Felszabadult munkavállalók kellenek
A teljesítmény növelése érdekében nevelni kell a munkavállalókat - ebben egyetértett több szakértő egy foglalkoztatáspolitikai konferencián. A létbizonytalanságban tartás már nem működik, a felszabadult érzést kell elterjeszteni közöttük.
Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.
Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.
– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.
Létbizonytalanság helyett az alkotás öröme
Trautmann László az Objektív kutatási igazgatója egyetértett az államtitkár felvetésével abban, hogy be kell vonni, nevelni kell a munkavállalókat annak érdekében, hogy nagyobb teljesítményre legyenek képesek. A kutató szerint a fő kérdés, hogyan.
Korábban a „nevelési elv” a létbizonytalanság volt, ez mozgatta a munkavállalókat. Az automatizáció új hulláma azonban komoly változást hozott, hiszen eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt: ma a kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől sem. Az új korszak kihívásaira adható gazdaságpolitikai válaszok egyike például a helikopterpénz (Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nyomán így nevezik, amikor a gazdasági visszaesés ellen kvázi „helikopterről az emberek közé szórt pénzzel”harcolnak). A jegybankok pénzt juttattak a gazdaságokba – kivéve Németországban –, de úgy tűnik, elmaradt a várt hatás. Hiába nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma például Amerikában, a termelékenység nem változott.
A teljesítményelv középpontba helyezése jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető Google-modell időszaka következett, most pedig ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére. Kérdés, hogyan.
Az Objektív kutatási igazgatója szerint a válasz a teljesítményelv középpontba helyezése. Ez jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A ma vállalata kultúrát közvetít. Az államtitkár úr az előadásában az egyik uniós pályázat kapcsán mentorról és mentoráltról beszélt. Ez például a vállalaton belüli kultúrateremtés egy eleme, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a folyamat magától megy végbe. A bizalmon alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A közgazdaságtudományban is megjelent a szeretet, ajándékozás fogalma, mert ez bizonyos jelenségeket jobban megmagyaráz, mint a hasznosság vagy az önzés. Az erkölcsi dilemmák a közgazdaságtudomány és a vállalatelméletek új elemei – érvelt amellett az Objektív kutatási igazgatója, hogy milyen fordulatokra van szükség ahhoz, hogy hatékony lehessen egy állam adó- és foglalkoztatáspolitikája.