Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Értékelik a bírák teljesítményét - jó-e az új bírósági rendszer?

"Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol" - így indokolta a szaktárca a szerdán nyilvánosságra hozott törvénytervezetet, amelynek iránya megegyezik a szeptember elején jóváhagyott, az Áder János munkacsoportja által kidolgozott munkaanyaggal. Ennek értelmében a városi bíróságból járási, a megyeiből törvényszéki, a Legfelsőbb Bíróságból (LB) pedig kúria lenne. Változna a bíróságok irányítása is. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT). Helyébe az Országos Bírói Hivatal (OBH) és az azt ellenőrző Országos Bíró Tanács (OBT) lép. Az OBH intézi majd a bíróságok adminisztrációját. Az OBH vezetője igazgatási és munkáltatói ügyekben dönthetne, és őt a parlament választja majd meg kétharmados többséggel, kilenc évre. A kúria elnöke lenne a bíróságok szakmai vezetője, tehát kizárólag ítélkezési-szakmai kérdésekkel foglalkozhat, és nem szólhat bele a kinevezésekbe. A jövőben a kúria veszi át az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati rendelkezések törvényességi kontrollját. A javaslatban a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium (KIM) felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztés még nem végleges, a szöveg a parlamenti vita alatt is módosulhat. A HVG szeptember elején írta meg, hogy az OBH élére Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jelenlegi elnöke kerülhet, aki ezt nem kívánta kommentálni portálunknak.
- Tegnap hozták nyilvánosságra az új bírósági rendszerről szóló két törvénytervezetet a szaktárca honlapján. Milyen irányba mozdul el az új reform? És vajon mekkora hangsúlyt kap a bírák teljesítményértékelése?

- Attól félek, hogy nem lesz szerepe a bírák valós teljesítménye mérésének, de még bizonytalan a sorsa a törvénynek. Az 1997-től máig élő rendszer teljesen elhanyagolta az ellenőrizhetőséget, átláthatóságot, és a bírói függetlenségre épült. A most formálódó rendszer - legalábbis, amit ismerünk belőle - pedig a végrehajtó hatalomnak ad túl nagy kompetenciát az ellenőrzésre, irányításra, utasításra, aminek következtében kevesebb független, politikamentes ítélet fog születni, ami legalább ennyire káros. Nagyon fontosnak tartom, hogy bizonyos funkciókat a bírói típusú szervezetek kezében kell tartani, amelyek függetlenek más funkcióktól, végrehajtói hatalomtól.

A részleteket illetően pedig úgy vélem, a parlament által választott egyszemélyi vezető nagyon erős pozíció lesz, aki minden hatáskörrel rendelkezik, amivel eddig az OIT. Ezen vezető ellenőrzésére létrehozandó bírókból álló tanács (OBT) csak jelzésekkel, véleményezéssel, javaslattal élhet, erős hatáskörei nem lesznek. Ez egy centralizált, hatékony modell, amelyben azonban meglehetősen nagy tér nyílik a politikai bizalommal megválasztott vezetőnek (lsd. legfőbb ügyészt). Fontos előrelépés, hogy a bírósági vezetők számára előírja a vezetői tanfolyamok elvégzésének kötelezettségét. Továbbá kézzelfoghatóvá teszi a vezetői felelősséget azzal, hogy az OBH elnöke felmentheti az összbírói értekezlet javaslatára is. A bírák kiválasztásában is előrelépés, hogy a bírói tanács normatív szempontok alapján rangsorol, nem a bírósági vezető dönt egyszemélyben, de a végső döntés itt is az OBH elnökéé. Egy jól működő alkotmányos környezetben még jól is működhetne ebben a formában az igazságszolgáltatás. Ugyanakkor kevés a garancia arra, hogy a parlamenti többséggel ne éljen vissza a nagyhatalmú vezetőt választó politika.

- Szakmai szervezetek régóta figyelmeztetnek egy országosan egységes, világos, normatív és ellenőrizhető bírói teljesítmény-értékelési rendszer kialakításának szükségességére. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló 2010-es törvénymódosítás bár több elemet is beemelt a Transparency International Magyarország javaslataiból - pl. a gyakoribb értékelést, változtatott a jogi intézmények vezetőinek kiválasztásán, kötelezővé tette a képzést számukra - ezzel adós maradt. Milyen alkalmassági vizsgálatoknak vetették alá 2010-ig őket, s milyen rendszerességgel?

- A pályaalkalmassági vizsgán - pszichológiai teszt - kívül nem értékelték folyamatosan a bíró munkavégzésben bizonyított alkalmasságát. Egy bíró munkáját tulajdonképpen háromszor vizsgálták meg egész karrierje során: amikor kinevezték, a határozott idejű kinevezés lejártakor és utána még kétszer, hatévente vizsgálták meg. Ez azt jelentette, hogy egy bíró teljesítményét negyvenes éveitől a nyugdíjba vonulásáig nem minősítették. Kivéve, ha főnöke vagy a bírósági elnök elrendelt egy soron kívüli vizsgálatot.

- Hogyan segített ezen az idén januárban és márciusban hatályba lépett törvénymódosítás?

- A jogalkotó szigorítani próbált a 2010-es a bírósági szervezetről és igazgatásáról szóló törvény módosításával: a teljesítményértékelés szempontrendszere részletesebb lett, és ami ennél is fontosabb elem, hogy folyamatossá tették a mérést. Erre egyfajta előrelépésként tekinthetünk, de nem gondolom, hogy ez elegendő lenne. Érdekes kérdés például, hogy ki rendeli el az értékelés elvégzését, és tovább bővülnek-e a szempontrendszerek, valamint lesz-e következménye, ha valaki rosszul teljesít.

Dr. Fleck Zoltán Forrás:Népszava
- Épp ez tűnt fel a törvénymódosítás olvasásakor. A regula ugyanis csak azt határozza meg, hogy mi történik akkor, ha "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" vagy "alkalmatlan" minősítést kap a bíró. Utóbbi esetén a bíróság elnöke felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről. Ezek szerint továbbra sincs következménye, és tovább ítélkezhet egy bíró, ha nem elég hatékonyan látja el munkáját, vagy hanyagság, szakmai kompetenciák hiánya miatt téved?

- Ez sajnos így van. Kivéve a szándékos károkozás esetét, de az ritkán fordul elő. Az állampolgárokban az az illúzió él, hogy egyszerű következményei vannak, ha egy bíró rosszul végzi a munkáját, például elbocsátják. Erre azonban nincs jogi lehetőség. A bíró státusza ugyanis védett alkotmányos szempontból, ami annyit jelent, hogy meglehetősen nehéz elmozdítani az állásából, még akkor is, ha lusta vagy téves ítéletet hoz. Ez utóbbi a bírói függetlenség egyik eleme. Tehát valóban az alkalmatlanság az egyetlen olyan "eszköz", amely révén el lehet küldeni a szervezettől. Emellé azonban nagyon erős garanciákat kell adni, hogy ne lehessen vele visszaélni, mert jelenleg erre is akad példa, miként arra is, hogy kárt okoz az alkalmatlan bíró.

Ugyanakkor a bíráktól is számon kérik a bürokratikus szabályok betartását. A bírósági elnök feladata figyelni a bírát, hogy írásba foglalja-e az ítéletet - ez gyakori hiányosság - vagy kitűzi-e a tárgyalást időben, betartja-e a bírósági ügyrendi szabályait. Ezen szabályok figyelmen kívül hagyása fegyelmi szankciót von maga után, amely a szóbeli figyelmeztetéstől egészen a bírói megbízatás visszavonásának kezdeményezéséig vagy az alkalmassági vizsga elindításáig is terjedhet. Ez a súlyos szankcionálás azonban nem jellemző.

- 2007-ben voltak olyan kijelentések, hogy az alkalmatlan bírákat elbocsátanák. Ha jól emlékszem, Ön is hasonlóan fogalmazott a móri per kapcsán. Pontosan azt mondta, hogy "elgondolkodna a pályaváltáson annak a bírónak a helyében, aki a móri rablás ügyében meghozta azt az ítéletet, amelyről kiderült, hogy megalapozatlan." És most újabban a gyulai eset nyomán rosszul hozott ítélet borzalja a kedélyeket...

- Valóban más a helyzet akkor, ha a bíró tartalmi hibát vét. A Legfelsőbb Bíróság általában felülbírálja a bíró ítéletét, ha például rosszul értelmezte a jogszabályokat. Ebben a kérdésben azonban a szankcionálás még jobban korlátozott, mert nem tudni, hogy a jogértelmezésben kinek van igaza. És ez már közvetlenül érinti a bíró autonómiáját. Az államnak azonban kártérítést kell fizetnie annak, akit jogtalanul ítéltek el. Bár tény, hogy nem lehet anyagilag megváltani a börtönben leült időt.

- Hogyan kellene kinéznie egy TÉR-nek az igazságszolgáltatásban?

- Egy jó rendszerben sok ítéletet vesznek górcső alá és komplex vizsgálatnak vetik őket alá. Megnézik például a fellebbezési arányokat, az értékelők beülnek a tárgyalásokra. Így felszínre tudnak kerülni a problémák és az is kiderül, hogy ez egy régóta fennálló hiányosságot takar vagy egyszeri tévedésről van-e szó. Kihangsúlyoznám, hogy a teljesítménymérésnek kiegyensúlyozott következményrendszerrel kell működnie, amely mellé garanciákat kell adni. A bíró alkalmasságáról egy független, választott bírókból álló testületnek kellene döntenie egy előre meghatározott normatív szempontrendszer alapján és az értékelés nyilvános lenne szakmai körön belül. Ehhez azonban nem minden elem adott a rendszerben.

- Sőt, épp az ellenkező irányba mozdul el a rendszer a tegnap nyilvánosságra hozott törvényjavaslat szerint. A Népszava egy hónappal ezelőtt számolt be az igazságszolgáltatási reform eddig ismert részleteiről és arról, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) teljesen elvető javaslat a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) nevéhez fűződik. Mit szól ehhez?

- Problémás, méghozzá a legitimáció szempontjából. Amúgy sem venném készpénznek, hogy a bírói egyesület javaslata a teljes bírói kar véleményén alapul. Ráadásul nem egy független, bírói kar érdekeit képviselő, önálló egyesületről beszélünk, hiszen az elmúlt évtizedben a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a bírói igazgatás "játékszere" volt. Itt néhány ember karrierelképzéseiről lehet csupán szó.

- Nyugat-Európában milyen következménye van annak, ha egy bírát a teljesítményértékelése során leminősítenek?

- Kezdjük ott, hogy Nyugat Európában a bírák kijelölésére, kiválasztására, alkalmasságuk tesztelésére egy független, csak ezzel a funkcióval foglalkozó, önkormányzati jellegű bírói testületet bíznak meg, ezért nem keverednek össze a funkciók. A kart kizárólag tapasztalt szakemberek alkotják, akik között nincsenek igazgatási vezetők. Ez biztosítja az alkalmasságról való döntést és az azt meghozó szervezet autonómiáját. A lustább, éppen csak alkalmas bíró helyzetének rendezésére két megoldás nyílik Európa fejlett országaiban.

- Melyek ezek a megoldások?

- Az egyik nagyon egyszerű: nem engedik be őket. Vagyis azt is mondhatnám, hogy nem annyira a bírók teljesítményének mérésével, és annak következményével, hanem a kiválasztás szigorú bemeneti követelményeivel biztosítják az alkalmasságot. Egy jól működő bírósági igazgatási rendszert alkotnak, amely nagyon megnehezíti a bekerülést, óvatosan szabályozva azt. A bírának kinevezése előtt egy versenyvizsgából, próbatárgyalásokból, tesztrendszerekből álló komplex, szigorú kiválasztási folyamaton kell bizonyítania szaktudását, éppen azért, mert belépés után már védett a státusza és nehéz megválni tőle, ha esetleg nem válna be. Nem nepotikus, és nem egy embertől, szubjektív tényezőktől, ismertségtől függ, kiből lesz bíró, hanem kizárólag a teljesítménytől. Pontosan meg vannak határozva a bemeneti követelmények és rendszeresen mérik teljesítményüket.

A másik alternatíva pedig egy kifinomult mérési rendszerre épülő pontozásos rendszer, amellyel a bíróságok munkáját értékelik. Ez már tíz éve működik Finnországban és Hollandiában. Ennek lényege, hogy egy meghatározott pontszámot adott időintervallumon belül kell elérnie a szervezetnek. Magasabb pontszámért jutalom, alacsonyabb pontszámért figyelmeztetés jár. Az ügyeket összetettségüktől, nehézségüktől függően pontozza egy bírói kollégium, így egy egyszerű ügy például két pontot, egy bonyolult pedig tizenkét pontot ér. Így ugyanúgy értékelik a sok, kevésbé jelentős ügyet tárgyaló bíró munkáját, mint a kevés, de bonyolult ügyben ítéletet hozó kollégájáét. Mert mind a szorgalmas, mind az okos bírókra szüksége van a bürokráciának. Bár ez a rendszer sem feltétlenül vezet el az alkalmatlanság kérdésének felvetéséig, az erről írt tanulmányok leszámolnak azzal a mítosszal, hogy a bírói munka olyan bonyolult lenne, hogy nem lehet mérni. Ráadásul a pénzügyi ellátást a TÉR-hez kapcsolták.

- Ez mit jelent a gyakorlatban?

- Az a bíróság, amelyik jobban dolgozik, pluszforrásokat kap például informatikai gépparkja kiszélesítésére, lecserélésére, vagy más jutalomban - könyvek, számítógépek - részesülnek - nagyobb épületbe költöznek vagy felújíthatják a jelenlegit.

- Van erre példa hazánkban?

- Van, csak épp az ellenkezőjére. A rosszul működő bíróságok kilobbizták maguknak a többletforrást több státusz telepítésére, több jutalomra. Az igazság azonban az, hogy soha nem tudták meg, hogy miért rossz a teljesítményük.

- Mikor fog nálunk ilyen rendszer működni? Amikor tavaly Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke bejelentette, hogy tesztelik a magyar bírók teljesítményét értékelő rendszert, nyitva hagyta ezt a kérdést. Azt azonban elárulta, a néhány bíróságon kísérletképpen elindított rendszer az eddigi tapasztalatok szerint még mindig bonyolult, de a hasonló kezdeményezések Európában is gyerekcipőben járnak. A legfőbb bíró is a jól működő holland és finn példát hozta fel, amit érdemes tanulmányozni az értékelési rendszer kialakításánál.

- Nincs ilyen Magyarországon. Ha egy évvel ezelőtt egy bírónak, vagy egy bírósági vezetőnek felhívták a figyelmét az előbb leírt pontozásos rendszerre, akkor úgy reagált: ez egy kívülálló véleménye, mert a bírói munkát nem lehet mérni. Pedig ez nem igaz, miként a finnek példája is bizonyítja.
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter