Hibázott a munkáltató: rendkívüli felmondás helyett közös megegyezés

Dr. Mayer M. Balázs

Munkáltató egy nemzetközi háttérrel rendelkező, külföldi tulajdonban álló kereskedőcég. Kizárólagos joggal rendelkezik egy külföldi társaság termékeinek magyarországi értékesítésére. E tevékenységét alapvetően polgári jogi jogviszonyban álló kereskedelmi ügynökök révén végzi, de a hazai adminisztráció vitelére munkavállalókat is alkalmaz. Egyik munkavállaló feladata volt az ügynökökkel történő kapcsolattartás, továbbképzések szervezése és adminisztratív lebonyolítása. E feladatát a munkáltató megelégedésére végezte több mint 10 éven keresztül.

Időközben azonban a kereskedelmi ügynökök egy csoportja a hazai cég vezetőinek tudta és belegyezése nélkül megkereste a külföldi anyacéget, és ajánlatot tett a termékek olyan értékesítési formájára, amely a magyarországi leányvállalat kikerülésével történt volna. Ezen elképzelésüket egy személyes egyeztetés alkalmával vázolták fel azzal, hogy amennyiben ezen ajánlatot a tulajdonos elutasítja, úgy megbízási szerződésüket felmondják. Erről az egyeztetésről jegyzőkönyv készült, amelyet egy személyes találkozó alkalmával a magyar társaság ügyvezetőjével is ismertettek a tulajdonosok. Ezt követően a magyar cég ügyvezetője belső vizsgálatot indított, amelynek két fő megállapítása volt. Egyrészt kiderült, hogy a fent említett munkavállaló tevékeny segítséget nyújtott a kilépni szándékozó ügynököknek tevékenységük összehangolására, másrészt az ő kapcsolatrendszerébe tartozott az a személy, akinek alapításával létrejött a kilépni szándékozókat fogadó új társaság.

Mindezek alapján a hazai cég ügyvezetője úgy döntött, hogy a szóban forgó munkavállaló munkaviszonyát semmiképpen nem kívánja fenntartani. E szándékát szóban közölte a munkavállalóval és tájékoztatta arról is, hogy a munkaviszony megszüntetésre azonnali hatállyal kerül sor. Ezt követően a munkavállaló keresőképtelen állományba került és közölte a munkáltatóval, hogy betegsége előreláthatólag huzamosabb ideig fog tartani. Ezek után a munkáltató ügyvédhez fordult a helyzet végleges és lehetőleg munkaügyi jogvita nélküli lezárása érdekében.

A jogi képviselő a jogi probléma lényegét abban látta, hogy a munkavállaló keresőképtelen állományba kerülését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója szóban közölt a munkavállalóval egy tartalmilag rendkívüli felmondásnak tekintendő nyilatkozatot. Az ugyanis tanúkkal igazolható volt, hogy a felmondás közlésekor elhangzott, hogy az azonnali hatályú. Márpedig a szóban közölt felmondás jogellenes. Ugyanakkor a jogi képviselő meggyőződése az volt, hogy a munkavállaló magatartása megalapozza a munkáltatói rendkívüli felmondást, hiszen a munkavállaló súlyosan megsértette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Különösen igaz ez egy olyan területen, ahol a személyes kapcsolatokon, az ügyféllel való kapcsolattartáson különös hangsúly van. Szóba került a bizalomvesztésen alapuló rendes felmondás is, de ezt a munkáltató kifejezetten elutasította.

A felek jogi képviselőinek egyeztetése során végül megállapodás jött létre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Ebben a munkáltató a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával a rendkívüli felmondást visszavonta, és egyúttal a rendes felmondás esetén járó végkielégítés felének megfelelő összeget ajánlott fel csakúgy, mint a felmondási idő tekintetében.