Ha időnként nem kapcsoljuk ki az agyunkat, megzavarodunk

A figyelem szelektáló munkája

A Pszichológia tankönyv szerint, ha a külső környezetünk által felénk közvetített ingerek közül az összest fel akarnánk dolgozni, idegrendszerünk, szervezetünk gyorsan kimerülne. A figyelem szelektáló munkája révén azonban az ingerek közül csak a legszükségesebbeket választjuk ki. Így teremtődik meg az információáramlás feltétele. Belső tényezők is serkentik figyelmünket, mint például elvárások, szükségletek, érdeklődésünk. Így például minél nagyobb mértékű egy-egy szakmában való elmélyedés, annál inkább irányul az érdeklődés nyomán önkéntelenül figyelmünk is a vele kapcsolatos ingerekre.

A munka során az önkéntelen és szándékos figyelem összekapcsolódik és sokszor felváltja egymást. Például fáradt állapotban tovább folytatjuk a munkát, ha akaratunk a figyelmi állapot fenntartását lehetővé teszi. A szándékos figyelem hatásfokát növelik, illetőleg jellegét megszabják: a feladattudat, az önkontroll annak érdekében, hogy ne figyeljünk az eltérítő mozzanatokra. A figyelem ereje a koncentrációképességet fejezi ki. A figyelmet meg is lehet osztani, így több tevékenység egyidejű végrehajtását tesz lehetővé, miközben az egyes elemekre különböző mértékben koncentrálunk.

Tele van a winchester

Ez mind szép és jó, ám a modern technológiával megáldott munka világában különösen nehéz koncentrálni és nem csak a nyitott légtér és figyelmetlen, hangoskodó kollégák miatt. Manapság olyan mennyiségű információt (ingert, reklámot) kell feldolgoznia az ember agyának, mint korábban sohasem. Vezetői munkakörben információk sorsáról kell dönteni, míg alkalmazottként információkat kell osztályozni, feldolgozni, mintha adatbázist kezelnénk a fejünkben. „Ám a túl sok információ túlterheli az agyat, nem tudjuk megfelelően kezelni és feldolgozni azokat, melyet stresszként él meg idegrendszerünk és többi között koncentrációzavart okoz” - magyarázza Földi Miklós Dániel munka- és szervezetpszichológus. „Rengeteg dolgozó küzd ezzel, és nem csak vezetői pozícióban. Ennek egyik fő oka a munkahelyeken elvárt multitasking üzemmód, vagyis a feladatváltogatás” - mondja Földi Miklós Dániel.
fotó: Barcsai Boglárka
Az egyik pillanatban belemerülünk egy prezentáció kidolgozásába, a következő pillanatban már a főnökünk/üzleti partnerünk e-mailjére reagálva belekapunk egy másik, sürgősebb feladatba. A számítógépünkön egyszerre öt ablak van megnyitva, levelezőrendszerünkbe folyamatosan érkeznek a levelek, okostelefonunk állandóan jelzi az érkező üzeneteket, értesítéseket. Nincs megállás. A 444.hu írta meg korábban több agykutatót idézve, hogy a modern kommunikációs technológiák által létrehozott folyamatos készenléti állapot és a vele párosuló reakciókényszer kifejezetten káros lehet az emberi agyra. Egyszerűen attól, hogy eldöntjük, válaszolunk-e egy emailre vagy sem, lemerül az agy, ami a fizikai és gondolkodásbeli teljesítményromláshoz vezet. A gyors feladatváltogatás ezen kívül idegességhez vezet, növeli a stresszt.

Teljesítménykényszerrel párosul az információáradat

Ráadásul lényegesen nagyobb a nyomás a munkahelyeken, mint korábban. Sokkal több feladatot kell, minél rövidebb idő alatt elvégezni. A túlterheltség miatt kevesebbet alszunk, mert több a dolgunk és stresszesek vagyunk, mert nem tudunk a végére érni a feladatainknak. Ez egy ördögi kör: hiszen ha nem alszunk eleget vagy megfelelő minőségben, csökken az önuralmunk, a figyelmünk és a memóriánk, nem vagyunk képesek információkat befogadn. „Pedig az alvásnak éppen az a szerepe, hogy az idegrendszerünket tehermentesítse” - húzza alá a szakember.

Akár depresszióhoz is vezethet

Koncentrációzavart okoz tehát a stressz, a multitasking, a túl sok információ, de még a hosszan tartó hőség is. Ez az oka annak, hogy nyáron nehezebben megy a munka. De milyen betegségeket jelezhet, ha nehezen tudjuk egy dologra irányítani a figyelmünket? A koncentrációzavar sok mindennek lehet a tünete. „Fiatal korban kiégést, túlterhelést, rendezetlen életkörülményeket, mozgáshiányt, nem megfelelő táplálkozást, kevés alvást tükrözhet. Ugyanakkor állhatnak a hátterében kognitív (feszültségből, szorongásból eredő) problémák” - magyarázza a munka- és szervezetpszichológus.

Földi Miklós Dániel tapasztalata szerint ez egy általános jelenség a munka világában, szinte mindenki szenved tőle, de az fordul szakemberhez, akinek drasztikusan leromlik a teljesítménye vagy kognitív tünetek észlel magán. Jó odafigyelni erre, mert a kiégésből akár depresszió, neurózis, zavart állapot is kialakulhat - figyelmeztet a munka- és szervezetpszichológus. „Szélsőséges esetben komolyan pszichiátriai problémákhoz is vezethet, ami a hétköznapok szintjén is megmutatkozik. Ilyen lehet, ha az illető elveszti a kontrollt és napi rutinfeladatait sem képes ellátni” - magyarázza Földi.

Egyéni eltérések is lehetnek

Az, hogy ki tud könnyen koncentrálni, és kinek kerül ez meglehetősen sok erőfeszítésébe, a személyiségünkből is eredhet. Geréb György szerkesztette Pszichológia tankönyvben az olvasható, hogy a „figyelemzavar annak könnyű és nagyfokú elterelhetőségéből fakad”. „Egyeseknek tartós, erős, másnak gyenge, szétszórt figyelmük van. Viszont az is lehet, hogy valaki közepes erősségű figyelmét képes több tárgy között megosztani.”

Földi Miklós Dániel pedig az introvertált és az extrovertált személyiségtípusokat hívta segítségül a különböző reakciók megértéséhez. Előbbi típusú emberekre az alapos, precíz munkavégzés a jellemző (ők a programozók, könyvelők, adminisztratív munkatársak), nagy figyelmet fordítanak a munkájukra, ezért számukra megterhelőbb a multitasking. Stresszelnek tőle, nem tudnak koncentrálni, mert azon szoronganak, hogy nem tudják megfelelően elvégezni a munkájukat. Míg az extrovertált embernek ez könnyebben megy, mert fontos számára a munka gyors és hatékony elvégzése - magyarázza a szakember.

Meg kell tanulni időnként kikapcsolni az agyunkat

Ha mindig összpontosítva dolgozunk, és az elterelő ingerek ellen felvesszük a harcot, rendszerint képesek vagyunk figyelmünket fejleszteni - olvasható a Dr. Geréb György által szerkesztett Pszichológia tankönyvben. Ám a mai világban igen nehéz ennek eleget tenni.
„A koncentrációzavar csökkentéséhez meg kell tanulni időnként kikapcsolni az agyunkat” - szól a jó tanács. Ám miként korábban megírtuk, rendkívül nehéz élvezni a munkán kívüli, stresszmentes pillanatokat, ha egy e-mail megváltoztatja a gondolatmenetünket és arra késztet bennünket, hogy a munkánk körül forogjanak a gondolataink. Ez elkerülhető, ha kényszerítjük magunkat offline módba váltani, vagyis kikapcsolni a számítógépet, az okostelefont. Tanulmányok kimutatták, hogy az olyan egyszerű dolgok, mint egy e-mail szünet, csökkenti stressz-szintet. „Egy kísérlet igazolja, hogy egy üzenet akár 10-15 percig is kibillenthet minket a figyelmi állapotból, és ennyi idő múlva leszünk képesek újra az adott dologra koncentrálni” - magyarázza Földi Miklós Dániel.

„Csökkenti a multitasking és a stressz negatív hatásait a problémák megbeszélése is, vagy az, ha naponta legalább fél órát olyan dologgal tölt az ember, amiben örömét leli. Ez lehet főzés, mosogatás, olvasás, sport, vagy akár heverészés a kanapén, egy a lényeg: ne legyen közvetlen összefüggésben a napi munkánkkal. A zene és a relaxálás is segít (lásd keretes írásunkat). Kapcsoljunk ki a „multitasking üzemmódból” fél órára - órára! Engedjük meg az agyunknak, hogy egyszerre egy tevékenységet végezzen és olyat, amit magát a cselekvésért teszünk, nem pedig az eredményért” - nyomatékosítja Földi Miklós Dániel. Családosoknak különösen ajánlott odafigyelniük, hogy a családdal együtt töltött idő minőségi idő legyen.

Ha pedig a munkánk során szeretnénk rendet tenni magunk körül, tanuljunk meg rendszerezni, priorizálni, szűrni adott esetben félretenni az információkat, feladatokat. Például rendkívül hatásos, ha megakadályozzuk, hogy az információk össze-vissza bejöjjenek a számítógépünkön, telefonunkon, vagy ha nem engedjük meg, hogy az e-mail fiókunkban több levelet mutasson, mint amennyit egy képernyőn átlátunk. „De ami a leglényegesebb, tanuljunk meg nem foglalkozni dolgokkal! Például ha egy feladatot egy órán belül nem tudok megoldani, azt félre kell tenni későbbre” - ad példát az információk helyes kezelésére a szakember.

Képzeljük el, hogy az a rengeteg e-mail, sms, értesítés mind ott van az íróasztalunkon. Ha ez túl sok, tegyünk rendet, szortírozzunk, csoportosítsuk. A közösségi médiában is nálunk legyen a gyeplő. „Irányítsuk mi a rendszert és ne a rendszer irányítson minket. Tegyünk különbséget aközött, amit az online térben teszünk, és amit a valóságban!” - magyarázza Földi Miklós Dániel. Továbbá az emberi agy nem alkalmas a folyamatos készenléti állapot és a vele párosuló reakciókényszer fenntartására. Kell az offline mód, amikor nem vagyunk elérhetőek. Például most. Kapcsoljon ki!


felhasznált irodalom: Geréb György (szerk.): Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó 11. kiadás Budapest, 1998.