Kevesebbet dolgozunk? - évről évre rövidül az átlagos munkahét hossza az EU-ban
A ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma 2023-ban 36,1 óra volt az EU átlagában, ezzel közel 2 órával dolgoztak az Unióban kevesebbet, mint 15 évvel ezelőtt. Ebben a trendben szerepet játszik a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, főleg a nők esetében. Magyarország is leköveti az európai folyamatokat – mutat rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb cikke.
Az Oeconomus Gazdaságkutató cikkének legfontosabb megállapításai:
- A leghosszabb heti munkaidő Görögországban volt 2023-ban (39,8 óra) illetve Romániában (39,5 óra) és Lengyelországban (39,3 óra), a legrövidebb Hollandiában (32,2 óra), majd Ausztria (33,6) és Németország (34,0) következett.
- Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el.
- Az EU szintjén több törésvonal is látszik a heti munkaórák számában: a keleti és déli tagállamokban átlagosan magasabb a heti munkaórák száma, mint a nyugati vagy északi országokban. Ebben a részmunkaidős foglalkoztatásnak fontos szerepe van: a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás, elsősorban a nők körében.
- Az EU átlagát tekintve a részmunkaidős foglalkoztatottak átlagosan 21,7 órát, míg a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 39 órát dolgoztak tavaly egy hét alatt.
- Az EU-ban 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak heti 39,8 órát dolgoztak, míg az azonos csoportba tartozó nők 2 órával kevesebbet, 37,8 órát. Magyarországon alacsony volt az eltérés a nemek között munkaidő tekintetében: a férfiak egy héten átlagosan 0,8 órával (48 perc) dolgoztak többet a nőknél (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén).
Az Eurostat közlése szerint 2023-ban az Európai Unióban a 20-64 évesek ténylegesen ledolgozott heti munkaideje – főállású dolgozók esetén – átlagosan 36,1 óra volt; mely rövidebb heti munkaidőt jelent, mint 2022-ben (36,4 óra átlagosan).
Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el. Idehaza az EU átlagánál többet dolgoztunk egy hét során, azonban régiós szinten rövidebb volt egy átlagos munkahét. Szlovákiában (37,6 óra) és Észtországban (36,4 óra) dolgoztak csak kevesebbet a magyaroknál régiós szinten.
2022-höz képest a legtöbb tagállamban – így hazánkban is – csökkent a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma, kivéve Ciprust, Horvátországot, Csehországot és Görögországot, ahol nőtt a munkahét ideje – míg Belgiumban, Litvániában és Máltán nem változott egy év alatt.
Az EU egészében a munkavállalók 17%-a dolgozott 2023-ban részmunkaidőben, míg 83%-uk teljes munkaidőben; jelentős tagországonkénti eltéréssel. Legnagyobb arányban Hollandiában dolgoztak részmunkaidőben (39%), melyet Ausztria követ (30%) és Németország (28%) – ez magyarázatot is ad a "rangsorra" – a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás. Ezzel szemben Bulgáriában (1%), Romániában (3%) és Szlovákiában (3%) a legalacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Görögország bevezeti a hatnapos munkahetet - olvassa el korábbi cikkünk!
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A friss diplomások számára hét éve nem volt ilyen nehéz elhelyezkedni: a kezdő pozíciók száma 12 százalékkal csökkent. A vállalatok a bizonytalan... Teljes cikk
A cégautó kulcsfontosságú eszköz a vállalati mobilitás és munkavállalói juttatás rendszerében. A juttatás presztízst és kényelmet biztosít,... Teljes cikk
A kormány döntése szerint 2026 februárjában ismét kifizetik a hathavi fegyverpénzt. Az egyszeri szolgálati juttatás több százezer rendőrnek,... Teljes cikk
- Új alelnök a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség élén 1 hónapja
- A foglalkoztatottak számának negyedévenkénti alakulása 2010 és 2024 között - grafikon 2 hónapja
- Az üres álláshelyek száma az EU tagországokban - grafikon 2 hónapja
- Feleslegesnek érezzük majd magunkat a feltétel nélküli alapjövedelemtől? 2 hónapja
- Sokéves mélyponton az álláshirdetések száma Amerikában 2 hónapja
- A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac mostohagyereke. Hogy csináljuk jól? 2 hónapja
- Sok részmunkaidős dolgozó visszatérne a munkába a hibrid munkarend miatt 2 hónapja
- "Dolgoznék bárhol, de sehova sem vesznek fel" - miért nem kapják meg milliók a vágyott munkát? 2 hónapja
- Kiderült: ezért tartják előnyösnek a magyarok az EU-tagságot 3 hónapja
- Magyar HR igazgatója van szeptembertől az Európai Űrügynökségnek (ESA) 3 hónapja
- Melyik országokban van a legtöbb betöltetlen álláshely Európában? 3 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?