Év végi cafeteria - hogyan adható?

- Ki adhat év végén béren kívüli juttatást, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

- Az év végi juttatások esetében ugyanazokat a szabályokat kell betartanunk, mint év közben bármikor, illetve nagyjából ugyanazokkal a lehetőségekkel is tudunk élni. Ilyenkor az okozhatja a bonyodalmat, hogy esetleg év közben is történtek már juttatások, amit figyelembe kell vennünk.

Béren kívül juttatást - és ez alatt csak azokat értem, amit a törvény így nevesít (Étkezési Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, helyi bérlet, stb.) - az szja törvény fogalmai szerint munkáltató adhat a munkavállalóinak. Ebben a vonatkozásban viszont munkáltatónak tekinthetjük a társas vállalkozást is, és az ő munkavállalójának a személyesen közreműködő tagját. Ez a személyi kiterjesztés viszont nem vonatkozik az önkéntes (egészség-, önsegélyező-, nyugdíj) pénztári tagdíj hozzájárulásra.

De azt az ügyvezetőt például, aki nem munkaviszonyban, hanem mondjuk megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, illetve azt a kft. vagy bt. tagot, aki nem végez munkát a cégben (vagy ez nincs kellőképpen dokumentálva), nem részesítheti a cége egyáltalán a fenti kedvezményes juttatásokban.

Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy az szja törvény által béren kívüli juttatásnak titulált előbb említett juttatási formákon kívül jó néhány kedvező lehetőség van még itt-ott elszórva a törvényben. Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a juttatásban részesülő személy milyen jogviszonyban áll a juttató céggel, és ez megfelel-e a kiválasztott juttatás törvényi feltételeinek.

- Akkor is lehet adni, ha év közben már adtunk juttatást?

- Semmi akadálya. Mint említettem, ha év közben történt már bármilyen juttatás kiadása, akkor azt figyelembe kell venni. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy a törvény milyen korlátokat állít időben és értékben, van-e módunk az eddigieket kiegészíteni. De ha egy bizonyos juttatás fajtával év közben nem éltünk, kevés kivételtől eltekintve, év végén pótolhatjuk.

- Milyen fontos szabályokat kell betartani?

- Minden egyes juttatási formának megvan a maga szabálya. Mennyit lehet adni kedvezményesen egy-egy hónapban, vagy az egész évben összesen? Az egy hónapra vonatkozó juttatási értéket ki lehet-e adni egyszerre több hónapra? Ez történhet-e előre vagy csak utólag? Netán az év csak egy bizonyos időszakában adhatjuk?

Fontos szabály az is, hogy a béren kívüli juttatásoknak titulált kör együttes éves értéke "csak" 500 ezer forintig kedvezményes. Aztán vannak lényeges adminisztratív szabályok, amiket ha elhanyagolunk, kellemetlen meglepetés érhet minket később.

- Mely juttatási fajtákat lehet adni és hogyan?

- A konkrét juttatási formákat már több cikk részletezte, talán nem ismételném. Ami az adózási tulajdonságaikat jellemzi, aszerint 3 csoportba sorolhatók: adómentesen adható, a már említett kedvezményes béren kívüli juttatási kör a 35,7 százalékos közteherrel, illetve a kevésbé kedvezményes, de így is jelentős adóelőnnyel bíró egyes meghatározott juttatások kategóriája 51,17 százalékos közteherrel.

Érdekességként talán a legutóbbit emelném ki, ugyan ez a legdrágább, de ez lehet a legfantáziadúsabb. Ebbe a kategóriába szinte bármi beleférhet, ami áru vagy szolgáltatás, vagy ezek igénybevételére szóló utalvány. Két fontos szabályt kell hozzá betartani. Az egyik, hogy ha utalványban adjuk, azon pontosan meg kell jelölni, mire váltható be. A másik, hogy vagy minden dolgozónak egységesen adjuk, vagy szabályzatot kell gyártanunk hozzá.

- Mit érdemes leginkább adni?

- A leggazdaságosabb a cég oldaláról természetesen az adómentes juttatás. Szóba jöhet például karácsonyra egy tablet, de szigorúan csak használatra és nem tulajdonba. A különböző élet- és egészségbiztosítások is terítékre kerülnek ilyenkor. Ezekkel körültekintően kell eljárni, hogy valóban megfeleljenek az adómentességi feltételnek, és nem árt tudnunk, hogy a befizetett díjat melyik időszakra tudjuk elszámolni.

- Mindegy, hogy a cafeteria keretbe építve, vagy azon kívül adjuk?

A juttatások adózási szabályai teljesen függetlenek attól, hogy cafeteriában vagy azon kívül adjuk. Ezeket az adótörvények határozzák meg. A cafeteria tulajdonképpen egy céges belső elszámolási és szabályrendszer.

Ha a munkáltató cafeteria rendszerben adja a juttatásokat, akkor a dolgozó a számára megállapított keretet saját igénye szerint költi el. Ilyenkor év végén, ha pluszt szeretne adni, a munkáltató választhatja azt a megoldást, hogy megemeli az éves keretösszeget, amiről a dolgozó ugyanúgy dönthet, mint év elején. De azt is megteheti, hogy a cafeteria rendszeren kívül ad további juttatásokat. Ez esetben különösen fontos a külső-belső juttatások együttes kezelése adózási szempontból.

- Mi a jobb: egyszerre adni egy nagyobb összeget év végén, vagy szétforgácsolni év közben?

- Ez teljesen a cég filozófiáján és az összegen múlik. Úgy gondolom, hogy a munkavállalóknak nem előnyös, ha egész évben nem kapnak semmit. Különösen, ha nagyobb összegről van szó, év végén nehézkes is lehet az elköltése, mivel nem minden juttatás adható visszamenőleg egész évre. Ha szerényebb az anyagi lehetőség, akkor azt valószínűleg nem érdemes szétforgácsolni, több a munka vele, és a dolgozók sem érzik annyira a juttatások értékét.