Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 12 éve

Ha füstölögsz a dühtől

Büntetésre számíthat az a munkáltató, aki nem méri fel, mekkora stressz éri alkalmazottját a napi robot során. A munkavédelmi felügyelők azt is vizsgálják, mindent megtesz-e a cég, hogy csökkentse a nyomást, de arra is fény derül, mennyien nem tartják be a januárban életbe lépett "stressztörvényt". Arra is kíváncsiak a revizorok, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait - tájékoztatott korábban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.

Szabó Emese, az E&E Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, senior trénere szerint a munkáltatók többsége vagy nem tud a törvényről, vagy ha tud is, nem igazán veszi komolyan. A tréningek kapcsán számos céggel felveszik a kapcsolatot, és úgy gondolják, a publikálás hiánya okozhatja a cégek tudatlanságát, nemtörődömségét. Hiszen így azt mondhatják, ők nem is tudják, mit nem tartanak be.

Mit értünk munkahelyi pszcihoterror alatt?

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya pedig azt erősíti meg, hogy a dolgozók mintegy három-négy százaléka szenved a pszichoterrortól. A lelki terror eszközei közé tartozik a munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, egészségkárosodást okozó feladatok elvégzésére való kényszerítés, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések. A módosított munkavédelmi jogszabályok részben ezek ellenőrzését is lehetővé teszik. A regula alapján ugyanis pszichoszociális kockázatnak minősül minden, a dolgozót a munkahelyén érő olyan hatás - konfliktus, munkaszervezési gondok, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága -, amely stresszt, valamint annak hatására valamilyen munkabalesetet, illetve lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) betegséget okoz.

Terhelhetőség, jó teljesítmény: de mi a helyzet a dolgozóval?

A százhalombattai polgármesteri hivatal stresszkezelő tanfolyamot indított az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló köztisztviselőknek, akiknek gyakran kell problémás helyzetekben helytállniuk. - A tréningen szerepjátékok, helyzetgyakorlatok segítik a munkatársakat a nehéz ügyfelek leszerelésében, a barátságos légkör megteremtésében - mondta el Tomek Noémi, az önkormányzat sajtóreferense a Népszabadságnak. - Vannak olyan ügyfelek, akik tájékozatlanok, bizonytalanok, a különféle szolgáltatóktól magukkal hozott frusztrációjukat az iroda dolgozóin vezetik le: értetlenkednek, ok nélkül vitatkoznak. Ilyen esetben csak a türelem és a jó problémamegoldó képesség segít. A stresszkezelő tréninget tárgyalástechnikai és önismereti tanfolyam követi.

Ilyen és hasonló hírek látnak napvilágot, amelyek azt jelzik, hogy nemcsak a versenyszféra, hanem a közszféra is küzd azokkal a jelenségekkel, amelyek jelenleg jellemzik a munkaerőpiacot: terhelés, teljesítménymérés, haszonszerzés. Ez az ami számít, vagy mégsem? Hol van ebben a folyamatban a dolgozó?

- Csak egyre kell gondolnia a vezetőnek: az agyonterhelt, lelkileg zaklatott dolgozó nem fogja hozni az elvárt teljesítményt - fogalmazza meg a munkáltatók szemszögéből a probléma gyökerét Szabó Emese. Ennek megítélése és a munkahely e szerint történő kialakítása pedig csak a vezető értékrendjétől függ. A multinacionális vállalatoknál bevett gyakorlatra úgy reagált a vezető, hogy nagyon helyteleníti azt a gondolkodást, miszerint a dolgozónak akár az "élete" árán is el kell végeznie a feladatokat. Erre tipikus példa az a fajta magatartás, amikor a dolgozó addig nem eszik, amíg el nem végzi a feladatát. Arra a kérdésre, hogy a stressz mértékét figyelembe véve van-e különbség versenyszféra és közszféra között, Szabó Emese úgy válaszolt, hogy mindkettőben komoly problémát okoz a stressz és annak kezelése, vagy annak teljes hiánya. Mindkettőben más okból kifolyólag magas a stresszfaktor.

A közigazgatásban a monotóniatűrés, a rutinszerűség, a futószalagon történő munka, valamint az, hogy nem látja a munkájának eredményét, az ügyfelek kezelése - mind együttesen okozzák a feszültséget. Ráadásul nincsenek felkészítve a közszféra dolgozói ezen helyzetek kezelésére. Míg a magánszférára jobban jellemző a nyitottság az ilyen fajta tanfolyamokra, de az anyagi forrás is inkább az utóbbiban van meg hozzá.

A versenyszférában a napi kiszámíthatatlanság, a pszichoterrort alkalmazó főnök, a "terhelhetőség és hatékonyság" világának elvárásai, a napi 12-14 óra munka, a folyamatos készenlét jelenti a stressz veszélyforrását.

Kutyából nem lesz szalonna

Az igények, problémák felmérésére találták ki a képzés előtti előinterjút, amelyek révén felvázolható, miken kell javítani, fejleszteni az adott munkahelynek, hiszen honnan szerezzen a tréner tudomást a stressz forrásáról, ha nem az érintettől. Ráadásul az sincs kizárva, hogy a főnökkel van a probléma. Ilyenkor felszínre jönnek az esetleges problémaforrások, mint a szervezeti kultúra és munkaforma típusa, vagy a munkaidőre vonatkozó íratlan szabályok, melyeknek meg kell felelniük a munkavállalóknak - hívta fel a figyelmet erre a hasznos gyakorlatra a senior tréner. Ezeken a látszólag lényegtelen tényezőkön nagyon sok múlhat: megengedi-e a főnök, hogy az alkalmazottak kimenjenek ebédelni, vagy szúrós tekintetétől visszariadva lopva kapják be az ebédjüket, de azt is csak akkor, amikor már készen vannak az aktuális feladatukkal.

- Elvileg minden munkahelyen teret kell adni a dolgozó jó közérzetéhez hozzájáruló tényezőknek: mozgás, ebéd, két ügyfél közötti lazítás, felállás, szusszanás - hangsúlyozza az ügyvezető. Ha az esetleges szervezeti problémák napvilágra kerülnek, akkor a tréner felhívja az érintettek figyelmét, miken szükséges finomítani, de hogy ezt valóban megteszi-e, az már rajta múlik.

A probléma gyökerére ásva: stresszteszt

A stresszteszt arra alkalmas, hogy feltárja az okokat, felmérje, hol bújik meg a probléma gyökere. Pontosan arra találták ki, hogy megmondja, ki vagy mi okozza a stresszt, a feszültséget. Ha egy főnök terrorizálja a dolgozókat, akkor az igen kínos, de fel kell hívni erre a figyelmét.

Kétféle teszt létezik erre. Az egyik az okokat kutatja, a rizikófaktorokat méri. A munkából, a magánéletből, de a munkahely ergonómiájából is eredhet a baj, ezeket bontja szét a kérdősor. (Például nem kényelmes a szék, vagy olyan tönkre ment házasságban élek, amely megmérgezi hétköznapjaimat). Ezekből számos következtetést le lehet vonni: ha külsőleg jön a stressz, akkor valószínűleg a vezetésben van a baj, nem jól adja ki a feladatokat, rossz a kommunikáció, nem fekteti le az elvárásokat. De az is feszültséget generálhat, ha a vezetés és a dolgozó típusa nem egyezik: van, aki kifejezetten igényli az autonóm vezetést, de van, aki inkább önállóan dolgozna. A probléma sokrétű lehet. A teszt arra is rávilágít, ha hiányzik a munkakörhöz szükséges képzettség, vagyis a munkavállaló nem ért ahhoz, amit csinál, nincsenek meg a személyes erőforrások. Ilyenkor egy egyéni elbeszélgetés során közlik az eredményeket, javasolják a szükséges változtatásokat.

Ezzel szemben a másik teszt nem a környezetet, hanem az ezekből eredő egészségre ható tényezőket veszi számba, vagyis a kitöltő megküzdési stratégiáját, a fellépő fásultságot, kiégést veszi górcső alá. Arról ad visszajelzést, hogy az illetőnek van-e hajlama önbüntetésre, vagy feszültségét a külvilágra vetíti. A Coping skála segítségével mérik le az érintetteket.

Stresszorexia - önmagam ellensége

Az önbüntetés túlzott étkezésben, de teljes ételmegvonásban is megnyilvánulhat. Ismert jelenség az értékként közvetített, multinacionális vállalatok dolgozóinak prototípusa: csont sovány, kávén és energiaitalon élő emberek halmaza. - Egy dolgot kell itt megjegyezni: mindenki saját magáért felelős - jelenti ki a tréner. Sokan sajnos képtelenek ezzel szembenézni, mindig keresnek egy bűnbakot.

A stresszkezelés fázisai

Van megoldás ezen problémákra. A rövid távú stresszkezelés átmeneti feszültség-levezetést jelent: ha elment az ügyfél, a dolgozó kibeszéli magából a dühét. De ha a főnökünkre vagy munkatársunkra orroltunk meg, esetleg a munkakörünkben adódott valamilyen átmenetileg megoldhatatlan probléma, akkor ilyenkor azt tehetjük, hogy kiírjuk magunkból azt. (Ezek az el nem küldött, saját magunkhoz írt levelek.) Ismert tény, hogy az már félmegoldás, ha kiürítjük a "szemetesládánkat". Ezáltal oldottabbá válunk, jobban fogunk tudni koncentrálni. A másik fontos tényező, hogy az ügyfelekkel dolgozó embernek legyen ideje felkészülni a következő szituációra. Magyarul ne essen egyik ügyféltől a másikig. Emellett lényeges a helyes légzéstechnika, van, amikor már ennyi is segít - vázolja fel a lehetséges megoldásokat a tréner.

A hosszú távú stresszkezelés tartalmazza a rendszeres, levezető pihentető feladatokat. Például napi rendszerességgel végzett szabadidős tevékenységek, séta, sport, kocogás, a lényeg, hogy az embernek jól essen valami a nap során, ez lehet örömszerzés, egyfajta megjutalmazás is. De lehet a testi feszültség levezetésére irodai jógát is alkalmazni. Érdemes megmozgatni végtagjainkat a munkaidő alatt és után is.

Magamba fordulva

Az első lényeges dolog: magába kell néznie az embernek, akár vezető, akár munkavállaló, ez a kiindulópont. Mivel nemcsak külsőleg érheti az embert stressz, a benne keletkező feszültség is megviselheti az illetőt: ilyen lehet a számítógép előtt töltött nyolc óra, a rendszertelen táplálkozás. Ezek ellenszere lehet például, ha minden órában tart egy tíz perc pihenőt, de ebben a pár perc szünetben nem a gép előtt internetezik, hanem megpróbál kicsit kikapcsolni: iszik egy csésze teát, irodai jógát alkalmaz, vagy kér egy masszázst kollégájától.

Ép testben, ép lélek

Sokan felkapják ilyenkor a fejüket: az kizárt, hogy az én főnököm megengedje ezeket a lazító dolgokat, és kifejezetten oda is figyeljen arra, hogy teljesüljenek ezek a mai munkaerőpiacon kiváltságnak tűnő, levezető gyakorlatok. Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók nagy buzgósága megmarad-e a tréning után, Szabó Emese csak annyit felelt: akinek van valamekkora rálátása a sikeres szervezethez vezető útra, nagyon is tisztában van a munkaerő értékével, és azzal, hogy egy szervezet nem tud működni a hozzáértő, kiegyensúlyozott munkatársak nélkül. - A jó főnök tudja, hogy csak akkor fognak elégedetten távozni az ügyfelek, ha a dolgozók jól érzik magukat, rendben vannak önmagukkal, a világgal, és nem kell azon stresszelniük, kimehet-e ebédelni húsz percre.

Ha a munkavállaló fáradtan, frusztráltan, elégedetlenül áll munkába, az kihat a környezetére, az ügyfelekre, senkinek nem tesz jót, így a munkáltatónak érdemes odafigyelni a dolgozók közérzetére, és olyan beosztást kreálnia, amely ezen pontoknak megfelel. - A fáradt dolgozók sokkal nagyobb kárt tesznek, mint amennyi hasznot hoznak - figyelmeztet a senior tréner.

Merj változtatni, merj élni!

A stresszel foglalkozó tréningek megítélése nem volt mindig ilyen pozitív. De van, aki még mindig megkérdőjelezi ezen tanfolyamok hatékonyságát. Erre az E&E ügyvezetője elmesélte annak a termelővállalatnak a példáját, amelynek tipikusan öntörvényű vezetője nem nagyon foglalkozott azzal, hogy ő maga a stressz forrása. Fél év múlva tönkre is ment.

Szabó Emesének pozitív példák is vannak a tarsolyában. Az egyik, amikor a foglalkoztató év elején kötelező szabadságra küldi a dolgozókat, azzal a címszóval, hogy "Tessék feltöltődni!". Így sokkal nagyobb lendülettel tudják bevetni magukat a munkába. A másik munkáltató pedig egészen egyszerűen oldotta meg a munkaidőt: rájött, hogy a dolgozók hatékonyságáról szóló kutatások beigazolódni látszanak, mely szerint a hét első négy napján vagyunk csak hatékonyak a munkában. Így a péntekeket kiadta szabadnapnak, mondván, minek üljenek feleslegesen az irodában. A négy nap alatt teljesítik azt, amit öt nap alatt szoktak.

Élet a tréning után

Az már más kérdés, hogy ha a cég befizeti vezetőit vagy ügyfélkapcsolati munkavállalóit egy ilyen stresszkezelő tréningre, megváltozik-e valami. Egy két-három napos tréning, stresszkezelő tanfolyam után nem áll meg az élet. Ez a tréning nem fogja megoldani a dolgozók és a vezetők helyett a problémát, csak megoldást kínál, problémát analizál, de a teendők az érintettekre várnak. - Sokan valami csodára számítanak, hogy hirtelen kámforrá válik a probléma. Pedig ez egy folyamat kezdete csupán, amely legalább annyira múlik a vezetésen, mint magán a dolgozókon. Persze a főnökségnek is rugalmasan kell reagálnia, ha azt hozza ki a tréning - nyomatékosítja a szakértő. Ahhoz, hogy változás következzen be, intézményesíteni kell a kitalált, jó gyakorlatot, amely természetesen nem egyszerű, főleg a kisebb cégeknél vagy a közszférában, ahol az anyagi források sem állnak rendelkezésre.

De van, ami nem a pénzen múlik: a főnök odafigyel a munkavállalóira, a dolgozók meg egymásra és magukra. - De egy jót bográcsolni valamelyikünk telkén sem kerül semmibe, és mégis jót tesz a csapatnak - teszi hozzá Szabó Emese, aki szerint azt kell megértetni az emberekkel, hogy egy ilyen tanfolyamnak bár közvetlen hatása nincs, de közvetetten nagyon hat.

Gyimóthy Éva, HR Portal
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter