Felszabadult munkavállalók kellenek

– Magyarországon egyszerre jelentkezik munkaerőhiány és munkanélküliség, és ebben a kérdésben nem az a döntő, hogy ki hol lakik, hanem az, hogy az illető milyen szakképzettséggel rendelkezik, és mennyire motivált – fogalmazott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján, ahol kormányzati döntéshozók, akadémiai kutatók és gyakorlati szakemberek beszéltek arról, milyen módon lehet fenntartani Magyarország versenyképességét.

Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.

Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.

– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.

Létbizonytalanság helyett az alkotás öröme

Trautmann László az Objektív kutatási igazgatója egyetértett az államtitkár felvetésével abban, hogy be kell vonni, nevelni kell a munkavállalókat annak érdekében, hogy nagyobb teljesítményre legyenek képesek. A kutató szerint a fő kérdés, hogyan.

Korábban a „nevelési elv” a létbizonytalanság volt, ez mozgatta a munkavállalókat. Az automatizáció új hulláma azonban komoly változást hozott, hiszen eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt: ma a kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől sem. Az új korszak kihívásaira adható gazdaságpolitikai válaszok egyike például a helikopterpénz (Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nyomán így nevezik, amikor a gazdasági visszaesés ellen kvázi „helikopterről az emberek közé szórt pénzzel”harcolnak). A jegybankok pénzt juttattak a gazdaságokba – kivéve Németországban –, de úgy tűnik, elmaradt a várt hatás. Hiába nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma például Amerikában, a termelékenység nem változott.

A teljesítményelv középpontba helyezése jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető Google-modell időszaka következett, most pedig ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére. Kérdés, hogyan.

Az Objektív kutatási igazgatója szerint a válasz a teljesítményelv középpontba helyezése. Ez jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.

– A ma vállalata kultúrát közvetít. Az államtitkár úr az előadásában az egyik uniós pályázat kapcsán mentorról és mentoráltról beszélt. Ez például a vállalaton belüli kultúrateremtés egy eleme, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a folyamat magától megy végbe. A bizalmon alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A közgazdaságtudományban is megjelent a szeretet, ajándékozás fogalma, mert ez bizonyos jelenségeket jobban megmagyaráz, mint a hasznosság vagy az önzés. Az erkölcsi dilemmák a közgazdaságtudomány és a vállalatelméletek új elemei – érvelt amellett az Objektív kutatási igazgatója, hogy milyen fordulatokra van szükség ahhoz, hogy hatékony lehessen egy állam adó- és foglalkoztatáspolitikája.