Új szabályokat kell megtanulnunk, hogy ne legyünk udvariatlanok a digitális térben

A főnök bólintása vagy grimasza, egy kolléga feszengő mozdulatai - amikor személyesen jelen vagyunk a munkahelyükön, a legtöbben természetes módon vesszük és dekódoljuk ezeket a nem verbális jeleket.

Tanult szociális készségeinknek köszönhetően képesek vagyunk többé-kevésbé folyékonyan értelmezi mások non-verbális kommunikációját; és ez azt is jelenti, hogy tudjuk, hogyan kommunikáljunk ezen a nyelven mi magunk is. Gondoljunk csak arra a velünk született tudásra, hogy mosolyogunk, amikor egy ügyfelet üdvözlünk, hogy beszélgetés közben törekszünk a szemkontaktusra, vagy hogy egy interjú során igyekszünk magabiztosságot sugározni testtartásunkkal is.

Annemieke Meurs-Karels, egy Hollandiában élő nonverbális kommunikációs szakértő szerint az emberek gyakran jobban reagálnak arra, amit teszel, mint arra, amit mondasz, "mert ez közvetíti a mögöttes üzenetet - hogy mit gondolsz és érzel valójában, és mik a szándékaid".

Miközben mostanáig a nonverbális jelzések fontosságára tanítottak bennünket, a digitális munkaterületen ez a fajta kommunikáció kevésbé tűnik fontosnak. Sok munkahelyi beszélgetés ma már online csevegéseken keresztül zajlik, videóbeszélgetések zajlanak kikapcsolt kamerákkal. Még ha a távmunka során látszólag nem is érkeznek jelzéseket, a nonverbális kommunikáció akkor is megtörténik. Vegyünk például a kikapcsolt kamerát: egy 2022-es, 200 vezető megkérdezésével készült felmérésben a válaszadók 92%-a úgy vélte, hogy azok az alkalmazottak, akik kikapcsolják a kamerát a megbeszélések alatt, hosszú távon valószínűleg nem maradnak a vállalatnál.

A nem verbális kommunikációs rendszer változása egy újabb kihívás, amellyel lépést kell tartani. Azok a munkavállalók, akik hamarabb rájönnek, hogyan és merrefelé fejlődnek ezek a finom jelzések, előrébb juthatnak - írja a BBC.

A nonverbális kommunikáció kettős: az egyenlet egyik része az, hogy mások hogyan érzékelnek bennünket, a másik összetevő pedig az, hogy mi hogyan értünk meg másokat a saját nem verbális üzeneteiken keresztül. Ez nem egzakt tudomány - mondja Meurs-Karels. Hiszen a jelek értelme gyakran saját tapasztalatainktól és a kommunikátorhoz fűződő viszonyunktól is függ. 

A nem verbális kommunikáció egy része természetesen mindig is létezett a személyes interakción kívül is. Ezek a finom jelzések a digitális térben kezdődhetnek például egy önéletrajz vagy álláskereső oldal profilképével, de még annak eldöntése is megváltoztathatja egy interakció hangulatát, hogy egy csoportos csevegésben hozzáadunk-e mondandónkhoz egy emojit vagy sem.

A munkavégzés helyét és módját érintő változások soha nem látott módon kiterjesztik a nonverbális kommunikáció világát.

A videohívások során például a háttér mindenféle nem verbális információt elárulhat a kollégák életmódjáról, érdeklődési köréről, sőt, még a professzionalizmus szintjéről is. A szöveges kommunikációra, például az üzenetküldő programokra való fokozott támaszkodás szintén megváltoztatta, hogy hol működnek a nem verbális jelzések, és mekkora hangsúlyt fektetünk rájuk. A személyes kommunikáció számos összetevője került át a digitális térbe: a testbeszéd - például a szemkontaktus, a testtartás, a gesztusok és az arckifejezések -, valamint a személyes ápoltságra utaló tényezők, például a frizura vagy a munkában viselt ruházat.

Még ha a digitális térben újrakalibráljuk és fejlesztjük is a mások nem verbális jelzéseiből való olvasás képességét, saját online kommunikációnk fejlesztése terén is van teendőnk.

Miért fontos ez?

Míg a hagyományos nonverbális jelzések értelmezésére nagyrészt szocializálódtunk, a digitális világ sokak számára teljesen új dimenzió, új szabályokkal, lehetőségekkel és veszélyekkel.

Ha például egy kolléga az álla alá pozícionálja a kamerát egy videohívás során, ezzel arra kényszeríti a többieket, hogy felnézzenek rá, ami kevésbé teszi szimpatikussá. 

A szemkontaktus, amelynek megléte a személyes jelenlét során különösen fontos ahhoz, hogy valakit szimpatikusnak és vonzónak gondoljunk, egy videohívás során teljesen más dimenzióba kerül. Egy online hívás során ugyanis a szemkontaktus felvétele természetes ösztöneinkkel ellentétes viselkedést követel meg tőlünk.

Új szabályokat kell megtanulnunk, hogy ne legyünk udvariatlanok. Az olyan gesztusok, mint például a kamera bekapcsolása szintén udvariassági kérdés lett. "Egy testületi ülésen sem ülünk zsákkal a fejünkön" - mondja Mi Ridell, a svédországi Stockholmban élő testbeszéd-szakértő. 

Apró, ám fontos gesztusnak tűnhet az is, ha egy chat-csatornán üres avatárkép helyett tiszta, nyílt arckifejezésű fényképet használunk. Seígthet a kölcsönös szimpátia kialakításában még azokkal a kollégákkal is, akikkel soha nem találkoztunk személyesen. Egy jól időzített emoji vagy gif egy csoportos csevegésben szintén nagy hatással lehet másokra, és segíthet a barátságos, befogadó légkör kialakításában.

"Az alkalmazottakkal, kollégákkal és ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel nagy része a nonverbális kommunikáción keresztül történik, mert így olvashatunk egymás érzelmeiben" - mondja Meurs-Karels. "A digitális világban ezért, ahol az emberek egész nap magukban ülnek, még fontosabb, hogy lássuk, mi történik a másikkal."

A nonverbális kommunikáció a digitális világban nagyobb erőfeszítésnek tűnhet, de kifizetődő lehet a mások által való megítélés szempontjából, és elősegítheti a valódi kapcsolatok kialakulását.

A tudatos erőfeszítés azt jelenti, hogy néhány percet szánunk egy professzionálisnak tűnő profilkép elkészítésére, vagy megbizonyosodunk arról, hogy a kamera a megfelelő magasságban van-e, mielőtt egy megbeszélés elkezdődik, esetleg megszórjuk néhány pozitív emojival a csoportos csevegést. A látszólag apró gesztusoknak nagy szerepe van abban, hogy a munkavállalók a digitális térben is szenvedélyt és együttérzést mutassanak munkájuk során.

A jó nonverbális kommunikáció azt jelenti, hogy hajlandóak vagyunk megosztani valamit magunkból, és odafigyelni másokra - akárcsak a való életben. E készségek fejlesztése  hosszú távon kifizetődő lehet a csapatok és az egyének számára. "A társadalom egyre inkább az online kommunikáció felé mozdul el, és távolodik a személyes kapcsolatápolástól" - mondja Meurs-Karels. "De egymás az megértésére való igény soha nem fog megszűnni."

Fordította: Willin-Tóth Kornélia

Fotó: unsplash.com