Ha felmondok a régi munkahelyen hogyan biztosíthatom, hogy az újra felvegyenek?

Álláspontunk szerint az Ön által felvetettek valódi problémát jelentenek a munkahely-váltás elé nézőknek. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy Ön a jelenlegi munkaviszonya fennállása alatt a jövőre nézve munkaszerződést kössön a későbbi munkáltatójával. A Munka törvénykönyve lehetővé teszi ugyanis, hogy elkülönüljön egymástól a munkaviszony létesítése (a munkaszerződés megkötése) és a munkaviszony kezdete, illetve a tényleges munkába lépés napja. Munkaviszony létesítése az a nap, amelyen a munkaszerződés a felek között létrejön. A munkaszerződés megkötésével ugyanis maga a munkajogviszony már legalább feltételesen, de létrejön. Ettől az időponttól kezdődően mindkét felet megilletik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek elősegítik a munkába állást, így a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. A munkaviszony kezdő időpontja az az időpont, amikortól Önök között a munkaviszony hatályosul, vagyis a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek teljes köre gyakorolhatóvá válik. Ha a felek külön nem rendelkeznek a munkaviszony kezdetéről, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap a jogszabály alapján. A munkaviszony kezdetének időpontja tehát az Önök szabad megállapodásának a tárgya; e körben mindenképpen azt javasoljuk Önnek, hogy olyan időpont munkaszerződésbe foglalását indítványozza a leendő munkáltatójánál, amelyet bizonyosan be is tud majd tartani. (A munkába állás napja egyébként nem csak a munkaszerződés megkötésének napjától, hanem még a munkaviszony kezdetétől is elválhat.) Fontos szabály ugyanakkor, hogy a munkaviszony kezdetéhez nem feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen munkába lépjen. Ezért a munkaviszony akkor is elkezdődik a felek által kijelölt napon, ha a munkavállaló valamilyen okból nem dolgozik. (Ilyen eset például, ha a május 1-jén kezdődő munkaviszonyban a munkáltató nem foglalkoztathatja az adott munkavállalót munkaszüneti napon vagy ha a munkaviszony első napja a munkavállaló heti pihenőnapja. A munkaviszony akkor is elkezdődik, ha az első napon a munkavállaló keresőképtelen beteg, amikor is az első napra betegszabadságot kell kiadni.)

A felek a munkaszerződés létrejöttét az időmúláson kívül valamilyen egyéb feltételhez is köthetik (pl. korábbi munkaviszony felmondásához és ennek igazolásához). A munkaszerződés nem lép hatályba azonban, amennyiben a közös akarattal kikötött feltétel meghiúsul. Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel egyértelműen érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.

A munkaviszony kezdetének egyébként a társadalombiztosítási jogviszony szempontjából is jelentősége van. A biztosítási jogviszony ugyanis az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszaknak még egy speciális vonása van, ugyanis ez alatt az idő alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, mely által a szerződés megkötésére visszaható hatállyal megszűnik. Erre munkaviszonyban kizárólag a munkaviszony kezdete előtt van lehetőség és az elállási jogot mindkét fél csak indokolási kötelezettség mellett gyakorolhatja. A munkaszerződés megkötését követően egyedül az egyedüli hivatkozási alap az lehet, hogy a fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Az Ön által felvetettek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a munkajogban előforduló jellemző eset, hogy a munkavállalónak új munkaviszony létrehozatalát ígérik, a munkavállaló korábbi munkaviszonyát megszünteti, de az új munkaviszonyt vele nem hozzák létre. Ilyen esetben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséből előállt indokolt kárai megtérítését követelheti. Érvényesül azonban az az általános szabály, hogy megfelelő gondossággal kell eljárni, szerződéskötésben megalapozatlanul bizakodó fél a károkat nem háríthatja át.

Tekintettel arra, hogy Önök között munkaszerződés fog létrejönni, a leendő munkáltatóval kell megállapodnia, hogy milyen iratmintát alkalmaznak. Ami lényeges, hogy mindenképpen kössenek munkaszerződést (ugyanis ezáltal jön létre munkaviszony) valamint tartsák be a munkaszerződés jogszabály által előírt tartalmi követelményeit, azaz a munkaszerződés foglalja magában a felek nevét/megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, az alapbér és a munkakör meghatározását; ezen kérdésekben való megállapodás hiányában ugyanis munkaszerződés a felek között nem jön létre.

Az Ön által említett ajánlati levél úgy szintén létező intézmény; a munkáltató eszerint egy írásos ajánlatot tesz Önnek arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek teljesülése esetén köti meg a munkaszerződést Önnel, mely ajánlathoz a feltételek megvalósulása esetén tartania kell magát; álláspontunk szerint jelenlegi problémájára a fent részletezett munkaszerződés megkötése a legmegfelelőbb megoldás.

Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe