Honnan lesz egymillió munkahely?

A parlamenti választásokat megelőző héten több közvélemény kutató is esélyesnek látja, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmet arat április végén. Az eredmény ismerete nélkül tanulságként vonható le, hogy a Fidesz nem kiváló választási programjával érdemelte ki a szavazók bizalmát, sőt, a négy éven át folytatott, minden kormányzati lépésre negatívan reagáló stratégiára sem kellett ráerősítenie a kampányban. Medgyessy Péter volt miniszterelnök lemondásakor tett bemondását azzal egészíthetjük ki, hogy nemcsak az SZDSZ, az MSZP is tele van korrupciós ügyekkel, melyekre szép sorban derül fény.

A furcsa kampány újat hoz abban, hogy a felek igazi vita nélkül, süketen szólongatják, sértegetik egymást, nem kis mértékben a szakpolitikai vitát elutasító Fidesz stratégájához igazodva. Orbán Viktor és csapata az előző két választási bukás után nem kockáztat, foglalkoztatást növelő és munkaügyi elképzeléseiről csak választási hívószavakban értesít, ami a választók többségét - legalábbis eddig úgy tűnik - egyáltalán nem zavarja.

Egymillió magyar munkahely

Az elhíresült orbáni ígéret szerint 10 év alatt egymillió munkahelyet teremtenek egyszerűen, tömören, ennyit; ennél kicsit bővebben: Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke 6 gazdaságpolitikai lépést ajánlott a következő kormánynak, amiből Orbán Viktor pártelnök szerint négyet a Fidesz követhetőnek tart. Mértékkel azért. Az új, termelő munkahelyek létrehozása, Demján húzó gondolata helyet kapott a fideszes nyilatkozatokban, de azt nem harsogják keményen, hogy a munka és a munka tisztelete nélkül nem fog az ország felemelkedni.

A március 9-ei Demján-beszéd után - amit Orbán Viktor a rendezvényen kommentált -, a forradalmi megemlékezések leple alatt megjelent Nemzeti ügyek politikája címen az a választási program, amiben a válaszokat lehet keresni. A foglalkoztatás-munkaügyi részét jegyző Matolcsi György leírja, hogy egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot. "Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív." Ez a döntő pont, mert a Fidesz a családi adózás bevezetését tervezi, ahol a munka után járó adókedvezmény adhat lendületet a gyerekvállalás emelkedésének, és annak, hogy minél több munkából élő család legyen.

Semjén Zsolt KDNP elnök a demográfiai katasztrófa elkerülésére a családtámogatási rendszer kialakítását javasolja, megemlítve azt, hogy a Parlamentben leleplezte azt a titkosított szocialista tervet, melyben a válságövezetekből származó 1 millió ázsiai migráns betelepítésével akarták megállítani a népességfogyást.

Munkáltatók kérték?

Tehát a Fidesz egymillió magyarnak akar új munkahelyet adni a magyar vállalkozások helyzetbe hozásával, de a tervezett ösztönzőkről: adócsökkentésről és a közbeszerzéseken szerezhető előnyökről további híreket nem kaptunk, annyit derül ki a programból, hogy az új munkahelyek döntő többsége három területen jöhet létre. Az építőipar, a mezőgazdaság és a hazai turizmus tömegesen szívja föl majdan a jelenleg nem foglalkoztatott munkaerőt. Hiányzik "a melyik ágazat, milyen elosztásban" megközelítés, és a zöld igényeknek megfelelő terven túl - évente a lakásállomány 10 százalékának energiatakarékossá tétele, felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene - nem lelhetők fel a mezőgazdaság és az építőipar munkahelyteremtő koordinátái.

A program mezőgazdaságra szánt pátoszos, nemzetépítő sorai nem tartalmaznak számon kérhető terveket, csak kívánatos utakat: "egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni". A turizmus - összefüggéseiben - ennyi figyelmet sem érdemel, egyszerűen a mezőgazdaság fejlődésének függvénye: "a piacok fejlesztése elősegíti a helyi identitás erősítését éppúgy, mint a lakossági ellátás mellett a turizmus, falusi turizmus kibontakozását". Összegezve tehát, a beígért egymillió munkahelyből összesen 80 ezret fed le a választási program, ami meglepő, mert aki komolyan és ügyesen játszik a számokkal, már csak presztízsből is igyekszik pontos eredményre jutni. Ez benne az öröm, amit tovább serkent a tét. Átpolitizált megfogalmazásban: egy ország megmentése háborús állapotából - ismétlik magukat és egymást a kormányzásra készülők.

Mégis, honnan lesz ennyi munkahely? - kérdezik, legújabban Szijjártó Péter stábfőnök egy felmérésre hivatkozva kozmetikázott, mely szerint a szürkegazdaságban 200-300 ezer vagy még több munkahely van. Mindez azért, mert a vállalkozásokat agyonnyomja a bonyolult adórendszer, a magas adók és a bürokrácia. Vagyis tíz év alatt reális egymillió új, legális munkahely létrehozása. Ha ezt a pár százezret a programban jelölt 80 ezerrel összeadjuk, akkor is mély matematikai szakadék tátong remények és tények partja közt.

Addig is nyugodtan hátradőlve figyeljük, hogy az ország gazdasági épülését érintő lényegi kérdések elmaradnak a korrupciós botrányok és a kis ügyek mögött. Friss példa egy ilyen kis ügyre, hogy az év elején megváltoztatott alkalmi munkavállalás feltételeit szabályozó törvényt a Fidesz ki fogja dobni, mert szerinte hátrányosan érinti a mezőgazdaságból élőket a munkavállalók bejelentésének elektronikussá tétele és a munka után 4 százalékkal megemelt adó. Új törvényt hoznak, ami idecsábítja majd a dolgozni vágyókat - állítja Font Sándor, úgy látszik, kevéssé mérlegelve, hogy az április elején bevezetett elektronikus bejelentő rendszer csökkentheti az adóelkerülést, mert amit az alkalmi munkavállalói könyvekbe eltűnő tintával jegyeztek, talán sms-ben nagyobb eséllyel marad a rendszerben, alakul adóbevétellé. De ha valóban hülyeség az egész, akkor hiba volt hónapokat szánni, pénzt költeni a törvény előkészítésére, talán nem sejtik a szocialisták, hogy a demokrácia esztelen pénzkidobás, ha egymás ellen játsszák, márpedig a Fidesz nem támogatta ezt a törvénymódosítást, és időben szóltak.

Még ha egyértelmű álláspontot nem is fogalmaztak meg, a Fidesz szorgalmasan kritizálta, hogy a kormányzat késve utalja a többszörös igények kielégítésére nem elegendő munkahely megtartó tízmilliárdokat. Bernáth Ildikó, a Fidesz frakcióvezető helyettese, a Foglalkoztatási és Munkaügyi bizottság alelnöke egy tavalyi, a "félelem bére" címen előadott hozzászólásában a miniszterelnöktől kérdezte, hogy szeptemberben felfüggesztettek egy 10 milliárd forinttal meghirdetett munkahelymegőrző programot, mit kívánnak tenni a munkanélküliség csökkentéséért, azért, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások megőrizhessék versenyképességüket.

Miután eredmények mutatkoztak, a programok pénzkibocsátásai hatására munkahelyeket őriztek meg, az egészet értelmetlen pénzköltésnek minősítették. Amikor viszont a pályázó vállalkozások sikerességét mérlegelő célirányosságot hiányolták, igazuk volt, mert a költések hatása nem mutatkozott hosszabb távon, legalábbis nem vehető észre munkáltatói szemléletváltozás, és nőtt a munkanélküliség, ami a munkaügyi-foglalkoztatási terület elmúlt 8 évének kritikájába illik. A kormány a befektetett pénzeszközök arányait volt csak képes bemutatni, a befektetések értékét nem. A szocialisták várható választási veresége bizonyíthatja, hogy a világgazdasági válságra hivatkozva hosszú távon nem lehet értelmes politikát építeni, ahogy az államcsőd elől futva nem szerencsés folyton sikerekre hivatkozni, még ha másra nem is lehet. A Fidesz mérlegelt, nem kapott vérszemet, mellőzte a negatív választási kampányt.

Közmunka, avagy mi lesz az 1 millió munkavállalóval?

Pár mondatot a fiatal értelmiségiek sorsáról is sejtet a program, biztos helyük van a magyar űrkorszakban: a kreatív iparban, innovációban, kutatásfejlesztésben. Ez csak kisebb része az egymillió munkásnak, jegyzik meg bölcsen. Szijjártó Péter a minap nyilatkozta, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikája hosszú távon veszi el a jövőt, a kilábalás lehetőségét az országtól, a 24 év alatti fiatalok több mint 25 százaléka munka nélkül van. De ne az elnöki stáb magaslatából tájékozódjunk, milyen a Fidesz foglalkoztatáspolitikája, hitelesebb forrásból merítünk, ha áttekintjük a párt Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának tevékenységét.

A bizottság hivatalos feladata, a törvények és egyéb politikai döntések előkészítése mellett vadul támadta az Út a munkához néven futó szocialista büszkeséget, a jelenleg 130 ezer embernek munkát adó közmunka programot. Vezérszólójuk, Czomba Sándor a bizottság más fideszes tagjaihoz képest legalább szakmába vágó munkaerő-piaci tapasztalatokkal rendelkezik, volt munkaügyi kirendeltség vezető és igazgatott szakképző iskolát. 2009. júniusi álláspontja szerint a kormány létrehozott egy virtuális, másodlagos munkaerőpiacot közfoglalkoztatás címén, ahova 15-20 ezer ember lép majd be havi szinten.

"És láss csodát, "javulni fog" a munkanélküliség. De milyen áron? Nincs 30 ezer forint a CNC-esztergályos munkahelyének megtartására, de van 45 ezer forint lapáttámasztásra. Erről van szó, a közfoglalkoztatás ezt jelenti." Ezt a félemetes "élő embertemetőt" még sem dobják el könnyen, ezért az elkényelmesedett társaság jóval diplomatikusabban fogalmaz a választási programban. A közmunka keretében lehetőségeket biztosítanak a romáknak és a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, a mezőgazdaságban. Sőt, meglátják azt is, hogy a közmunkák révén széles tömegek megmozgatása lehetséges olyan célok érdekében, ami által új érték keletkezik (pl. gátépítés, erdőtelepítés, önkormányzati bérlakásépítés). A végére a programíró annyira beindult, hogy érdemesnek találta az EU-forrásokat kombinálni a közmunkaprogrammal.

A Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs alaprészének 2009-es zárolása óta és az akkreditált szervezetek bértámogatásának szüneteltetésével a fogyatékos személyek nehezebben jutnak munkához. Mindezt a baloldal a válság miatti megszorítások mellett a jogosulatlan támogatások miatti kedvezőtlen tapasztalatokkal indokolta, amikor megváltozott munkaképességű embereket méltatlan feladatokban alkalmaztak. A foglalkoztatási bizottság Fidesz-politikusai folyamatosan napirenden tartották a témát, ami lényegi változást nem hozott, de a következő években eldől, hogy szimbolikus vagy valós segítő szándék vezette őket.

Végezetül, rövid kitekintésként. A választásokat megelőző napok hangulatától kellően távoli, mégis a mai helyzetre illő példát hoztak a hírek. Az egzaltált külsejű Grigorij Perelman orosz matematikus miután megoldotta a világ legnagyobb matematikai talányainak egyikét, a Poincaré-sejtést, visszautasította a felajánlott egymillió dolláros díjat. Ne zavarják a nyugalmát, kérte. Talán mi is bízhatunk a csodában. A kicsi, korrupt és ezért lerobbant magyar gazdaság fejlődési pályára kerül, a legváratlanabb hívó szóra a periférián élők többsége munkába robog, még úgy is, hogy a rejtély megfejtését maga a zseniális megfejtő a döntő pillanatban, amikor díjazzák (április 11-én) nem tette közzé. Nyugalom helyett bizalmat kért, hogy a tervét megvalósíthassa. Sokakban felmerül a kérdés, hogy csak a jó megfejtésért jár a jutalom vagy ennek ígéret is elég.