Megjelent: 5 éve

Értéket teremt vagy mérgez a munkahelyi pletyka?

Egy kis csevegés erről-arról, egy kis szóbeszéd a kollégáról... Ártalmatlannak tűnik, pedig a pletyka ámokfutóként rohanhat végig a folyosón, és meglehetősen veszélyessé és destruktívvá válhat a munkahelyen. Vagy mégsem?

Pletyka vagy csevegés? - zavar a definícióban

Tudunk-e különbséget tenni az ártatlan csevej és az ártó pletykálkodás között? Egyes vélemények szerint a csevegés, a könnyed társalgás semleges értékű, míg a pletyka gyakran negatív és kínos arra a személyre nézve, akiről a fáma szól. Mások szerint a pletykának az is fontos jellemzője, hogy torzított, nem bizonyítható vagy teljesen hamis információkat tartalmaz.

Illetve ott van a pozitív pletyka is, például amikor híre megy a folyóson, hogy mindenkire érvényes fizetésemelés várható - ebben az esetben nem beszélhetünk negatív következményekről, hacsak a csalódás nem számít annak, ha a híresztelés mégsem igaz. Valójában minden megalapozatlan információ lehet pletyka, azonban nem mindegy, milyen a hangulata. Vajon pletykának számít-e, ha az a hír járja, hogy az egyik kollégánkat előléptették? Ha bántó, káros vagy negatív szövegkörnyezetben hangzik el, akkor igen, ha csupán semleges értékű hír marad, akkor csak szimpla információ-megosztásról van szó.

A beszélgetések 90%-a valójában pletykának minősül. Ez azt jelenti, hogy nagy bizonyossággal vagyunk mi magunk is a pletykák kezdeményezői vagy hallgatói. De nem csak a kávézói és folyosói susmorgások számítanak pletykának, hanem a munkahelyi levelezések közel 15%-a is, ahol a negatív pletykák 2.7 alkalommal többször fordulnak elő, mint a pozitívak.

A pletykának számos mellékhatása van a cégre nézve. Növelheti a belső konfliktust és csökkentheti a morált, feszült kapcsolatokat eredményezhet, lebonthatja a bizalmi kapcsolatokat a csoporton belül, klikkesedéshez vezethet - vagyis a csapatmunka gyilkosa. A pletykálkodás miatt a vezető rengeteg időt pazarolhat el arra, hogy kitalálja, ki mit mondott kinek, ahelyett, hogy érdemi munkát végezne.


A munkáltató sokat tehet a megoldásért



Ahol nem eléggé hatékony a belső kommunikáció, ott sokkal jobban felértékelődik az informális csatornák szerepe, és gyorsabban terjednek a hírek és a pletykák. A cégek életében történő nagy változások - pl. a felsővezetők elbocsátása, az osztályok átstrukturálása - számos spekulációt eredményezhet, ha a változást nem kommunikálják le egyértelműen a dolgozók felé. Mivel a bizonytalanság űrt teremt, ezt mindenképpen ki kell tölteni valós tényekkel, mielőtt a dolgozók gyanakvása tényszerű hírré nem válik. Minél gyorsabban cselekszik a vezető, és osztja meg beosztottjaival még a nem éppen kellemes információkat is, annál kevésbé esnek a dolgozók pánikba és válnak a híresztelések áldozataivá. Azonban nem csak a gyorsaság számít, hanem a kommunikáció rendszeressége és következetessége is: ha a vezetői gyakorlat része a rendszeres tájékoztatás, a pletyka szükségessége és hatása is a minimumra csökken.

De nemcsak a cég életével kapcsolatos híresztelések ellen léphet fel a vezető, hanem a személyközi pletykálkodást is megakadályozhatja azzal, ha nyíltan kommunikál a beosztottjaival erről a problémáról, és egyértelművé teszi mindenki számára, hogy a pletykálkodás elfogadhatatlan viselkedés.


De biztos tenni kell ellene? - a pletyka akár még erősítheti is a közösséget



A Standford Egyetem tudósai szerint a pletyka és az ezzel járó kirekesztés nem mindig rosszindulatú, vagy okoz bizalmatlanságod és morális problémákat egy csoportban, sőt pozitív hatásai is lehetnek, hiszen ösztönözheti az együttműködést, fényt deríthet a „jó munkaerőkre”, és kiküszöbölheti az úgynevezett bullyinget, avagy a munkahelyi bántalmazást. A kutatás rámutatott, hogy azok a csoportok, akiknek tagjai között megengedhető a pletykálkodás, fenntartják az együttműködést, megakadályozzák az összetartás szempontjából önző egyének érvényesülését Bár a pletykával könnyen vissza lehet élni, a kutatások mégis azt támasztják alá, hogy a pletykálkodás igen fontos funkciókat tölthet be a közösségek életében. Ugyanis amikor az emberek a pletykán keresztül betekintést nyernek mások viselkedésébe, arra használják az információt, hogy együttműködjenek a csapat többi tagjával, és kizárják a csoportaktivitásból azokat, akiket a pletyka alapján önzőnek ítélnek meg, így sokkal zökkenő mentesebben tudnak együttműködni, és a közösségért munkálkodni. Az integráció érdekében tehát sokszor olyan kolléga a pletyka célpontja, akinek gondjai vannak a beilleszkedéssel, valamilyen szempontból deviáns a viselkedése. A pletykák érintettjei pedig a kirekesztésből adódó rossz tapasztalat miatt hajlamosak tanulni a történtekből, és a többiekhez igazítani a viselkedésüket.

A túlzott engedékenységgel azonban nem árt vigyázni: a pletyka gyakran tartalmaz hamis, vagy legalábbis nem bizonyítható információkat egy másik emberről, a hátterében gyakran az irigység, a bizonytalanságtól való félelem áll. A pletykálkodás helyett tehát inkább a nyitott és őszinte kommunikációra törekedjünk.

Bánosi Eszter
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Minden csúcsot megdöntött a mobilkommunikáció a 2. hullám alatt

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió... Teljes cikk

Szerény, de érezhető fejlesztésekre ösztönözte a járvány az ügyfélszolgálatokat

Tízből 3 magyar szerint az ügyintézés még mindig a hétköznapi nyűgök egyik minősített fajtája. Minden második ember viszont úgy véli, a... Teljes cikk

Megszűnik a távirat április végén

A Magyar Posta Zrt. április 30-án, 174 év után kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és a Posta-Világfax szolgáltatást. Teljes cikk