Hackertámadás esetén is büntethetik az adatkezelőt

Az Infotörvény vezette be az adatvédelmi bírság jogintézményét, azzal a céllal, hogy növelje a hatóság eszköztárát a jogérvényesítés terén. A bírság mértéke százezertől tízmillió forintig terjedhet, és mértéke a hatóság mérlegelésétől függ.

Az intézkedés bevezetését követő tapasztalatok azt mutatják, hogy jogsértés megállapítása esetén a hatóság szinte minden esetben bírságol, ugyanakkor a bírság mértékének megállapításánál figyelembe veszi az eset összes körülményeit. A hatóság ennek keretében figyelemmel van az elkövetett jogsértés súlyára, a jogsértéssel érintett adatalanyok számára, a vállalkozás méretére és tevékenységi körére.

Így például az adatbázisok építésével és kezelésével hivatásszerűen foglalkozó, vagy egyéb okból kiemelt jelentőségű adatkezelők (például bankok, pénzügyi vállalkozások) illetve a méretüknél fogva nagyszámú adatot kezelő szervezetek akár kisebb súlyú jogsértés esetén is magasabb összegű bírságra számíthatnak.

"A hatóság a bírság kiszabása során értékeli az eset egyéb körülményeit is, mint például az adatkezelő korábbi gyakorlatát. Egy "visszaeső" jogsértő adatkezelő rendszerint magasabb összegű bírságra számíthat mint egy olyan szervezet, amely korábban nem követett el jogsértést" - mondta el Gera Dániel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde.

A bírság bevezetése óta több olyan, nagy port kavart eset is volt, amelyben a hatóság a magas összegű bírság kiszabásáról határozott. Az egyik első ilyen, nagyobb publicitást nyert esetben a hatóság nem is csupán az adatkezelő, hanem az általa igénybe vett adatfeldolgozó hibájából eredő jogsértés miatt szabott ki bírságot. A szóban forgó esetben egy hacker-támadás miatt hozzáférhetővé vált több mint 50.000 ügyfél adata. Jóllehet sem az adatkezelő, sem az adatfeldolgozó nem volt közvetlenül felelős a kárért, a hatóság megállapította, hogy gondatlanság terheli őket az általuk alkalmazott biztonsági intézkedések hanyagsága miatt. A közzétett határozat rámutatott arra is, hogy az adatkezelő (amely személy vagy szervezet az adatkezelés célját megszabja, illetve azzal kapcsolatban döntéseket hoz) és az adatfeldolgozó (aki az adatkezelő megbízásából az adatokat technikailag kezeli) közötti megállapodás nem rendezte megnyugtatóan a felelősségi kérdéseket és azt sem, hogy végső soron melyikük felelős a biztonsági intézkedések betartásáért.

"A határozat egyébként jogalkalmazók számára is hasznos volt, hiszen elvi jelentőségű megállapodásokat tartalmazott azzal kapcsolatban, hogy az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti szerződésnek mit célszerű tartalmaznia. Ilyen megállapodás megkötése előtt az adatkezelést végzőnek mindenképpen tanácsos szakember segítségét kérnie, mert a hatóság akár egyetlen ügyfélpanasz nyomán is vizsgálhatja a teljes adatkezelés folyamatát és iratanyagát" – emelte ki a Schönherr Hetényi szakértője.

A jogalkalmazás szigorítása ugyanakkor megítélésünk szerint bizonyos fokig elkerülhetetlen is, hiszen a jelenlegi digitalizált világban a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok betartása mind nagyobb kihívás elé állítja a hatóságokat. Maguk az adatkezelők sokszor bele sem gondolnak abba, hogy személyes adataik megadásával – és adott esetben egy nem kellőképp átgondolt klikkeléssel – azokat különféle szervezetek (adatkezelők és feldolgozók) egész lánca számára tehetik hozzáférhetővé.

"Nyilvánvaló, hogy egyetlen hatóságnak sem lehet kapacitása mindezen adatkezelések ellenőrzésére, így – álláspontunk szerint – éppen az elrettentés céljából válhat egyre gyakrabban szükségessé magasabb összegű bírság kiszabása, összességében pedig a hatósági ellenőrzési gyakorlat szigorodása is" - magyarázta Gera Dániel ügyvéd.