Hogyan lehet megállítani a háziorvosi szakma elöregedését?
A sajtóban újra és újra felröppen a hír, hogy egyre kevesebb fiatal orvos dolgozik gyermekorvosi praxisban. De nem csak az ő, rajtuk kívül a felnőtt háziorvosok helyzetét is orvosolni kell, különben nem marad munkaerő, s a háziorvosi szakma előbb-utóbb kihal. Dr. Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét és Dr. Békássy Szabolcs háziorvost kérdeztük a problémáról, és annak lehetséges megoldási javaslatairól.
A háziorvosok helyzete rendezésre vár
Az alapellátó praxist kisvállalkozásként kell felfogni, igazából ez egy két-három fővel felálló kisvállalkozás, ami közfeladatokat lát el közfinanszírozásból - mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a HR Portálnak nyilatkozva. Az elnök egy hónapja Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy az ellátást veszélyezteti, ha a praxisfinanszírozást hamarosan nem rendezik. Azt javasolta, hogy a garantált bérminimum emelését az egész bértáblába vezessék át, és a bérmegállapodás által megállapított növekmény erre tevődjön rá.
Éger István évek óta mondja, hogy rendezni kell a béreket
Az, hogy egyre kevesebb fiatal orvos dolgozik gyermekorvosi praxisban, elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. Sajnos a háziorvosok a jelenlegi körülmények között nem találják a megélhetésüket, nem tudnak elég bért kivenni abból a pénzből, amit kapnak. Ha kiveszik, akkor meg nem marad pénz rezsire, műszerekre, amortizációra. Pedig a háziorvosi szakma nagyon vonzó lehetne a fiatalok számára, hiszen változatos, önállóak tudnának lenni ebben a hivatásban. De amíg másod-, harmadállást kell vállalniuk, túlmunkázniuk kell, addig nem ez lesz az életút, amit választanak, hiszen hatványozottan nehézségekkel kell szembenézniük.
Az alapellátó orvosokra térve a kamarai elnök azt írta, a jelenlegi praxisfinanszírozásból nem kevesek számára már az is nehézséget jelent, hogy az említett garantált szakmai bérminimumot és annak megnövekedett közterhét kifizessék szakdolgozó alkalmazottaik részére. Teljesen jogos elvárásuk, hogy szakorvosként és szakdolgozóként ugyanannyi havi legális bérjellegű jövedelemhez juthassanak, mint a szakellátásban dolgozó kollégáik - tette hozzá, jelezve: ehhez legalább még öt évig évi tíz milliárd forint praxispénz-emelkedés kellene. Ehhez képest az látszik, hogy már a soron következő tíz milliárd forint sincs betervezve a költségvetésbe, nemhogy a folytatás - állt a miniszterelnöknek írt levélben.
A háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül van, ami rendkívül magasnak mondható. A Magyar Orvosi Kamara éppen tíz éve hangoztatta egy nagygyűlésen, hogy a háziorvosi praxisokra szánt pénzt duplájára kell emelni, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Kaptak ígéretet rá, hogy felemelik a pénzt, de a beígért összegnek sajnos csak a töredékét kapták meg. Ahhoz, hogy az orvosok megfelelő jövedelemhez jussanak, ötször évi tíz milliárd forint praxispénz emelkedésre lenne szükség. Az idei költségvetésbe a következő tíz milliárd forint sincs betervezve, így valóban ellátás nélkül maradhat az ország nagy része, nem lesz, aki leváltja az idős generációt. Az elnök szerint ezzel az ellátás kerülhet veszélybe, mert ha a praxisok eltartó képességét nem rendezik, nem lesz, aki veszteségre ítélt vállalkozást vásárolva az idős generáció helyébe lépjen.
Elsősorban az ellátóképességet garantáló egzisztenciára és kiszámíthatóságra lenne szükség. Ha egy fiatal orvos megvesz egy praxist, akkor csakúgy, mint egy bármilyen gazdasági vállalkozáshoz, neki is megbízható, nyugodt háttérre van szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. S mivel ez egy közellátási forma, ez kulcskérdés ma Magyarországon.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Hogyan lehet megállítani a háziorvosi szakma elöregedését?
2. oldal - A gyermekek ellátása is veszélybe kerülhet
Az alapellátó praxist kisvállalkozásként kell felfogni, igazából ez egy két-három fővel felálló kisvállalkozás, ami közfeladatokat lát el közfinanszírozásból - mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a HR Portálnak nyilatkozva. Az elnök egy hónapja Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy az ellátást veszélyezteti, ha a praxisfinanszírozást hamarosan nem rendezik. Azt javasolta, hogy a garantált bérminimum emelését az egész bértáblába vezessék át, és a bérmegállapodás által megállapított növekmény erre tevődjön rá.
Éger István évek óta mondja, hogy rendezni kell a béreketAz, hogy egyre kevesebb fiatal orvos dolgozik gyermekorvosi praxisban, elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza. Sajnos a háziorvosok a jelenlegi körülmények között nem találják a megélhetésüket, nem tudnak elég bért kivenni abból a pénzből, amit kapnak. Ha kiveszik, akkor meg nem marad pénz rezsire, műszerekre, amortizációra. Pedig a háziorvosi szakma nagyon vonzó lehetne a fiatalok számára, hiszen változatos, önállóak tudnának lenni ebben a hivatásban. De amíg másod-, harmadállást kell vállalniuk, túlmunkázniuk kell, addig nem ez lesz az életút, amit választanak, hiszen hatványozottan nehézségekkel kell szembenézniük.
Az alapellátó orvosokra térve a kamarai elnök azt írta, a jelenlegi praxisfinanszírozásból nem kevesek számára már az is nehézséget jelent, hogy az említett garantált szakmai bérminimumot és annak megnövekedett közterhét kifizessék szakdolgozó alkalmazottaik részére. Teljesen jogos elvárásuk, hogy szakorvosként és szakdolgozóként ugyanannyi havi legális bérjellegű jövedelemhez juthassanak, mint a szakellátásban dolgozó kollégáik - tette hozzá, jelezve: ehhez legalább még öt évig évi tíz milliárd forint praxispénz-emelkedés kellene. Ehhez képest az látszik, hogy már a soron következő tíz milliárd forint sincs betervezve a költségvetésbe, nemhogy a folytatás - állt a miniszterelnöknek írt levélben.
Az idős orvosok nem tudják átadni a munkát
A háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül van, ami rendkívül magasnak mondható. A Magyar Orvosi Kamara éppen tíz éve hangoztatta egy nagygyűlésen, hogy a háziorvosi praxisokra szánt pénzt duplájára kell emelni, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Kaptak ígéretet rá, hogy felemelik a pénzt, de a beígért összegnek sajnos csak a töredékét kapták meg. Ahhoz, hogy az orvosok megfelelő jövedelemhez jussanak, ötször évi tíz milliárd forint praxispénz emelkedésre lenne szükség. Az idei költségvetésbe a következő tíz milliárd forint sincs betervezve, így valóban ellátás nélkül maradhat az ország nagy része, nem lesz, aki leváltja az idős generációt. Az elnök szerint ezzel az ellátás kerülhet veszélybe, mert ha a praxisok eltartó képességét nem rendezik, nem lesz, aki veszteségre ítélt vállalkozást vásárolva az idős generáció helyébe lépjen.
Összesen 4732 fő háziorvostan szakképesítéssel rendelkező, aktív tagja van a kamarának. Ebből ötven éves vagy afeletti 3375 fő. Ebből 50 - 59 éves 1305 fő, 60 - 69 éves 1411 fő, 70 éves és a feletti 659 fő.
Körülbelül nyolcvan százalék más szakképesítéssel vagy szakképesítésekkel is rendelkezik. Azt, hogy jelenleg melyik szakképesítése szerint dolgozik és ténylegesen háziorvosi praxisa van-e, nem lehet pontosan megmondani. A munkahely változást nem rögzítik; Kft., Bt. nevéből nem mindig lehet következtetni háziorvosi praxisra.
Alábbiakból az látszik, hogy az 50-69 éves háziorvosi szakképesítéssel rendelkező, aktív kamarai tagok közül, 2591 fő folytathat valamilyen jövedelemszerző tevékenységet.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként nem folytat jövedelemszerző tevékenységet 103 fő.
GYES-en, GYED-en vagy GYET-en van és nem folytat jövedelemszerző tevékenységet 1 fő.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 110 fő.
Egészségügyi tevékenységet nem folytat, de a diplomaszerzésem óta már eltelt 6 naptári év 14 fő.
GYES-en, GYED-en vagy GYET-en van és részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 1 fő.
Más hazai szakmai kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettséggel 8 fő.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként teljes munkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 156 fő.
Nem állnak fent a kedvezmény feltételei 2317 fő.
Munkanélküliként nem részesül munkanélküli ellátásban 1 fő.
Körülbelül nyolcvan százalék más szakképesítéssel vagy szakképesítésekkel is rendelkezik. Azt, hogy jelenleg melyik szakképesítése szerint dolgozik és ténylegesen háziorvosi praxisa van-e, nem lehet pontosan megmondani. A munkahely változást nem rögzítik; Kft., Bt. nevéből nem mindig lehet következtetni háziorvosi praxisra.
Alábbiakból az látszik, hogy az 50-69 éves háziorvosi szakképesítéssel rendelkező, aktív kamarai tagok közül, 2591 fő folytathat valamilyen jövedelemszerző tevékenységet.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként nem folytat jövedelemszerző tevékenységet 103 fő.
GYES-en, GYED-en vagy GYET-en van és nem folytat jövedelemszerző tevékenységet 1 fő.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 110 fő.
Egészségügyi tevékenységet nem folytat, de a diplomaszerzésem óta már eltelt 6 naptári év 14 fő.
GYES-en, GYED-en vagy GYET-en van és részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 1 fő.
Más hazai szakmai kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettséggel 8 fő.
70 évet még be nem töltött nyugdíjasként teljes munkaidőben jövedelemszerző tevékenységet folytat 156 fő.
Nem állnak fent a kedvezmény feltételei 2317 fő.
Munkanélküliként nem részesül munkanélküli ellátásban 1 fő.
Elsősorban az ellátóképességet garantáló egzisztenciára és kiszámíthatóságra lenne szükség. Ha egy fiatal orvos megvesz egy praxist, akkor csakúgy, mint egy bármilyen gazdasági vállalkozáshoz, neki is megbízható, nyugodt háttérre van szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. S mivel ez egy közellátási forma, ez kulcskérdés ma Magyarországon.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Hogyan lehet megállítani a háziorvosi szakma elöregedését?
2. oldal - A gyermekek ellátása is veszélybe kerülhet
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?