Ilyen a kormány szociálpolitikája

A 23 tanulmányt és 6 kommentárt tartalmazó kötet az utóbbi két év legfontosabb társadalmi folyamatait követő empirikus vizsgálatok összegzésére tesz kísérletet. A kép amit kapunk, elég lehangoló. A tanulmányokból nagyjából egybehangzóan az derül ki, hogy a 2010-ben hatalomra jutott kormány lépései csak rontottak az egyébként sem ideális helyzeten.

A legérdekesebb ezek közül talán a kormány szociálpolitikai lépéseinek sarokköve, a közmunka. A kormány ugyanis arra jutott, hogy a munkanélküliség nem azért magas, mert a válságban összeomlott a gazdaság, hanem azért, mert a munkanélküliek lusták, szóval ha kapják a segélyt, akkor nincs kedvük dolgozni. Ezért aztán nem is következhetett más, mint hogy azokat a segélyeket, amelyeket azok kaptak, akik nem kapnak munkát, jó keményen megvágják – miközben ugye a válság hatására csak nőtt a szegénység és a nyomor.

A “munkanélküli segélyt” sokkal szigorúbb feltételek mellett lehet csak megkapni, és az összege is kisebb lett. Ennek az intézkedésnek az eredménye, hogy rengeteg ember kiszorult az ellátásból.

A kormány szociálpolitikájának válasza erre az volt, hogy emelte a közmunkában dolgozók keretszámait. Ők megkapják nagyjából azt az összeget, amit korábban munkanélküliként kaphattak volna, viszont mindezt a helyi hatalmi viszonyoknak sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben.

Ahogy duzzadtak fel a közmunkások sorai, úgy csökkent az esélyük összességében, hogy normális munkát találjanak a munkaerőpiacon. Erre ugyanis azoknak van esélye, akik jobban képzettek, vagy olyan helyen laknak, ahol eleve alacsonyabb a munkanélküliség.

Akinek sok a szöveg, de a lényeget be szeretné fogadni, a TÁRKI készített egy félórás videót,amiben a jelentésben lévő tanulmányokat foglalja össze.

444.hu