Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 8 éve

Hazudj, ha tudsz! - tanulja meg felismerni a valós érzelmeket!

A hazugság fogalma és fajtái

Füllent, lódít, kamuzik, blöfföl. A hazudik igének több szinonímája, és számtalan definíciója él. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus könyvében leszögezi, aki tudatosan, valamilyen érdekből a valóságnak nem megfelelő állítást tesz, hazudik. Popper Péter pszichológus szerint is a rosszindulatú indíték különbözteti meg a hazugságot a lódítástól. A pszichológusok szerint legtöbbször azért hazudunk, mert félünk, szorongunk, de lehet annak indítéka a hiúság, miként az érdek is.

Popper Péter szétválasztja a minőségi és a spontán hazugságot. Előbbinek mindig van racionális magva, utóbbi pedig a beszélgetés során születik meg. (Ezt hívja Kozák Gyula szociológus blöffnek.) Paul Ekman, a Kaliforniai Egyetem világhírű professzora szerint "hazugságról vagy megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha az egyik ember előre megfontolt szándékkal vezet félre egy másikat anélkül, hogy ebbéli szándékára figyelmeztetné a célpontot, illetve hogy a célpont erre kifejezetten kérte volna." Nem tartoznak ide Ekman szerint a kényszeres hazudozók és azok sem, akik "nem tudják, hogy hazudnak, mert saját önbecsapásuk áldozatai".
Hazugságra utalhatnak a szavak (gondatlanság, nyelvbotlás, érzelmi kitörés, nyakatekert vagy közvetett beszéd), a hang (beszédhibák, szünetek), ahogy a hangszín megváltozása is. Bár Ekman szerint utóbbi nem bizonyított. Ezen kívül a testünk is elárulhatják leplezett érzelmeinket. Ilyenek az emblémák (vállvonás, beintés) szaporodása és az illusztrátorok (kezek, szemöldök, felső szemhéj mozdulatai, test) csökkenése, manipulátorok (megigazítjuk hajunkat, fülünket birizgáljuk, megvakarjuk valamilyen testrészünket, hajfürtök tekergetése, ujjak dörzsölése) szaggatottsága. Utóbbit szintén megbízhatatlan jelnek tartja a szakember. Nem úgy, mint a vegetatív idegrendszer jeleit: légzés ritmusa, nyelés gyakorisága, verejtékezés. A megtévesztés jelei az arcon: mikro-, elfojtott arckifejezések, megbízható arcizmok szivárgása, pislogás, pupillák tágulása, könnyezés, elpirulás, sápadás, asszimetria, időzítés hibái, hamis mosoly.


Az amerikai pszichológus szerint az udvarias csevej során leplezett valós érzelmek sem tekinthetőek hazugságnak, mert előre figyelmeztetnek minket, hogy nem kapunk valós képet a másik fél érzelmeiről. Megkülönböztet leplezést, amikor a valós információkat kihagyjuk, illetve hamisítást, amikor a hamis információkat valósként tüntetjük fel. Előbbit előszeretettel alkalmazzák a hazugok, mert azt a társadalom kevésbé tartja elítélendőnek, könnyebb kivitelezni és védeni is. Ekman szerint a hazugság további fajtái: hamis következtetést eredményező kitérés, félig leplezett igazság, valamint igazság hamis elmondása.

Kozák Gyula szociológus csoportosítása is nagyjából egybevág az előzőekkel, de ő több hazugágfajtát különít el: tét nélküli füllentést, elhallgatást, státusmegőrző hazugságot, részletek elhallgatását, ráhagyást, túlzást, elbagatellizálást, tények átcsoportosítását, blöfföt, strukturált hazugságot. Két csoportra osztja a hazugságokat: a progresszívra, amikor mindenki tudja, hogy a másik hazudik és tulajdonképpen nincs tétje és destruktívra, "amelyik rombol, amelyik lepleződése esetén szétfeszíti az emberi kapcsolatokat, amelyik szétzilálja a társadalmat."

Kozák Gyula a különböző hazugságfajták taglalásakor azt is kifejti, melyik veszélyes. Megemlíti például, hogy ha valaki a valóság számára hátránnyal nem bíró szeletét tálalja, az jócskán megmásíthatja a tények jelentését, amely már a strukturált hazugság egyik formája. Utóbbit azért is ítéli el, mert az illető tudatosan, minden eshetőségre felkészülve, a másik fél reakcióját pontosan kiszámítva tervezi meg lépéseit, dolgozza ki a megfelelő taktikát. A blöfföt viszont "a hazugság legszebb és legsportszerűbb formájaként" emlegeti, amelynek fontos ismertetőjegye a spontaneitás. Könyvében kitér a kegyes hazugságra is, amelyről megoszlanak a vélemények, de a társadalom általában szemet huny felette.

Lehet-e élni hazugság nélkül?

A szociológus művéből kiderül, hogy amikor valamilyen tényt elhallgatunk, valójában valamilyen hátránytól kívánjuk megóvni magunkat. A hazugság e passzív formája - állítása szerint - a mindennapi életünkben igen gyakori és különösen az alá-fölérendeltségi viszonyban van jelentősége. Kozák Gyula itt egy nagyon fontos dolgot említ meg, amely Dr. Csernus Imre pszichiáter véleményével is egybecseng. Tudniillik, az is elképzelhető, hogy azért nem mondunk el valamit, mert úgy véljük, nem tartozik a másikra. Jó példa erre a munkahely, ahol általában szelektálnak az emberek a megosztani kívánt információk között, és ha szigorúan nézzük, egyfajta szerepet játszanak. Szakemberek szerint butaság lenne mindig mindenkinek igazat mondani. Azt mondják, ennek semmi értelme és támadási felületet is ad. Ezek szerint folyton hazudunk? A szakemberek szerint igen. El kell fogadnunk, hogy "hazudnunk kell rendületlenül, Istennek, szerelmünknek, barátunknak, főnökünknek, munkatársainknak" - fogalmaz Popper Péter a Hazugság nélkül című művében. Hogy miért? Mert elvárják tőlünk, "mert nemigen viselik el az igazságot, és mi sem viseljük el önmagunkat minden ellentmondásunkkal együtt" és mert félünk a következményeitől.

Kozák Gyula azon szakemberek csoportját erősíti, akik szerint nem mindegyik hazugságtípus káros. A szociológus szerint megállna az élet, ha mindenki igazat mondana. Sőt, egyes hazugságokról azt állítja, (túlzás és a tények elbagatellizálása) hogy többet használnak, mint ártanak és "mentálhigiénés szelepek lehetnek a mindennapi életben", mert mások és magunk előtt is növelik önértékelésünket. Popper Péter szerint is tagadhatatlan a mítoszok szorongáscsökkentő hatása és "unalmas, rejtélyek nélküli lenne egy hazugság nélküli világ".

Paul Ekman is a hazugság szükségessége mellett foglalt állást művében. Azt írja könyve előszavában, hogy "a hazugság nem elítélendő dolog" és "túl egyszerű azt gondolni, hogy egy emberi kapcsolatban soha senkinek nem szabad hazudnia, sőt azt sem írnám elő, hogy minden hazugságot leplezzünk le, (...) hiszen kegyetlen fájdalmat lehet vele okozni." Szintén egybecseng a magyar szakemberek véleményével azon állítása, hogy egyes esetekben a hazugság "kifejezetten emberbaráti célokat szolgál" és egyes társas kapcsolatok "éppen azért élvezhetők, mert mítoszokat őriznek".

A hazugság rombol

Mindezek ellenére a hazugságnak van romboló hatása is. Gondoljunk bele, milyen lenne, ha belelátnánk az emberek fejébe és megtudnánk, hogy egy vita/büntetés/kínos szituáció elkerülése végett az arcunkba hazudnak. Megrendülne irántuk a bizalmunk és többé nem hinnénk el egy szavukat sem, megmérgezné a kapcsolatot. Ez pedig minden hazugságtípusra igaz, még a legártatlanabbakra is, de a kegyes hazugság is veszélyes lehet - figyelmeztetnek a szakemberek. Popper Péter sem feledkezik meg a hazugság pszichológiai veszélyéről. A szakember szerint a választás és döntés - akár egy vita felvállalásával - azért fontos, mert annak a ténye "lelkileg összetartja az embert és megvédi a nehéz helyzetek örök kerülésétől, vagyis a gyávaságból fakadó tönkremenéstől. (...) Az igazi belső kárt a gyávaság okozza, amikor a hazugság segítségével kimenekülünk a kínos helyzetekből, és főként az, hogy önmagunk előtt sem vállaljuk magunkat, magunkat csapjuk be."

Elárulja arcunk leplezett érzelmeinket

Paul Ekman
Érdemes tehát tisztában lenni, mikor próbálnak minket megtéveszteni főként, ha az üzleti világban tevékenykedünk, emberekkel dolgozunk. Allan Pease nagysikerű Testbeszéd című műve megjelenése óta tudjuk, hogy testünk, gesztusaink árulkodnak gondolatainkról, szándékainkról. Kiderül, ha valaki unatkozik, lenézi a másikat, helyteleníti mások véleményét, stb. Vannak azonban olyan profik, akik tökélyre fejlesztették a hazugságot és közben semmilyen gesztust nem használnak, vagy megpróbálják elfedni a leplezett információra utaló bizonyítékokat, ezért maszkot állítanak, ami lehet egy hamis érzelem. - Nehéz azonban az erős érzelmeket leplezni - figyelmeztet Paul Ekman. Ám még a megrögzött hazudozók sem tudnak a mikrogesztusok fölött uralkodni. Pease már 1989-es könyvében megemlíti a mikrogesztusokat és azt állítja, napi 15 perces gyakorlással felismerhetők a valós érzelmek. Paul Ekman is így véli. Erre szolgál egyebek között a hazánkban is elérhető, több cég által nyújtott tréning, ahol megtanítják, hogyan lehet felismerni a mikro-arckifejezésekben a titkolt érzelmeket.

HR-esek, felső vezetők is tanulják a hazugság felismerését

A hazai tréningek hasonló címűek, felépítésűek, hosszúságúak, Paul Ekman műveire hivatkoznak, elsősorban az üzleti szféra szereplőinek szólnak, a gyakorláshoz hazugságfelismerő szoftvert használnak. A valós érzelmek világában el lehet mélyedni egyedi, cégre szabott és nyitott képzéseken is. A legszembeötlőbb különbség a tréningek között, azok kommunikációja és az áruk.

A Kiefer Csoport tréningje volt az első hazugságokkal foglalkozó tréning 2009-ben. Nagy reklám volt a cégnek, hogy Kékesi Dániel - alias Danny Blue - a cég arca és trénere. Az is sokat mondó, hogy a televízióból ismert mentalista néz vissza ránk, amikor kezünkbe vesszük Paul Ekman Beszédes hazugságok magyar nyelvű kiadványát, amelynek szakmai lektorálását és előszavát szintén ő jegyzi. - A Kiefer csoport célja, hogy az emberi viselkedés élvonalbeli tudományát elérhetővé tegye a magyarországi érdeklődőknek, ezért kötelezte el magát az amerikai pszichológus könyveinek szakmai gondozása és forgalmazása mellett, és így hozták Magyarországra az Ekman Group alelnökét a szeptemberben megrendezett Emberi Viselkedésről szóló konferenciára - mondta portálunknak Kékesi Dániel.

A cég viszonylag gyakran tart egész napos 8-16 fős nyitott tréningeket, ahol megismertetik az emberekkel a megtévesztésre utaló jeleket. Ezek részvételi díja 20.000 forintba kerül, egy mikroarckifejezés gyakorlás pedig 12.500 forintot kóstál. A cégre szabott, gyakorlatorientáltabb tréningjeik azonban más árkategóriába esnek, a trénerek napi díja 250.000-400.000 forint között mozog. Itt interaktív prezentációkon és audiovizuális gyakorlatokon, valamint színészek közreműködésével végzett szerepgyakorlatokon ismertetik meg az üzleti élet szereplőit az üzleti életben előforduló, megtévesztésre utaló jelekkel.

A KPMG-BME Akadémia és az ActionLab közös programja, az Üzleti hazugságok címet viseli. A kétnapos, kifejezetten az üzleti élet szereplőinek - felsővezetőknek, értékesítési és beszerzési szakembereknek és HR-eseknek - szánt készségfejlesztő képzésen ugyancsak prezentációk és audiovizuális, valamint szerepgyakorlatok készítik fel a résztvevőket a különböző érzelmi motivációk és reakciók azonosítására és felismerésére. - Ezek nagyban hozzásegítik őket, hogy átlássák tárgyalófeleik valós szándékait és érzelmeit, hogy megállapítsák, mikor mondanak igazat és mikor tévesztik meg őket szándékosan, vagy ösztönösen - ismerteti Mezősi Balázs üzletfejlesztési vezető.

Különbség a hasonló képzésekhez képest, hogy az Üzleti hazugságok Paul Ekman kutatásának eredményei mellett a pókerjátékos oktatók tapasztalataiból, és Végh József túsztárgyaló, klinikai szakpszichológus egyedülálló szakmai munkásságából is építkezik. A KPMG-BME Akadémiánál egyaránt lehetőség van nyitott és egyedi formában elsajátítani az érzelmek felismerését. A nyitott képzésen egy csoport maximum 12-15 fős, ára 210 ezer forint, utóbbi során azonban figyelembe veszik többek között a cég igényeit is.

Miként Toldi Zsuzsannától, az Aquilone Training Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, ezek a képzések nem véletlenül hasonlóak. Egy angliai székhelyű cég Paul Ekmannal karöltve, ugyanis olyan franchise rendszert épített ki, ahol három alaptréningen és egy trénerképző tréningen lehet az Ekman-i tudásban elmélyedni. A programcsomag teljes ára ötmillió forint. Tudásközpontokat is létrehoztak, amelyhez partnereket keresnek - magyarázza az ügyvezető. Egy másik lehetőség lehet a Paul Ekman, Wallace V. Friesen és Joseph C. Hager által kidolgozott tudásanyag elsajátítása.

Az Aquilone 2010 októberében indította képzését, a trénerek az Ekmannal együttdolgozó Matsumoto tanaival fejlődtek. - A mi tréningünk attól más, hogy elsősorban támogató, ügyfélkapcsolati helyzetekben való eligazodást segítő megközelítéssel dolgozunk - mutat rá Toldi Zsuzsanna. Ők is megtanítják felismerni az érzelmek arcon való megjelenését, a fókusz azonban nem a szándékos megtévesztésre vagy elrejtés felfedésére, hanem a másikra való jobb odafigyelésre helyeződik. - Különösen kritikus helyzetekben tapasztaltuk ennek a tudásnak a hasznosságát, ezért tanítjuk a változási vakságot, értő figyelmet, stb. - mondja az ügyvezető igazgató. Bár nem tartottak ebből sok programot, hiszen nem is ez a cég fő profilja, komoly felkéréseket kapnak és az általuk felépített tudásanyag alapján történik majd a testbeszéd és érzelemfelismerés oktatása 2012-től egy nagy szervezet biztonsági munkatársainak az alapképzésén. A tréning ára egyébként egy trénerrel napi 350 ezer forintba, két trénerrel 450 ezer forintba kerül. Az Aquilone-nál mindig a munkakörhöz, feladathoz igazítják a tartalom egyes részeit és aszerint alakul a tréning ára.

2012: lesz igény érzelem felismerő képzésekre?

A KPMG-BME Akadémia általánosságban optimistán tekint 2012-re a kedvezőtlen gazdasági kilátások és a szakképzési hozzájárulás új szabályai ellenére. Az Aquilone ügyvezetője azonban közel sem ilyen derülátó, szerinte az említett szabályozás a munkabér kompenzációval együtt nagyon megtizedeli a szakmájukat. Úgy véli, a tréningpiacon visszaesés várható és a cégek a fontos alapkészségek fejlesztésére, problémák megoldására fognak áldozni. Az érzelmek, a hazugság felismerése azonban nem tartozik ezek közé.

Felhasznált szakirodalom:
Kozák Gyula: A hazugság mindennapi életünkben (Balassi Kiadó, Budapest, 2002)
Popper Péter: Hazugság nélkül (Saxum Kiadó, Budapest, 1999)
Ranschburg Jenő: Szülők könyve. A fogantatástól az iskolakezdésig. 2. bővített kiadás (Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2007, 2009)
Allan Pease: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. (Park Kiadó, Budapest, 1989)
Paul Ekman: Beszédes hazugságok. A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban (Kelly Kiadó, Budapest, 2010)
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter