Elhozhatja a könyvelőirodák megbecsülését a digitalizáció
Decemberben még zacskóban vitték a könyvelőnek a számlákat a vállalkozók, ma online küldi az adatokat az adóhivatal. Évtizedek alatt kialakult munkamódszerek és szokások változtak meg egyik hónapról a másikra radikálisan. A most végbemenő digitalizáció évtizedes akkut problémák és sérelmek megoldásának lehetőségét kínálja a könyvelőirodáknak.
Ma még azonban a könyvelőirodák mindent megcsinálnak, amit az ügyfél kér. Egy átlagos könyvelőiroda feladatai közé tartozik a könyvelésen felül az adótanácsadás, a munkaszerződések készítése, a munkavállalók ki- és beléptetése, szabályzatok készítése, a hiteligényléshez és pályázatok írásához szükséges adatszolgáltatás, és még folytathatnánk a sort. Az évek alatt egyre bővült az elvégzett feladatok köre.
„Sajnos a többletfeladatok elvégését a könyvelők évtizedek óta nem tudják érvényesíteni a könyvelési díjban, aminek az lett az eredménye, hogy mára az irodák többsége áron alul dolgozik és túlterheltséggel küzd. Olyanná természetessé váltak ezek a többletfeladatok, mint az anyák által, a munka mellett végzett házimunka” - jellemezte a helyzetet Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének Elnöke.
Az anyagi megbecsülés hiánya mellett állandó probléma a vállalkozók határidőköz való lezser hozzáállása. Jellemző, hogy a határidők előtti napokban adják csak le a könyvelési anyagot, ezzel alaposan megnehezítve a könyvelők dolgát.
Új esélyt kínál a digitalizáció
„A szemünk előtt zajló digitalizáció esélyt ad a könyvelőirodáknak feladataik és feltételeik újratárgyalására. Új árképzésre, a feladatok újra definiálására és az összes olyan probléma megoldására, melyekkel eddig a könyvelő szakma küzdött” - állítja Harkai István.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a könyvelőiroda számos feladatot automatizálhat, hatékonyabbá téve a működését. Ugyanakkor bevezethet online időpontfoglalást, amivel irányíthatja az ügyfélforgalmat, megszüntetve az utolsó pillanatban való anyagleadást. Az adatrögzítésen felszabaduló időt a könyvelők az ellenőrzésre, tanácsadásra, kontrolling feladatokra fordíthatják, ami a szolgáltatás minőségének javulásához vezet.
Ehhez természetesen szükség van a könyvelőirodák működésének fejlesztésére, újjászervezésére. Mivel a digitalizáció egyébként is fejlesztésekre kényszerít, kézenfekvő egy versenyképesebb, fenntarthatóbb működés kialakítása - mondta Harkai István.
A szakember szerint, ehhez minden adott. A július 1-től kötelezővé tett online számla adatszolgáltatás katalizátorként hatott a könyvelőirodák digitalizációjára. A változásokat felgyorsítja és mélyíti a koronavírus digitalizációt élénkítő hatása. Vállalkozások százezrei tértek át kézi számlázásról online számlázásra, sokan pedig már ma online egyeztetnek a könyvelőjükkel a koronavírus miatt.
A Minősített Könyvelők Egyesületének szeptemberi felmérése szerint a könyvelőirodák 85 százaléka ismeri a NAV online számla és információ letöltési lehetőségeit és azok működését, melyek a kimenő számlák visszakérését, pénztárgépes jelentés visszakérését, szállítói számlák lekérdezését teszi lehetővé. Automatizált kontírozó megoldásokat 35 százalékuk használ, 31 százalék pedig tervezi, hogy használni fogja. A szkennelt számlák automatikus kiolvasását támogató szoftvert a válaszadók 16 százaléka alkalmaz, a jövőben 41 százalék tervezi a használatát. Azonban csak a könyvelőirodák 10 százaléka dolgozik irodai munkafolyamatokat vezérlő szoftver megoldásokkal és csak 36 százalék tervezi.
“Az adatok alapján azt látjuk, hogy az könyvelők többsége nyitott a változásra és kisebb, nagyobb digitális fejlesztésekbe kezdtek. Azonban a válaszadók 3-5 százaléka elzárkózik mindennemű informatikai fejlesztéstől. Sajnos ezek az irodák a digitalizáció áldozataivá válhatnak” - mondta Harkai István.