kapubanner for mobile
Megjelent: 3 éve

Egyre többet szánnak öngondoskodásra a magyarok

A pandémiás helyzet sem ingatta meg a tagok bizalmát a hazai pénztárakban - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének harmadik negyedéves eredményeiből.

Az egyéni befizetések és az összvagyon is növekedett mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztárak esetében, és az egy főre jutó átlagvagyon is gyarapodni tudott a tavalyi év azonos időszakához képest. A szektor harmadik negyedéves eredményei azt igazolják, hogy a magyaroknak továbbra is fontos az öngondoskodás, ráadásul a 20 százalékos adó-visszatérítésnek köszönhetően az utolsó negyedévben további bővülésre számítanak a pénztári szektorban.

Mind a nyugdíj-megtakarítás, mind az egészségmegőrzés fontos öngondoskodási célok maradtak a magyar lakosság számára - legalábbis erre engednek következtetni az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) 2020. harmadik negyedéves eredményei. Az adatok alapján a pénztári szektor összességében növekedni tudott az idei év rendkívüli körülményei ellenére is.

Egyre többen, egyre többet tesznek félre nyugdíjas éveikre
Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a tavalyi visszaesést követően 2020 harmadik negyedévére jelentős emelkedésnek indult, mostanra egymillió-negyvenhétezren választották ezt a nyugdíjcélú öngondoskodási formát.



A nyugdíjpénztárak összvagyona 3,1 százalékos gyarapodást követően 1469 milliárd Forintra, az egy főre jutó átlagvagyon 3,3 százalékos emelkedéssel 1,37 millió Forintra növekedett.
Az látjuk, hogy a befizetések többsége továbbra is az egyéni megtakarítóktól érkezik a nyugdíjpénztári számlákra, bár a tavalyi évhez képest ebben is látunk elmozdulást: 31-ről 34 százalékra emelkedett a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások aránya” - számolt be Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke. „A harmadik negyedévre így összesen 6,5 százalékos növekedéssel 8,4 milliárd Forintra bővül a munkáltatói befizetések nagysága, amely a 20 százalékos adó-visszatérítés kiterjesztésének is köszönhető lehet” - értékelt a szakértő.
2019 óta ugyanis nem csak az egyéni, hanem a munkáltatói pénztári tagdíjbefizetések után is jár az adó-visszatérítés, így azok a munkavállalók, akikről ilyen módon gondoskodik a munkáltatójuk, élhetnek a maximum 150 ezer Forintos adó-visszatérítés lehetőségével.

Befektetés az egészségbe

2020 harmadik negyedévére megközelítette az egymillió főt az egészségpénztárak taglétszáma, 3,6 százalékos bővülést követően, 929 ezer fős tagságnak, átlagosan 61,45 ezer Forintos egyéni számlaegyenlege van. Az egészségpénztárak összvagyona több mint 10 százalékos növekedéssel 57,1 milliárd Forintra gyarapodott, a befizetések aránya 80-20 százalék az egyéni megtakarítók javára. Míg az egyéni tagdíjak összege 8,9 százalékot növekedett, a munkáltatói befizetések mértéke ugyanennyit csökkent. 2020. harmadik negyedév végéig az egyéni befizetések összértéke 7,1 milliárd, a munkáltatói befizetések pedig 1,7 milliárd Forint nagységrendet ért el.

Évről-évre azt tapasztaljuk, hogy a befizetések jelentős része, mintegy 40 százaléka az utolsó negyedévben érkezik mind az egészség-, mind a nyugdíjpénztárak esetében. Az idei év növekvő tendenciái is azt mutatják, hogy a Pénztárakba vetett bizalom töretlen, az idei év végéig még számítunk magasabb számú és összegű befizetésekkel” - elemezte Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke.

Azok, akik az év utolsó hónapjaiban jutalmazzák kollégáikat vagy önmagukat az öngondoskodás ezen formájával, ugyanúgy részesülhetnek a 20 százalékos adó-visszatérítésben. Az idei évben keletkezett befizetések után járó - akár rendszeres, akár egyszeri befizetésről van szó - adó-visszatérítéseket 2021-ben, a 2020-as évre vonatkozó adóbevallások elkészítése és beküldése után kaphatják meg a Pénztártagok az adóhatóságtól.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nyugdíj

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk

20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk

Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között

Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk