Hogyan legyen hasznos juttatás a cafeteria?

"Jó lesz az a ..., majd csak elköltöm valamire." Ez legszörnyűbb mondat, amit dolgozótól cafeteria juttatással kapcsolatosan hallhatunk. Így nincs sok értelme a rendszernek, nem beszélve arról, hogy túl sok pénzről van szó ahhoz, hogy "majd csak elköltjük valamire". A cafeteria rendszer akkor működik jól, ha valós és egyedi igényeket is ki tud elégíteni. Ehhez - az ésszerűség határain belül - kellően széles választékot kell biztosítani. Adminisztrációs kényelemből nem érdemes korlátozni a lehetőségeket, mert az elégedetlenséghez és érdektelenséghez vezethet.

Évről-évre szinte menetrendszerűen jelennek meg a béren kívüli juttatásokat értékelő statisztikák, de a különböző forrásokból származó adatok nem feltétlenül egybecsengőek.

Az említett statisztikákból általánosságban sokféle információt lehet kinyerni, azonban a valós kép kialakításához érdemes a kimutatások mögé nézni. Nem mindegy például, hogy a juttatások népszerűségét összegszerűen vagy a választó dolgozók létszámában mérjük, esetleg a cégek általi alkalmazás gyakoriságát vizsgáljuk. A másik kérdés, hogy önkéntes kérdőíves adatokból, vagy a cégeknél felvett tényadatokból készült-e? És persze az ágazati összetétel és a cégek nagyságrendje sem mellékes.

Népszerű lehet az öngondoskodás

Markáns különbséget találni a juttatások népszerűségi sorrendjében, a dolgozói választás összetételében.Az Étkezési Erzsébet-utalvány egyértelműen vezet, ami nem új jelenség, korábban is megszokott volt az étkezési utalványoktól és más statisztikákban is egyértelműen ez a juttatás áll a dobogó legfelső fokán. A Top Cafeteria statisztikájának második helyezettje azonban meglepetésre az egészségpénztár; szorosan követi mind értékben, mind a választók számában az étkeztetést. A SZÉP-kártya a harmadik helyen végzett, az egyre több keresztfinanszírozás miatt nincs sok jelentősége a zsebeket külön értékelni. Az önkéntes nyugdíjpénztár mindkét összesítésben megszerzett előkelő negyedik helye is újdonság a többi kimutatáshoz képest, ez szintén jobb eredmény a vártnál.

Néhány juttatás választását jelentősen befolyásolhatják a helyi körülmények, illetve személyes adottságok. Az iskolakezdési támogatásra értelemszerűen nem mindenki jogosult, a munkába járás és a munkahelyi étkezés erősen függ a cég adottságaitól, de a helyi bérlet is elsősorban a fővárosban, esetleg néhány vidéki nagyvárosban lehet hasznos. Viszont a többi "apróság sem elhanyagolható. Ezek a juttatási formák bírnak komoly előnnyel, ha például adómentes lehetőséget választanánk a kultúrához, vagy a biztosítási megoldásokhoz.

A cafeteria rendszer a vállalati kultúra része

A Top Cafeteria házi statisztikájának eltérő eredményeit több összetevőre vezethető vissza. Az egyik, hogy elemi szintű adatokból dolgoztunk, ami valószínűleg árnyaltabb képet mutat. Egy-két teljesen cég specifikus juttatást így is kihagytunk.

A másik fontos körülmény, hogy olyan munkáltatókról van szó, akik többségével évek óta együtt dolgozunk, folyamatosan fejlesztjük, finomítjuk a cafeteria rendszert. Együttműködünk az évenkénti döntés előkészítésben, amihez biztosítjuk a szakmai, adózási és piaci információkat. Ezeknél a cégeknél a cafeteria rendszer a vállalati kultúra részévé vált.

A legfontosabb azonban a munkavállalók megfelelő támogatása. Az emberek kényelmesek, maguktól kevesen tájékozódnak, ha pedig még papírmunkával is terhelik őket, elmegy a kedvük az egésztől. Ilyenkor az egyszerűbb megoldást választják, még ha nekik nem is az a legelőnyösebb.

Ezért lényeges, hogy minden információ könnyen és gyorsan elérhető legyen, és mindenki hiteles választ kapjon az egyéni kérdéseire is. A személyes tanácsadás, az adminisztratív kiszolgálás -amit minden évben nyújtunk a dolgozóknak - is egyfajta béren kívüli juttatás. Az eredménye pedig valóban egyénre szabott racionális választás a dolgozó részéről. Elsősorban ez lehet a háttere annak, hogy a munkavállalók tudatosabban döntenek, az öngondoskodást nem áldozzák fel teljesen az azonnali fogyasztásért.

Miből indultunk ki?

A Top-Cafeteria ügyfelei jellemzően 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók, az átlag 300 fő. Összesen éves szinten közel 2 milliárd forint felhasználását vizsgáltuk meg a dolgozói választó nyilatkozatok adataiból. Ez cégenként persze változó nagyságú cafeteria keretet jelent, a legjellemzőbb az évi 200 és 400 ezer közötti, az átlag 330 ezer, ami valamivel magasabb a többi statisztikában látottnál. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a juttatásokat terhelő adót a munkáltató a kereten felül fizeti, vagy ráterheli a dolgozóknak szánt összegre. Ebben is vegyes a kép, a munkáltatók negyede adja nettóban a juttatásokat. A többiek - legalábbis részben - átterhelik a dolgozói keretre a közterheket, ami viszont az adómentes juttatások hatékony alkalmazásával átlagosan így is csak 17 százalékot jelent.