Hogyan irányítsuk a kulcsembereket?

A kulcsemberek a vállalat irányításához, operatív céljainak meghatározásához is hozzájárulnak. Segítségükkel teljesítménymércét lehet felállítani, és az új munkatársak felvételébe is beleszólhatnak. Az egyik legfontosabb jellemzője a kulcsembereknek, hogy hűségesek a céghez. A vállalat céljait a saját céljaik elé helyezik - emeli ki a Kerek-S Megoldás Tanácsadó Kft. tanulmánya. Emellett nagy munkabírásúak és ebben példát is mutatnak. Következetesek a munkatársak irányításában és a célok elérésében. Kitartanak a régi kollegák mellett, bátorítják, ösztönzik őket, ha azok fáradnak, lankad a figyelmük. Kitartóak a munkafolyamatok véghez vitelében. Tud vezetni, hisznek a másik jó munkájában és egyszerre több munkatársat tudnak koordinálni.

Elengedhetetlen még, hogy az illető szakmabeli legyen és ebben a hivatásban akarjon nagyot, világra szólót alkotni. Vállaljon felelősséget a cégért, a dolgozókért, családjaikért. Felelősséggel tartozik a kicsi célok eléréséért is. A felelős vezetői magatartás ugyancsak szükséges tulajdonság, miképpen az is, hogy társasági ember legyen, hiszen a kapcsolatokon sok múlik, hozzá kell férni a piaci hírekhez, időben oda kell érni a döntéshozókhoz - mutat rá a tanulmány.

E szerint az kulcsember a vállalatnál, akinek munkája révén nőnek az eredmények. De sok szempontból lehet kulcsember meghatározást adni. Például kulcsember az a szakmunkatárs, pl. szervizmérnök, akinek a kiesése esetén komoly bajba kerül a cég egyik szolgáltatása. Mivel a szervizzel összefügg az értékesítés, azonnal érezhető hatása az eladásokon. Kulcsember ugyanakkor az a személy is, aki a vezetőt képes helyettesíteni, kiváltani, pótolni.

Hogyan irányítsuk a kulcsembereket?

Az irányítási módszerek között mind a közgazdaságtan, mind a pszichológia különbséget tesz. Az egyik pszichológiai vezetési módszertan szerint létezik kapcsolatközpontú, célok és feladatok szerinti, szervezetre irányuló és tekintély elvre épülő módszer. A közgazdaságtanból kiragadott irányítási módszertan a közép- és nagyvállalati vezetési elveket foglalja össze. Autokratikus az irányítási módszer, ha a vezető a köré font tekintély alapján irányít. A vezető átlátja az egész céget, mindig tudja, hol - mikor - mit kell tenni a munkatársaknak. Nem engedi a vitát és eltávolítja az akadékoskodó, okoskodó embereket.

A demokratikus vezető a részlegvezetőket bevonja a tervezésbe, a célok lebontásába. Teret biztosít számukra a szakterületük irányítására. Lehetőség van az ötletek megbeszélésére. Döntéseket pedig szavazás eredménye alapján hoznak a szervezetben.

Szabadelvű irányítási stílust követ az a vezető, amikor valakit szeretne nagyobb vezetői felelősséggel ellátni, mint amekkora szerepet vállal. Lehetne ő az utód az operatív vezetői székben. A vezető nem szól bele a döntéseibe. Hagyja, hadd tanuljon hibáiból. Engedi, hogy döntsön, vezesse a céget. Amikor elérjük a határt, aminél nincs tovább, közbe avatkozik.

Projekt irányítású módszertanról akkor beszélünk, amikor kiválasztjuk a vállalat szempontjából aktuálisan legfontosabb feladatot és arra koncentrálunk. Ez egy átfogó cél megvalósítását jelenti. Ha elérjük, az egész cég fejlődött, ment előrébb. Ilyenkor másodlagos fontosságú az osztálybesorolás. A projektbe rendelt emberek irányítják a céget. A többiek biztosítják a napi működést.

Milyen távolról vagy közelről irányítsuk a kulcsembereket?

A csoportvezető közelről irányítja a kulcs munkatársat, aki ebben az esetben "beugró" munkakörbe kerül. A csoportvezető képesnek tartja a kulcsfontosságú munkatársat arra, hogy átvegye a cég operatív irányítását. Hetente többször megkérdezi a véleményét, de számos alkalommal mégis másként dönt. Ezzel tönkreteszi a kulcsember kezdeményező képességét, kioltja benne a kreativitást. A napi gyakorlat pedig belefásítja a munkakörbe. Később rendszeresen változtatják munkaterületét, ő lesz a "jolly joker". Ebben a helyzetben azonban a kulcsember nem képes fejlődni, nem tud kibontakozni.

A felső vezető távolról irányítja a kulcs munkatársat, hatással van a gondolkodására. Átveszi, képviseli a célokat, a fontossági sorrendet. A felső vezető stratégiai gondolkodásának köszönhetően látja, hogy egy-egy döntésével merre halad. Képes a kulcsember gondolatmenetét felismerni, milyen úton vezeti a céget a célok felé. A vezető felelősségérzete a helyén van, a munkatársak előtt képviseli kulcsembere döntéseit. Segítségére van abban, hogy a beosztottaknak elmagyarázza a kapott feladatok szükségességét, időszerűségét, egymásra épülését. Amikor a kulcsember stresszes helyzetbe kerül, a vezető ott van mellette, de neki kell megoldania a problémát. Ha kéri a vezető segítségét, akkor az elmondja, mit tenne, de a kulcsember dönt. A régi vezetőnek egyengetnie kell kulcsembere útját - hangsúlyozza a tanulmány.

Nem mindegy, milyen módszerrel irányítjuk a kulcsfontosságú munkatársakat, hiszen megtartásuk több szempontból is lényeges. Egyrészt a vállalati "gondolkodás" részei, a stratégia kiváló ismerői, ha távoznak a cégtől, akkor az a teljesítményen érezhető, az új vezető megtalálása pedig energia- és pénzigényes. Másrészt, ha a kulcsember jó főnök volt, akkor beosztottai követhetik példáját.

Szilágyi Katalin, HR Portal