Szilágyi Katalin
Megjelent: 12 éve

Hideget és meleget is kapnak a cégektől a dolgozók

images

A hazai több mint 5 főt foglalkoztató cégek 27 százaléka 1-2 féle, 29 százalékuk pedig 3-4 fajta juttatásban részesíti alkalmazottait. Közel 20 százalékuknál 5-6 féle béren kívüli juttatásra számíthat a dolgozó, a vállalatok 7 százaléka pedig egyik extra juttatást sem biztosítja munkavállalóinak - derül ki a Szonda Ipsos és a GKI felméréséből, amelyet csütörtökön ismertettek. A kutatás szerint a cégeknél évek óta nem történt számottevő változás a béren kívüli juttatások számát illetően. Jelenleg is a legelterjedtebb juttatás a hideg és a meleg étkezési utalvány, amelyek 75 százalékban béren kívüli juttatásnak tekinthetőek és 25 százalékban a béremelést helyettesítik. Ezeknek az utalványoknak ma még elsősorban jövedelemkiegészítő szerepük van, hosszútávon pedig az lenne a cél, hogy erősödjön életmódjavító hatásuk.

A vállalati szférában közel 570 ezer munkavállaló részesül meleg és 1 millió 830 ezer hideg étkezési utalványban. Míg a hideg utalványok használata visszaesett, a meleg utalványban részesülő dolgozók száma az elmúlt öt évben közel megkétszereződött. A felmérés rávilágít, hogy a dolgozók körében még mindig erős igény mutatkozik a meleg ebéd fogyasztására a munkanapokon. Hét közben a munkavállalók 65 százaléka fogyaszt meleg ebédet, de csak 32 százalékuk teszi ezt a munkahelyén, vagy az annak környékén található étteremben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók dönthettek arról, melyik utalványt kapják, lényegesen nagyobb arányban döntöttek a meleg utalványok mellett.

Jövedelemtől is függ, ki milyen étkezési jegyet kap

A felmérésből kiderül, hogy étkezési utalványt általában a felsőfokú végzettségűek, a 100 ezer forint feletti havi nettó keresettel rendelkezők, az irodai alkalmazottak, értelmiségiek és az egyéb szellemi dolgozók kapnak. Az étkezési támogatások jellege pedig összefügg az átlagos dolgozói keresetekkel: a hideg étkezési utalványt az átlagosnál nagyobb arányban nyújtják azok a cégek, ahol a keresetek átlagban 100-200 ezer forint között mozognak, a meleg utalványt pedig azok a cégek, ahol a havi bruttó bérek 200-300 ezer forint között helyezkednek el, illetve meghaladják a 300 ezer forintot. A hideg és meleg étkezési utalványokat egyaránt biztosító szervezetek pedig inkább azon vállalkozások köréből kerülnek ki, ahol a dolgozók bruttó átlagkeresete havi szinten 100 és 200 ezer forint között mozog.

A dolgozók általában havonta 5000 forint értékben, azaz a jelenlegi adómentes összeghatár értékének megfelelő összegben kapnak hideg étkezési jegyet, a legkisebb havonta juttatott összeg 1000, a legnagyobb összeg pedig 12500 forint. Meleg étkezési utalványt havonta átlagban 9827 forint értékben kapnak a munkavállalók, a legtöbben azonban 10 ezer forint értékben számíthatnak ilyen utalványra, a legkisebb havonta jutatott összeg 1500 forint, a legnagyobb összeg 30 ezer forint. A meleg étkezési utalvány egyébként jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el, ezzel hazánk az EU-ra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el.

A GKI és az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés szerint a meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehetne leginkább elősegíteni. A gazdaságkutató intézet a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (5000 forint), a meleg utalványok értékét pedig emeljék fel 11 ezer forintra.

Ahol működik cafeteria, étkezési utalvány is van

A felmérés kitér arra is, hogy a dolgozók többsége örül ennek a juttatásnak. Úgy vélik, hogy a munkaadók is jobban járnak, ha ugyanazt az összeget nem béremelés formájában, hanem étkezési utalványként adják dolgozóiknak, és abban is nagy az egyetértés körükben, hogy a munkaadóknak kötelessége az étkezési utalvány juttatás.

A cafeteria rendszer egyértelműen pozitívan befolyásolja az étkezési utalvány jutatását: az ilyen rendszert működtető cégek 90 százalékánál van ilyen jellegű juttatás. A hazai cégek 6 százalékánál működik cafeteria rendszer, a következő egy éven belül pedig további 4 százalékuk tervezi ennek bevezetését.

Azoknál a vállalatoknál, amelyek évek óta nem juttattak a dolgozóknak étkezési utalványokat, ennek okaként arra hivatkoznak, hogy a dolgozóknak járó juttatásokat inkább a bérbe kell beépíteni, illetve nincsen erre forrásuk. Harmadik okként azt jelölték meg, hogy a cégnél a felső vezetés nem tartja fontosnak az étkezési utalvány formájában történő támogatást. Az ellenérvek sorában szerepel még, hogy az étkezési utalványok értékhatára még mindig túl alacsony és a dolgozók részéről nincs rá igény.

Szilágyi Katalin, HR Portal
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Cafeteria 2020 - munkáltatói tervek

Bár 2019. november elején a 2020-as adótörvények végleges állapota még nem volt ismert, a munkáltatók nagy része már tervezi, hogy milyen ... Teljes cikk

Alternatív juttatások bevezetésével növelhető a dolgozók elégedettsége

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával... Teljes cikk

Kisebb cafeteria keretben gondolkodnak a cégek 2019-ben

Csak kis mértékben csökkentek a vállalatok cafeteria keretei, mert aki eddig adott, nem gondolta meg magát hirtelen 2019-re. Legfeljebb másként adta ki... Teljes cikk