Erkölcs az üzletben: csak kikényszeríteni lehet?

Olyan nagy multinacionális tőzsdei cégek viselkedését és vezetőik sokakat érintő döntését veszik górcső alá, és helyezik más megvilágításba, mint a Lehman Brothers, Francé Telekom, Hewlett-Packard, vagy a Nokia. A fő üzenet, a vezetői döntéseket nem csupán a gazdasági eredményességük alapján kell megítélni, hanem erkölcsi helyességük szempontjából is.

Hatalmas sikert aratott a 2010-ben megjelent a teológiai és a közgazdaságtan irodalomban egyedülálló könyv, a Vezetés egykor és most - A Biblia és a menedzsment . A folytatásáért nem kellett sokat várniuk az olvasóknak. Idén októberben jelent meg Tomka János és Bőgel György könyvének második része, a Megéri jónak lenni? A Biblia és a menedzsment II. része címmel. A szerzőket az olvasó gondolkodásra késztetése vezérelte, nem ezen igen nehéz kérdés megválaszolása - nyomatékosították a szerzők a könyv közelmúltban tartott bemutatóján.

Dr. h.c. Szebik Imre nyugalmazott püspök, Magyar Bibliatársulat elnöke a kerekasztal-beszélgetésen örömét fejezte ki a Biblia a vezetéstudományi felhasználása iránt. A bibliai ismeretek terén ugyanis van mit fejlődnie magyar társadalomnak. Bízik benne, hogy a könyv elolvasásával másként hozzák meg a vezetők azokat a bizonyos nagy horderejű döntéseket. Reményi Csaba, az Oracle ügyvezető igazgatója szerint a könyv segít felkészülni a vezetők elé kerülő etikai problémák felismerésére és megoldására és arra, vállalniuk kell a felelősséget döntéseikért. Dr. Szabó János, külgazdasági és külügyminiszter-helyettese azt emelte ki, hogy már a tőzsdén is számít az etikus üzleti viselkedés. Szabó János örvendetesnek tartja a hatósági vizsgálatok eredményeinek ezen célból való felhasználását, nem úgy, mint a csupán kikényszerítés útján elérhető etikus üzleti viselkedést. Dr. Nemes Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa, aki már a szerzőpáros első könyvét is kötelező olvasmányként ajánlotta diákjainak, a kötet gyakorlatorientált példáit emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetési problémák kilencven százaléka általános, így a könyv nem csak a magán-, hanem a közszférában is útmutatást nyújthat a vezetőknek. A magyar menedzserekre pedig ráfér a fejlődés, egy kutatás szerint nem erősségük a hitelesség, példamutatás, proaktivitás.

A Lehman Brothers-től a Francé Telekomig

A könyv egyéni hangvétele, a bibliai és vállalati példák párhuzama és azok magyarázata segít az olvasónak a cég vezetőinek fejével gondolkodni és megérteni: sokkal bonyolultabb egy-egy helyzetben mindenkinek kedvező, etikus megoldást találni és jónak lenni, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Mert ami az egyik félnek kedvez, az a másiknak nem, vesztesek mindig lesznek. Azt is megértjük olvasás közben, mekkora felelősség hárul a felsővezetőkre és hibáik, rossz döntéseik egész életükre kihatnak.

Ez a könyv is tíz fejezetet tartalmaz, csak úgy, mint az első rész. A HR Portal a teljesség igénye nélkül ad ízelítőt a műből.

Az első két fejezetben a nagy multinacionális tőzsdei cégek viselkedését és vezetőik sokakat érintő, vitákat kiváltó döntéseit vizsgálják meg közelebbről, lehetne-e másként viselkedni, és ha igen, annak mik lennének a következményei.

A első fejezetben a Caterpillar munkahely áttelepítése mellett megismerkedhetünk Ábrahám és Lót családi vállalkozásánál fellépő erőforrás-problémákkal és egy "jó" vezetői döntéssel. A konfliktuskezelés öt módján túl az olvasó elé tárják a különböző etikai irányzatok megoldásait Ábrahám és Lót problémájára

A második fejezetben Johnson & Johnson híres esete kapcsán kirajzolódik, többségében megéri a 3200-3300 éves etikai kódex, a tízparancsolat szerint élni és jónak lenni, de mai világunkban ez nagyon nehéz. A Hewlett-Packard példája pedig arra mutat rá, a hosszú távú pénzügyi sikeresség szempontjából kulcsfontosságú valamilyen értékrend és küldetéstudat, de nem szabad teljes egészében figyelmen kívül hagyni a világ változásait. Az értékrendszerek másik negatívuma lehet az"egyen-gondolkozású" alkalmazottak kinevelése. A könyv azt a szomorú igazságot sem hallgatja el, hogy a kultúraváltás sokszor értékrendszerbeli változással jár együtt, amely általában kihat az erkölcsi normákra is. A kinyilvánított és a valóságos értékek ráadásul nem mindig fedik egymást. A vezetőknek érdemes a bensőjükre hallgatniuk az etikai problémák felmerülésekor és úgy cselekedniük, amilyen bánásmódot elvárnak maguk felé.

A harmadik fejezetben egy vidám film története, a fejlett országok e-hulladékainak Afrikába való felfedezése, egy nemrég történt katasztrófa mutatja be a felelősség fajtáit, azok összetettségét, rossz döntések sorát és azok következményeit.

Írország tragédiáját előidéző hajóépítés fejlődése és a burgonyatermelés meghonosítása rámutat, a mai problémák egy része ugyanilyen "nem szándékolt következmény", ahol a felelősség nehezen értelmezhető. Sámuel első könyvének hősein, Hofni és Fineás, valamint apjuk történetén keresztül értetik meg a szerzők, milyen következményekkel járhat a rossz úton haladók meg nem állítása, az álságos hallgatás, álkegyes hárítás.

A tagadás és a felelősség hárítására az Egek ura című filmen túl a Franca Telékom 2008-ban történt öngyilkossági hullámát. A társadalmi és gazdasági eredményért való felelősség viszonyát a Goldman Sachs befektetési bankház botrányán és a Lehman Brothers nevű nemzetközi pénzpiaci cég 2008 szeptemberében bejelentett csődjével indult gazdasági válságon keresztül mutatják be. Mint írják, több mint fél évtized után még ma sem világos, hogy pontosan mi sodorta a világgazdaságot az összeomlás szélére. Ennek ellenére bűnbakokban nincs hiány.

A negyedik fejezet Dávid király hatalommal való visszaélésével, kegyetlenségével indul és adja meg a fejezet előszavát. Ezután William Shockley, a Bell Labs egykori szakmai vezetőjének, a tranzisztor egyik Nobel-díjas feltalálójának vezetői hatalommal való (vissza)élését, vezetői paranoiáját ismerhetjük meg és vele a szakmai tudásra épülő tudásszervezet kultúrája, a kutató-fejlesztő munka írott és íratlan viselkedésbeli szabályai is felsejlenek. A személyes példamutatás fontosságát az IBM prezentációk és öltönyviselés jelentőségét átformáló vezető példáján keresztül értetik meg az olvasóval. Dávid életszakaszait megismerve megtudhatjuk, milyen előzményekkel és következményekkel járt visszaélése és azt is, megbánta tettét, megújult vezetőként.

A tanulság itt is összetett. A szerzők arra figyelmeztetnek, ha észrevesszük munkahelyünkön, családunkban, közvetlen környezetünkben, hogy valaki elindult a lejtőn, segítenünk kell neki, nehogy a vesztébe rohanjon.

Az ötödik fejezet a félelem kettőssége címet kapta. Itt a biztonság- és veszélyérzet csap össze. A félelem lehet romboló,de motiváló erejű is. Sokan tagadással reagálnak a félelem ellen, de ezt a vezetők nem tehetik, mert súlyos következményekkel járhat. Bőgel György Henry Fordot hozza fel példának, mekkora árat fizet az a vezető, ha ezt teszi. Ford ugyanis nem akart tudomást venni a világ és a piac trendjeiről, "mivel azok ellentmondtak világnézetével, olcsó, egyszerű népautó koncepciójának. És arról sem, csökken a vállalat piaci részesedése, ezért a nézeteit nem osztó vezetőket elbocsátotta. Ford fia mentette meg a vállalatot a csődtől, aki kiváló szakembereket nevezett ki vezetőnek és nagy hangsúlyt fektetett a kontrollingra.

Megéri-e a küzdeni a jóért. Erre is választ kapunk Illés bibliai példáján keresztül. E rész tanulsága, ha egy vezető kiég, kimerül, krízisbe kerül, nem valami új területre kell váltani, hanem segítséget kell kérnie, vissza kell nyernie a fizikai erejét, amivel újra visszatérhet célja felé vezető útra.

A hatodik fejezetben Bill Gates, Steven Jobs neve is előkerül azon kérdések megválaszolásakor, lehet-e egy szoftver egyéni alkotás terméke, mennyiben egyéni és mennyiben közösségi tevékenység az innováció.

A kilencedik fejezetben a drámai társadalmi következményekkel járó munkahely-vándorlást, a globalizációt, a fenntartható fejlődést és a segítségnyújtás fontosságát tárgyalják meg.

A könyvben még reménysugarak is felvillannak, hogy igen is megéri harcolni a jóért és a világ nem is olyan sötét, igazságtalan, hazug hely.

Megéri jónak lenni? - A Biblia és a menedzsment II.
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2014