Hogyan ne legyünk "kisnyugdíjasok"?
Tekintettel a nyugdíjrendszer korlátaira elengedhetetlen, hogy a hazai lakosok is minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre és előtakarékoskodjanak. Az öngondoskodás hazai rendszere bőven kínál lehetőséget arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás életformává váljon. Ha rendelkezünk nyugdíjpénztári megtakarításokkal, akkor még a jelenlegi kedvezőtlen pénztári hozamok ellenére is valószínűleg jobban járhatunk nyugdíjas éveinkben.
Tekintettel a hazai felosztó-kirovó nyugdíjrendszer korlátaira, elengedhetetlen, hogy a hazai lakosok is minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre, és előtakarékoskodjanak. Az öngondoskodás hazai rendszere bőven kínál lehetőséget arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás életformává váljon.
Nyugdíjcélú megtakarításaink egy része az állami nyugdíjrendszerbe folyik be. Az összegből, amit havonta a bruttó bér után a munkáltató fizet, illetve amit a munkavállaló béréből levonva utalnak a társadalombiztosítás részére, a jelenlegi nyugdíjasok kapják nyugdíjukat. Ezzel a rendszerrel nem is lenne baj, amennyiben mindig lenne elegendő aktív korú járulékfizető, akiknek a befizetései el tudják tartani az összes nyugdíjast. A valóság ezzel szemben az, hogy számos európai országhoz hasonlóan Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak.
Saját számlán
Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között. A munkavállaló havi bruttó bérének 9,5 százalékát vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tag, akkor a 9,5 százalékból 8 százalék megy a magán-nyugdíjpénztári számlára, és 1,5 százalék az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magá-nnyugdíjpénztári tag, akkor a teljes 9,5 százalék az állami kasszába kerül. Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 százalék nyugdíjcélú tb-járulékot. Annak aki magán-nyugdíjpénztári tag, a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 százalékos összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához. A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag megtakarításai után a nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. Ma már a pénztártagoknak lehetőségük van kockázatvállalási hajlandósságuk szerint többféle befektetési formát választaniuk a magánpénztáraknál. Amennyiben a tag nem él a választás lehetőségével, a pénztár a jogszabályban előírtak szerint a nyugdíjazásig hátralévő éveik száma alapján besorolja tagjait a három lehetséges portfolió valamelyikébe. A nyugdíjhoz közel állók a kevésbé kockázatosabb, jellemzően állampapírokba fektető portfolióba, míg a fiatalabbak a kockázatosabb, hosszú távon nagyobb hozamot ígérő nagyobb arányban részvényt tartalmazó portfolióba kerülnek. A befektetési döntéseket a szakemberek mindig aszerint hozzák meg, hogy az egyes portfolióknál mekkora befektetési időtávval számolhatnak. Egy legalább 15 évre tervezhető megtakarításnál - mint a kockázatosabb növekedési portfolió - az általában nagyobb ingadozásokat mutató adott éves hozammutatók mellett érdemes a hosszú távú mutatókat is figyelembe venni. Azáltal ugyanis, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások hosszabb távú befektetések, a hozammutatók is hosszabb távon mutatnak reálisabb képet a megtakarításokról.
Nyugdíjba vonuláskor a pénztártagoknak többféle lehetőség áll rendelkezésükre a nyugdíjpénztári megtakarításaik felhasználására. Azok a tagok, akik kevesebb, mint 15 évet töltenek el a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, azaz a 2013-ig nyugdíjba vonulók, eldönthetik, hogy magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat felveszik egy összegben vagy járadékszolgáltatást kérnek. Az ennél hosszabb időt a rendszerben eltöltők pedig a járadékszolgáltatás különböző típusai közül választhatnak majd. A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások az államival szemben ráadásul örökölhetők.
Harmadik pillér
A kötelezően előírt nyugdíjcélú befizetések mellett a hazai nyugdíjrendszer kiegészítő elemeket is tartalmaz, ez az úgynevezett harmadik pillér. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, melynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztárból igénybe vett szolgáltatás adómentes.
Az összes pénz- és tőkepiaci szereplőre, így a nyugdíjpénztárak hozamára is hatással levő világgazdasági válság miatt a legtöbb pénztár a korábbi évekhez képest gyenge eredményt ért el. Tény, hogy a 2008-as hozamok a pénzpiaci hatások miatt lényegesen elmaradtak a korábbi évektől, de tekintve, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások elsősorban időskori éveink anyagi biztonságát hivatottak megteremteni, az elmúlt év hozamadatai mellett a pénztárak hosszú távú teljesítményét érdemes vizsgálni. Ma már jogszabály írja elő, hogy az éves hozamráta közzétételekor a pénztáraknak szerepeltetnie kell az elmúlt 10 naptári év átlagos vagyonnövekedési mutatóját és az átlagos hozamrátáját is, hiszen egy pénztár teljesítményét, befektetési hatékonyságát ezek mutatják meg igazán.
A megtakarítások - tekintve, hogy azok különböző befektetésekben vannak - nem vesztek el, hanem arról van szó, hogy ezen eszközök értéke most alacsonyabb. Hosszú távon azonban a világgazdaság fellendülésével várhatóan nemcsak hogy kiegyenlítődnek majd a veszteségek, de igen pozitív eredmény várható. Addig tehát, amíg nem nyúlunk hozzá ezekhez a megtakarításokhoz, nem realizáljuk a veszteséget. A pénztárak összehasonlításakor pedig ajánlott az igen alapos körültekintés, hiszen a pénztárak hozammutatói mögött más-más befektetési politika és más portfolió összetétel áll. A szakemberek szerint most nem érdemes kockázatosabb portfolióból alacsonyabbra váltanunk.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- A nyugdíjak és a keresetek értékalakulása 1 hete
- Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege teljes ellátás szerint járásonként 2 hete
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 2 hete
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 2 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 2 hete
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 2 hete
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 3 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 3 hete
- Nyugdíj 1 hónapja
- Nyugdíjelőleg 1 hónapja
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 1 hónapja