Három tévhit az e-learning-ről

Úgy tűnik a gazdasági világválság és a mobil eszközök elterjedésének együttes hatása kellett ahhoz, hogy vállalati szinten is egyre elterjedtebb legyen az e-learning. Igaz, az áttörés még várat magára --– mutatott rá az ACCA (The Association of Chartered Certified Accountants) legutóbbi felmérésében.

A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete 2011 negyedik negyedévében, fókuszcsoportos interjúk során európai nagyvállalatok szakértőit kérdezte az e-learning status quo-járól. A válaszadók kiemelték, hogy a virtuális térnek köszönhetően a felhasználók a saját tempójukban sajátíthatják el a tananyagot, ráadásul nem csak az egyéni felkészüléshez, de a globális csoportmunkához is kiváló lehetőséget kapnak.

A résztvevők szerint az e-learning másik legfontosabb előnye a költséghatékonyság. A világválság kirobbanása óta minden cég életében kiemelt szerephez jutott az extra költségek visszaszorítása és a kiadások racionalizálása, így az oktatásra vagy az utaztatásra is kevesebb összeget fordítanak. Az egyre fejlődő online technológiáknak és a hordozható eszközök növekvő népszerűségének köszönhetően mára viszont egyre több cég aknázza ki az e-learning értékeit, hiszen - a hagyományos képzési rendszerhez képest - viszonylag alacsony ráfordítással képesek minőségi oktatást megvalósítani.

Az interjúk során sikerült ugyanakkor néhány a téma körül kialakult
mítoszt is eloszlatni, melyek a válaszadók szerint továbbra is gátat szabnak az e-learning szélesebb körű elterjedésének.

Hatékonyság

Általános elképzelés, hogy a világhálón keresztül történő tanulás nem elég személyre szabott, ráadásul kevésbé hatékony, mint a hagyományos értelemben vett oktatás. A válaszadók azonban rámutatnak, hogy az okostelefonok elterjedésével, vagy az olyan applikációknak köszönhetően, mint a Skype, kellően interaktívvá lehet varázsolni egy platformot, és az oktatóval vagy a csoporttársakkal is azonnal kapcsolatba lehet lépni. Egyértelmű a vélemény a felmérésben résztvevők körében, hogy az e-learning segítségével legalább olyan minőségben voltak képesek elsajátítani a tananyagot, mint az iskolapadban. Kiemelik azonban, hogy az oktatás összetétele nem lehet teljesen egysíkú, azaz a személyes jelenlétet nem lehet teljesen elhanyagolni.

Szigor és számonkérés

Másik tévhit, hogy nem lehet elég komolyan venni a vizsgáztatást, illetve számonkérést, hiszen nincsen kellő apparátus a visszaélések kikerülésére. A szakértők szerint azonban ma már könnyűszerrel lehet olyan kereteket felállítani, melyeknek köszönhetően a vizsgáztatás nem csak rugalmas, de kellő felkészültséget is igényel.

Költségek

Valóban igaz, hogy az e-learning -– a hagyományos értelemben vett oktatással szemben -– mindössze egyszeri, nagyobb összegű kezdeti ráfordítást igényel, mégsem emiatt lenne elsősorban érdemes kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket -– állítják a szakértők. Az e-learning segítségével az alkalmazottak képesek idejüket a saját tempójukban beosztani, ezáltal a tanulás nem vagy kevésbé megy a magánélet és a munka rovására.
"
A 2000-ben megtartott lisszaboni Európa Tanács konkrét intézkedéseket sürgetett a "digitális szakadék" eltörlésére, és a célok megvalósításához egyértelműen az online eszközök széleskörű elterjesztését jelölte meg az oktatásban. Az e-learning-hez fűzött remények sajnos mégsem valósultak meg az elmúlt évtizedben" -– mondta Kateřina Beneshová, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

"A sors fintora, hogy pont a gazdasági világválság kellett ahhoz, hogy a vállalatok újra felismerjék az e-learning-ben rejlő lehetőségeket. A következő évtizedre a technológia szélesebb körű elterjedését jósolom" - -– mondta Beneshová.