hogy nemcsak végszükség esetén jön jól a TAJ kártya, mivel a gyógyszertárakban kedvezményekre jogosítanak, így sok pénz takarítható meg általa.

EU kártya

Mindezen problémákat egyszerűen is ki lehet küszöbölni, az Európai Unió ugyanis 2005 novemberében életbe léptette az európai uniós egészségbiztosítási kártyát, amelyet minden Magyarországon tb-fizető munkavállaló megigényelhet, legyen az magyar vagy külföldi. Ez a kártya az EU összes tagországában orvosi alapellátásra jogosít, külföldieknél a saját országában is. Igaz, ennek alkalmazásában is van némi csavar, ha ugyanis például egy külföldi Magyarországon fizeti a járulékait, otthon társadalombiztosítási szempontból "másodrendűnek" számít, így ott fizetnie kell.

Szülés Magyarországon

Magyarországi szülés esetén nincs ilyen kavarodás, minden országunkban lévő szülés után gyed, gyes, illetve családi pótlék vehető igénybe. A gyed feltétele, hogy szüléskor munkaviszonyban álljon az illető, valamint, hogy Magyarországon tb-járulékot fizessen. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy aki hazánkban dolgozik, de egy külföldi országnak fizet tb-járulékot (mert mondjuk nincsen benne a magyarországi cég bérszámfejtésében), az csakis abban az országban veheti igénybe a gyedet, ahol a járulékot fizeti. A gyedben való részesülésnek van még egy feltétele, nevezetesen, hogy legalább 180 nap munkaviszonynak kell fennállnia, két év alatt. A munkaviszony számításakor természetesen a más uniós országban végzett munkavégzés is beleszámít. Jó tudni, hogy a gyedet az eltartó apa is igényelheti, ha az anyának nem volt munkaviszonya. Ehhez foglalkoztatói igazolás, születési anyakönyvi kivonat (illetve kórházi igazolás a szülésről), tb-kártya, valamint adóazonosító szükségeltetik.

Gyes és családi pótlék

A fenti családtámogatási ellátásokhoz EGT állampolgárok esetében érvényes munkaviszonnyal kell rendelkezni a külföldi munkatársaknak. Igazolni kell a gyermekkel való családi kapcsolatot, a munkaviszonyt, valamint, hogy biztosítva vannak Magyarországon. Ezzel szemben a nem EGT állampolgárok csak két esetben részesülhetnek bennük: ha letelepedett státuszban vannak, illetve ha férjük EGT állampolgár (tehát például egy német munkavállaló argentin felesége jogosult a támogatásokra).

Kiküldetésben lévő munkavállalók, tehát azok, akik a külföldi vállalattól kapják a fizetésüket, kétszer 12 hónapig a kiküldő ország jogszabályai alapján részesülnek juttatásokban. A 24 hónap lejárta után az OEP engedélyét kell kérni ahhoz, hogy továbbra is az anyaországhoz tartozzanak a járulékfizetés és a családtámogatási juttatás szempontjából. A kérelmek átfutási ideje alapból 90 nap, de ha a hatóságnak az anyaországgal is beszélnie kell (pl. a biztosítás igazolása ügyében), az ügyintézés tovább is elhúzódhat.

Forrás: Társadalombiztosításról Mindenkinek