Így pontozzák magukban a diákok a munkahelyeket

A fizetés és a helyszín elérhetősége a két meghatározó szempont akkor, amikor egy tanuló arról dönt, vállalkozik-e egy konkrét munkára. Szintén perdöntő az első egy-két műszak, amelyet sok diák egyfajta próbaidőként fog fel: ha az adott munkahely az ezen idő alatt megszerezhető tapasztalatok alapján megfelelő körülményeket biztosít, akkor oda akár rendszeresen is szívesen térnek vissza.

„Ha megkedvelik az adott munkát és munkahelyet, akár az egyetemi órarendjüket is készséggel igazítják ezen elfoglaltsághoz” – mondja Pataki Zoltán, az euDiákok Iskolaszövetkezet elnöke.
 
A fiatalok manapság mindennél többre értékelik, ha a munkaadók figyelembe veszik az érdekeiket, ahogyan azt is, ha pozitív visszajelzést kapnak a munkájukra vonatkozóan.

Az euDiákok friss felmérése szerint a diákmunkát vállalók 80 százaléka két vagy három napot dolgozik hetente, ami valamivel kevesebb a járvány előttinél. „A közvetlen visszajelzésekből is az derül ki, hogy a tanulók kevesebb napon vállalnak munkát, ráadásul a 8 órással szemben a 4-6 órás műszakokat preferálják” – mondta Pataki Zoltán, aki szerint a tervezési horizont is módosult: rugalmasabb beosztást várnak el a munkaadóktól, és jellemzően csak egy hétre előre vállalnak műszakot.