Szilágyi Katalin
Megjelent: 13 éve

Hideget és meleget is kapnak a cégektől a dolgozók

images

A hazai több mint 5 főt foglalkoztató cégek 27 százaléka 1-2 féle, 29 százalékuk pedig 3-4 fajta juttatásban részesíti alkalmazottait. Közel 20 százalékuknál 5-6 féle béren kívüli juttatásra számíthat a dolgozó, a vállalatok 7 százaléka pedig egyik extra juttatást sem biztosítja munkavállalóinak - derül ki a Szonda Ipsos és a GKI felméréséből, amelyet csütörtökön ismertettek. A kutatás szerint a cégeknél évek óta nem történt számottevő változás a béren kívüli juttatások számát illetően. Jelenleg is a legelterjedtebb juttatás a hideg és a meleg étkezési utalvány, amelyek 75 százalékban béren kívüli juttatásnak tekinthetőek és 25 százalékban a béremelést helyettesítik. Ezeknek az utalványoknak ma még elsősorban jövedelemkiegészítő szerepük van, hosszútávon pedig az lenne a cél, hogy erősödjön életmódjavító hatásuk.

A vállalati szférában közel 570 ezer munkavállaló részesül meleg és 1 millió 830 ezer hideg étkezési utalványban. Míg a hideg utalványok használata visszaesett, a meleg utalványban részesülő dolgozók száma az elmúlt öt évben közel megkétszereződött. A felmérés rávilágít, hogy a dolgozók körében még mindig erős igény mutatkozik a meleg ebéd fogyasztására a munkanapokon. Hét közben a munkavállalók 65 százaléka fogyaszt meleg ebédet, de csak 32 százalékuk teszi ezt a munkahelyén, vagy az annak környékén található étteremben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók dönthettek arról, melyik utalványt kapják, lényegesen nagyobb arányban döntöttek a meleg utalványok mellett.

Jövedelemtől is függ, ki milyen étkezési jegyet kap

A felmérésből kiderül, hogy étkezési utalványt általában a felsőfokú végzettségűek, a 100 ezer forint feletti havi nettó keresettel rendelkezők, az irodai alkalmazottak, értelmiségiek és az egyéb szellemi dolgozók kapnak. Az étkezési támogatások jellege pedig összefügg az átlagos dolgozói keresetekkel: a hideg étkezési utalványt az átlagosnál nagyobb arányban nyújtják azok a cégek, ahol a keresetek átlagban 100-200 ezer forint között mozognak, a meleg utalványt pedig azok a cégek, ahol a havi bruttó bérek 200-300 ezer forint között helyezkednek el, illetve meghaladják a 300 ezer forintot. A hideg és meleg étkezési utalványokat egyaránt biztosító szervezetek pedig inkább azon vállalkozások köréből kerülnek ki, ahol a dolgozók bruttó átlagkeresete havi szinten 100 és 200 ezer forint között mozog.

A dolgozók általában havonta 5000 forint értékben, azaz a jelenlegi adómentes összeghatár értékének megfelelő összegben kapnak hideg étkezési jegyet, a legkisebb havonta juttatott összeg 1000, a legnagyobb összeg pedig 12500 forint. Meleg étkezési utalványt havonta átlagban 9827 forint értékben kapnak a munkavállalók, a legtöbben azonban 10 ezer forint értékben számíthatnak ilyen utalványra, a legkisebb havonta jutatott összeg 1500 forint, a legnagyobb összeg 30 ezer forint. A meleg étkezési utalvány egyébként jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el, ezzel hazánk az EU-ra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el.

A GKI és az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés szerint a meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehetne leginkább elősegíteni. A gazdaságkutató intézet a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (5000 forint), a meleg utalványok értékét pedig emeljék fel 11 ezer forintra.

Ahol működik cafeteria, étkezési utalvány is van

A felmérés kitér arra is, hogy a dolgozók többsége örül ennek a juttatásnak. Úgy vélik, hogy a munkaadók is jobban járnak, ha ugyanazt az összeget nem béremelés formájában, hanem étkezési utalványként adják dolgozóiknak, és abban is nagy az egyetértés körükben, hogy a munkaadóknak kötelessége az étkezési utalvány juttatás.

A cafeteria rendszer egyértelműen pozitívan befolyásolja az étkezési utalvány jutatását: az ilyen rendszert működtető cégek 90 százalékánál van ilyen jellegű juttatás. A hazai cégek 6 százalékánál működik cafeteria rendszer, a következő egy éven belül pedig további 4 százalékuk tervezi ennek bevezetését.

Azoknál a vállalatoknál, amelyek évek óta nem juttattak a dolgozóknak étkezési utalványokat, ennek okaként arra hivatkoznak, hogy a dolgozóknak járó juttatásokat inkább a bérbe kell beépíteni, illetve nincsen erre forrásuk. Harmadik okként azt jelölték meg, hogy a cégnél a felső vezetés nem tartja fontosnak az étkezési utalvány formájában történő támogatást. Az ellenérvek sorában szerepel még, hogy az étkezési utalványok értékhatára még mindig túl alacsony és a dolgozók részéről nincs rá igény.

Szilágyi Katalin, HR Portal
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkavállalói részvények kibocsátásával egészíti ki juttatási programját az SAP

Az eddigi részvényszerzési kedvezmények mellé egy harmadik pillérrel egészíti ki munkavállalói részvényprogramját az SAP 2020 júniusától. A... Teljes cikk

December közepéig több utazással kapcsolatos könnyítés is érvényben marad

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérése alapján a helyi és helyközi közlekedési szolgáltatók a veszélyhelyzet megszüntetését... Teljes cikk

A SZÉP kártyások már készülnek a nyári szezonra

A tavaszi - járványhelyzet okozta - visszaesést követően ismét kezd magára találni a hazai turizmus és vendéglátás, ezt mutatják az OTP SZÉP... Teljes cikk