Felelős lehet-e a munkáltató az oltás mellékhatásaiért?
Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz. A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz – összegzi a Niveus Consulting Group.
A munkáltatói felelősségről általában
A munkáltató által okozott károkra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazt a kárát, amelyet a munkaviszonnyal összefüggésben okoztak. A konkrét személy megnevezésének hiánya is jól mutatja, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármilyen kárért felel, nem csak azért, amit ő maga okozott.
A munkáltató csak akkor nem köteles megtéríteni a kárt, ha azt valamilyen rendkívüli, előre nem látható és a munkáltató ellenőrzési körén kívüli körülmény, vagy csak és kizárólag a munkavállaló saját elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek a mondatnak minden egyes szavát hosszan elemezték a bíróságok, és lényegében minden lehetséges ponton a munkavállaló javára értelmezik a szabályt. Emiatt is nagyon szigorú a munkáltató felelőssége.
Az oltás mellékhatásának összefüggése a munkaviszonnyal
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az első megválaszolandó kérdés az, hogy a munkavállaló oltása miatti kár a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkező kárnak minősül-e. Ezt a munkavállalónak kell bizonyítania, viszont sem a Munka Törvénykönyve, sem a bírósági gyakorlat nem igazán tud segíteni ennek eldöntésében. A bíróságok eddig a munkavégzés, a munkavégzéshez szükséges előkészületek, a munkahelyen való közlekedés és más hasonló tevékenységek során bekövetkező károkat tekintették a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárnak.
A kötelező oltás elrendeléséről szóló rendelet viszont ’mindössze’ arra hatalmazza fel a munkáltatókat, hogy a munkavégzés feltételeként írják elő az oltást. Az oltást nem a munkáltató adja be, azt még csak nem is a munkahelyen, munkaidőben fogja a munkavállaló felvenni. Nagy kérdés, hogy ilyen esetben hogyan döntenének a bíróságok, hiszen az oltás felvétele során nyilvánvalóan nem a munkaviszonya keretében jár el a munkavállaló, de attól mégsem teljesen függetlenül, hiszen a munkavégzés előfeltételét próbálja éppen teljesíteni a kötelező oltás felvételével.
Mit tehet a munkáltató?
A kormányrendelet, bár megtehette volna, nem rendezte el a felelősség kérdését, így csak évek múlva, az első erre vonatkozó bírósági döntések alapján fogjuk tudni megítélni, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége a kötelező oltás miatti esetleges mellékhatások kapcsán.
Addig is, álláspontunk szerint megteheti a munkáltató, ha egyszer az oltás kötelezővé tétele mellett döntött, hogy előzetesen értékeli az ezzel kapcsolatos kockázatokat, adott esetben nem minden munkakör vonatkozásában rendeli el a kötelező oltást. Ezen kívül fontosnak tartjuk, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a munkáltató a munkavállalóknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen módon vegyék fel az oltást, konzultáljanak előtte a háziorvossal és mindenképpen csak olyan oltást vegyenek fel, amely számukra a háziorvos vagy más orvosok által javasolt.
fotó: unsplash
- 2023.05.31Jövő Vezetője Díj - nevezés Keressük a Jövő vezetőit, segíts megtalálni őket! A közép- és felsővezetők elismerését célzó ‘Jövő vezetője’ díj idén is kiosztásra kerül. Nevezd a vezetődet!
Részletek
Jegyek
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény értelmében valamennyi, 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz decembertől... Teljes cikk
Gyakran felmerül az ügyvezetők részéről az a kérdés, hogy fennáll-e és ha igen, milyen mértékben áll fenn a felelősségük az üzleti... Teljes cikk
Az Európai Unió Bírósága március 2-i C-477/21. számú ítéletében kimondta, hogy a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől... Teljes cikk
- Egy év fizetés nélküli szabadság után mondtak fel azoknak a katonáknak, akik nem oltatták be magukat covid ellen 2 hónapja
- Eddig 12 ezer orvos erősítette meg kamarai tagságát 3 hónapja
- Csaknem 30 milliárd forintot osztanak szét a járvány alatt dolgozó egészségügyisek között 4 hónapja
- Nem lesz feltétel az olasz egészségügyben a Covid elleni védőoltás 7 hónapja
- Vis maior a koronavírus-járvány - a kockázatot nem a bérlőnek kell viselnie 8 hónapja
- Óriási problémákat okoz a munkaerőpiacon a poszt-Covid 10 hónapja
- Áttörést hozott a Covid a cégek IT-fejlesztésében 10 hónapja
- USA: Járvány előtti szintre ért vissza a foglalkoztatottság 10 hónapja
- Ők szenvedték meg legjobban a koronavírus-járványt a munkaerőpiacon 11 hónapja
- Rekordalacsony a munkanélküliség az OECD-országokban 11 hónapja
- Gondot okozhatnak a lejárt okmányok a tömegközlekedésben is 12 hónapja