Hogyan menedzseljük a megsokszorozódott női terheket a járvány alatt és után?

Mintegy negyedszázaddal vetette vissza a korona-vírus járvány a nők helyzetét, derült ki az ENSZ 2020-as globális, 38 országot érintő kutatásából. A kutatás azt vizsgálta, a vírushelyzet hatására megváltozott körülmények milyen hatást gyakoroltak az ún. reproduktív munkák megoszlására a nők és férfiak között. Bár a nemek közti egyenlőtlenségek eddig is megfigyelhetők voltak a házimunka, gyerekekkel való foglalatoskodás és egyéb reproduktív tevékenységek terén, az elmúlt időszak hatására ezek még tovább fokozódtak. Mit lehet tenni vajon egyén szintjén, hogy a vállunkat nyomó otthoni teendőket könnyebben, gyorsabban végezhessük?

Reproduktív munkának számítanak azok a fizetetlen tevékenységek, amelyek elengedhetetlenek az élet fenntartásához társadalmi és egyéni szinten egyaránt. Ide tartozik a főzés, mosás, takarítás, gyermekekkel való foglalkozás, de még az idős rokonok gondozása is. Ezen tevékenységek elvégzése kapcsán a járványhelyzet előtt sem volt összhang a nőket és férfiakat illetően, de amióta bevezették a korlátozó intézkedéseket és sokan átálltak az otthoni munkavégzésre, még több otthoni feladat nehezedett az emberek, főként a nők vállára.

„Mára jelentősen megváltoztak a klasszikus szerepek. A nők nem csak háztartást vezetnek, hanem karriert is építenek. Ahhoz viszont, hogy minden fronton eredményesek legyünk, az kell, hogy ne akarjunk az összes szerepünkben tökéletesen, azonos hatékonysággal és minden időpillanatban helytállni.” – mondta Kristóf Györgyi, a Hammel&Hochreiter ügyvezetője, interim szakértő és vezetői stratégiai tanácsadó.

Györgyi szerint érdemes néha a „make or buy” gondolkodásmódot gyakorolni, azaz eldönteni, mi az, amit mi csinálunk, és mi az, amit kiszervezünk vagy delegálunk.

„Lehetetlen egyszerre, egy időpontban lekvárt főzni, edzeni, gyereket nevelni, karriert építeni és házasságot megtartani. Ehhez persze szükségünk van egy stabil, támogató partnerre, de fel kell ismernünk, hogy hosszú távon nem fenntartható hozzáállás, ha minden tányérral egy időben zsonglőrködünk.” – folytatta Györgyi.

A stratégiai tanácsadó szerint sok minden múlik a (meg)tervezésen, amit érdemes már a húszas éveinkben elkezdeni.

„Azt szoktam mondani, hogy érdemes figyelembe venni a karriertervezésnél, hogy a gyerekek óvodás kora az az időszak, amikor a legtöbbet lehet egy napon belül tömbösítve dolgozni, nincsenek különórák, intenzív sporttevékenységek, nem kell annyit logisztikázni. Az iskolás időszakban minden páratlan év nehéz, a férjeket pedig úgy negyven év körül éri el az életközepi válság. Az ezekre a periódusokra való tudatos készülés megkönnyíti a dolgunkat.” – javasolta Györgyi, aki szerint a sorsunk a személyiségünk és az önismeretünk következménye, a jó hír, hogy mindkettő fejleszthető.