Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Hogyan oldja meg ezt a 3 tipikus munkahelyi konfliktust?

A kisebb-nagyobb munkahelyi konfliktusok sajnos akár mindennaposak is lehetnek, hiszen gondoljunk csak bele, a legtöbb időnket az életünk nagy részében épp a kollégáinkkal töltjük.

images

1. Túl sok beszéd, túl kevés beszéd

Mikor olyan emberek kerülnek egymás mellé, akiknek más a munkahelyi csevegés iránti igénye, a súrlódások borítékolhatóak. Mindkét véglettel lehetnek problémák: ha túl szegényes a kommunikáció, az éppúgy probléma, mintha túl intenzív. Kellemetlen lehet, hogyha egy „Milyen szép időnk van!” felkiáltást síri csend követ, mert a kollégák arra sem veszik a fáradtságot, hogy egy „Ühüm”-öt kipréseljenek magukból. Szintén zavaró, amikor egy Csacsogó Csilla vagy Csaba mellett kell ülnöd napi minimum 8 órát, aki az életének ÖSSZES apró rezdüléséről tudósít neked.

Ilyenkor jöhet a felmentő hadsereg: a fülhallgató és a kedvenc zenéd. Őket bevetheted akkor is, hogyha az irodában mindenki némasági fogadalmat tett és még a légy zümmögését is lehet hallani, valamint akkor is, hogyha úgy éreznéd, hogy munkatársad véget nem érő fecsegése átlépett már mindent határt. A fülhallgató egy modern „ne zavarjanak” táblának felel meg, így a kollégáid nagy valószínűséggel venni fogják a lapot, ha előveszed. Rosszabb esetben viszont 2 másodpercenként megkocogtatják a vállad- ilyenkor próbáld meg elmagyarázni az adott kollégádnak, hogy szükséged van a zenére ahhoz, hogy el tudj merülni a munkádban.

2. Túl sok DE

Napjainkban egyre több „DE” típusú emberrel találkozhatunk, így nagy valószínűséggel munkatársaink, esetleg főnökeink között is akadhat egy-egy ilyen személy. Velük azért nehéz kijönni, mert bármiről is legyen szó, sűrűn közbevágnak egy „DE” felkiáltással és utána végeláthatatlanul hajtogatják a maguk igazát. A „DE” típusú egyének szeretnek élni a kommunikációs korlátozás erejével, a félbeszakítás után csípőből kritizálnak, bírálnak, általában alaptalanul, súlyosabb esetben üvöltöznek és fenyegetőznek is, hogyha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelték.

Ilyen esetben – mivel a másik ember viselkedését gyökeresen megváltoztatni nem tudod – érdemes tudatosan arra összpontosítanod, hogy ne idegesítsd fel magad ezekben a szituációkban. Hogyha azt veszed észre a másikon, hogy már megint el kezdte a szokásos „DE” játszmáját, akkor számolj el tízig. Meglátod, ha higgadt maradsz, azt a másik fél nem fogja tudni mire vélni és még az is lehet, hogy előbb-utóbb leszokik arról, hogy veled kekeckedjen, hiszen furcsa lesz neki a kiegyensúlyozottságod.

3. Túl sok dráma

Ahogy Barney Stinson kiválóan megfogalmazta az Így jártam Anyátokkal című sorozatban: az ordításlánc (vagy az ordításkör) az élet része. Aki nem látta volna ezt az epizódot: a főnök leordítja a srác fejét, aki hazamegy és kiabál a barátnőjével, aki történetesen óvónő, így a mérgét az egyik gyereken tölti ki, az a gyerek pedig végül összeveszik az apjával, aki éppenséggel a főnök és a kör szépen bezárul.

Sajnos a hétköznapokban ez efféle szituációk legtöbbször nem viccesek, mint a sorozatokban. A mindennapos, esetenként teljességgel felesleges dráma, vita és hangos szó egyértelműen rontja a munkahelyi morált, akár meg is betegítheti a dolgozókat. Egy ilyen helyen csak a legnagyobb stressztűrő képességgel rendelkező egyének bírják ki, a legtöbben viszont fejvesztve iszkolnak el, hogyha tehetik.

Bien.hu
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Női hokisoknak indít karriermodellt a GE

A kettős karrierépítéssel az európai élvonalba kerülhet a magyar női jégkorongsport - derül ki a GE sajtóközleményéből. Teljes cikk

Bécs a szociális juttatások csökkentése helyett munkaerőpiaci integrációval segít a rászorulókon

Bécs vezetése a legtöbb osztrák tartomány intézkedésétől eltérően nem a szociális támogatás csökkentésével, hanem munkaerőpiaci és... Teljes cikk

Mégsem maradnak ellátás nélkül a munkaképtelenek

Jogszabály-módosítással kényszerítené a hatóságokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy helyesen értelmezzék és alkalmazzák a... Teljes cikk

Emelkedett a betöltetlen állások aránya az EU-ban és az euróövezetben 2017 első negyedévében

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése szerint negyedéves és éves összehasonlításban is nőtt az üres álláshelyek... Teljes cikk

Több mint egymillió magyar menne külföldre dolgozni

Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. A fiatalok körében különösen magas, majdnem 40 százalékos ez az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár