Ha külföldön dolgozom rokkant nyugdíjasként, hogyan követi nyomon az állam?

Amennyiben Ön külföldre költözik, az hogy melyik ország szociális ellátó rendszerébe fog tartozni, függ az Ön gazdasági jogállásától is (alkalmazott, önfoglalkoztató, munkanélküli, diák, kiküldött munkavállaló, határ menti ingázó stb.). Helyzetétől függően Ön vagy továbbra is hazája szociális biztonsági rendszerében marad biztosítottként, vagy be kell lépnie annak az országnak a rendszerébe, ahova munkavállalás céljából vagy más okból költözik. Mindkét esetben gondoskodnia kell arról, hogy egészség- és társadalombiztosításának folytonossága ne szakadjon meg.Az egészségügyi jogosultságok, így például a terhességi és rokkantsági ellátások különbözőek aszerint, hogy Ön melyik ország szociális biztonsági rendszerének tagja. A linken ellenőrizheti jogosultságait.

Dr. Farkas András szakértőnk is válaszolt:

A rokkantsági nyugdíj jogintzéménye 2011. december 31-ével megszűnt, helyébe a rokkantsági ellátás lépett (ez már nem nyugellátás, hanem pénzbeni egészségbiztosítási ellátás). A rokkantsági ellátás mellett lehet külföldön munkát vállalni, ez nem szünteti meg az ellátásra való jogosultságot. Viszont a külföldi munkavégzés szándékát, továbbá az alább részletezett esetben a külföldi kereset összegét be kell jelenteni a rehabilitációs hatóság részére.

Ennek szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) rendelkezései szabályozzák, amelyek szerint a rehab hatóságot tájékoztatnia kell, ha az ellátott külföldön akar munkát vállalni, akinek emellett be kell jelentenie, ha a külföldi keresete forint egyenértéke három egymást követő hónap mindegyikében meghaladná a magyar minimálbér másfélszeresét:

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

Az Mmtv. 1.§ (2) bekezdés 4. pont b) alpontja határozza meg a külföldi keresőtevékenység fogalmát, eszerint ilyen a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.